MEGVAN PETŐFI!!!!!

Magyarország szerencsésen gyakran ajándékoz meg mindannyiunkat szürreális pillanatokkal. Azonban péntek délelőtt egy szebb napokat látott belvárosi szálloda alagsorában egy nagyméretű Petőfi-kép előtt két kínai kishivatalnok ült, és dermedten néztek egy hispterpulóverbe és süvegszerűségbe öltözött, ősöreg asszonyt, aki a tenyerén kazettás magnót egyensúlyozva zihált valamit „Clintonné” és Petőfi Sándor édesanyja, Hrúz Mária kapcsolatáról.

Minden fotó: Botos Tamás

A nő Kéri Edit volt, a rendzserváltást követő évek szélsőjobboldali szubkultúrájának egyik legszínesebb szereplője, a kínaiak pedig azért érkeztek Magyarországra, hogy segítségükkel végre sikerüljön bebizonyítani: Petőfi Sándor nem a Segesvári csatában esett el, hanem hadifofolyként, Szibériában.

És hogy megvan a csontváza.

Chemtrailekkel és Grabovoj-számokkal terhelt világunkban, amikor csak egy internetkapcsolat kell a legvadabb áltudományos baromságok és eszetlen összeesküvéselméletek terjesztéséhez, igazi kincs az olyan régi iskolás áltudós, aki kézműves módszerekkel, határtalan munkabírással, több évtizeden át dolgozik egy fantazmagórián. Magyarországon ennek a már-már bájos lelkesedésnek legjelesebb képviselője az a maroknyi férfi, akik most már negyedszázada állítják, hogy 1989-ben a Bajkál-tó partján fekvő Barguzin temetőjében megtalálták a Nemzeti dal szerzőjének sírját. És akiknek nem hisz szinte senki.

megamorv_petofi_5

Nem Kéri Edit volt a rendszerváltás forgatagában mellékszerephez jutó nők közül az egyetlen, akinek neve felmerült ezen a péntek délelőtt. Említésre került a legendás Spéter Erzsébet is, aki nagyvonalúan támogatta az 1989-es szibériai kirándulást. És valahogy az egész eseménynek egészen korakilencvenes-hangulata volt, a komor, idős férfiakkal, a feleslegesen korán felvett kokárdákkal, és a nagyjából akkor vásárolt nyakkendőkkel.

Megfáradtnak azonban mégsem lehetett nevezni az eseményt, mivel annak főszónoka, Morvai Ferenc egyszerűen fáradhatatlan. Már a sajtótájékoztató első 120 másodpercében belekötött a közszolgálati (az ő szóhasználatával kincstári) médiába, a Magyarok Világszövetségébe, valamint a mindenkori hatalomba, amely

25 éve akadályozza a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület munkáját.

Pedig a Bizottság Egyesület tényleg sokat dolgozott ebben a 25 évben. 1989-ben azért utaztak Szibériába, mert mindenféle hiányos mendemondák szóltak arról, hogy az 1848/49-es szabadságharc után Oroszországba hurcolt hadifoglyok közt volt egy magyar költő is, aki egy orosz néprajzos kutatása szerint állítólag Barguzinban halt meg, Petrovicsnak hívták, és a helyiek állítólag még arra is emlékeztek, hova temették el.

megamorv_petofi_1

A 2012-ben elhunyt Kiszely István antropológus vezetésével a helyszínre utazó magyar csoport villámgyorsan talált is egy csontvázat, amely szerintük tökéletesen passzolt a Petőfiről fennmaradt dagerrotípiához, és a fizikailag kevéssé impozáns költőről szóló leírásokhoz. Sajnos azonban a ki tudja, milyen érdekeket szolgáló Magyar Tudományos Akadémia gyorsan kijelentette, hogy a csontvázzal több probléma is van, például hogy egy nőé volt, és álláspontjukon azóta sem voltak hajlandók változtatni.

Kiszelyéket soha, semmilyen tudományos intézmény nem vette komolyan, és bár a sajtó sokat írt a szenzációs leletről, az inkább csak kabarétréfák főszereplője tudott lenni (“és azt hallották, hogy megtalálták Petőfi gyerekkori csontvázát?”). Ez azonban nem szegte kedvét a Bizottság Egyesületnek, amely azóta is harcol az igazáért.

Megpróbáltak enegedélyt szerezni a Kerepesi úti temetőben található családi Petőfi-sír exhumálására, de ez évtizedes pereskedés után sem jött össze. Morvai megvásárolt egy nagyobb földdarabot Kondoroson, ahol állítása szerint megtalálta a költő István nevű öccsének sírját, de abból nem sikerült használható DNS-mintát venni. Végső megoldásként maradt ma élő Petőfi-rokonok felkutatása, és a tőlük vett minta egybevetése azt MTA által nőinek nevezett csontvázéval.

Forrás: Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület

Mit ad isten, Morvaiéknak már megint akkora szerencséjük volt, mint amikor Barguzinban szinte kapásból megtalálták Petőfit.

A “Kínai Igazságügyi Minisztérium Sanghaji Orvosszakértői Intézetében”, akikhez Morvainak valami kínai üzletén keresztül volt kapcsolata, elvégezték a vizsgálatot, és kimutatták, hogy a két minta 99,9 DNS-azonossággal rendelkezik. Egy apasági vizsgálathoz 80% is elég, tette hozzá Morvai, majd felkérte a komplett tévéstábbal Budapestre érkezett kínai szakembereket, hogy szóljanak néhány szót a közönséghez.

Az ezt követő néhány perc majdnem olyan szürreális volt, mint Kéri Edit performansza, köszönhetően a kínai tolmácsnak, aki pontosan úgy beszélt magyarul, mint amikor az ember a Google Translate-et bírja szóra. És a beszédnek szórakoztatáson kívül más funkciója nem is volt, mivel abból legfeljebb annyi derült ki, hogy megvizsgáltak két mintát, ami tényleg egyezett. De hogy pontosan kik, hogyan és mit, az nem volt világos.

Általában szimpátiával figyelem a megszállottak munkáját, azonban Morvaiék a paranoiájukon túl (“kémek és árulók voltak köztünk!!”) túl is minden jelét felmutatták a klasszikus áltudományos hőzöngésnek, különös tekintettel az egészen valószínűtlenül magas szintre hivatkozással. Megtudtuk például, hogy most Kína 10 legkomolyabb szaktekintélye foglalkozott az üggyel, hogy annak idején maga Gorbacsov akadályozta a munkájukat, és hogy Kiszely István világhírű antropológus volt. Az a lényeges részlet, hogy ma már tudjuk Kiszelyről, hány évtizeden volt a kommunista titkosszolgálatok besúgója, nem került említésre.

megamorv_petofi_7

Annál több szó esett a jövőről, hiszen Morvaiék szent meggyőződése, hogy a múltat most végérvényesen sikerült lezárni.

„Megkértek, hogy 15-én ne menjek az utcára”

– mondta a sokáig csak Kazánkirályként ismert férfi, akinek állítása szerint nincs még 25 éve erre a munkára, hiszen már elmúlt 70. Hogy kik kérték erre, az nem derült ki, de Morvai megígérte, hogy nem megy, mert ennek még nincs itt az ideje. Pártot sem fog még alapítani, mert annak sincs ideje, csak majd hat hónap múlva, amikor aktuális lesz.

Addig is elkezdenek dolgozni azon, hogy Petőfit végre magyar emberhez méltóan, tisztességesen temessék el. Ehhez minden magyar segítségét várják, akár zsidó, akár cigány, akár katolikus az illető. Lesz alapítvány, ösztöndíj tehetséges gyerekeknek és dokumentumfilm is Petőfiről, aki végre megkerült. Egyébként a mai napig kerülnek elő versei, amelyeket már hazájától és a kis Túrtól távol, Burjátiában írt.

Morvai ígérete szerint Petőfi Sándort 2016 július 17-én helyezik végső nyugalomra.