Néha azért fizet váltságdíjat terroristáknak a CIA, még ha nem is szándékosan

Abdul Kariq Farahi, Afganisztán pesavari főkonzulja és a pakisztáni nagyköveti poszt várományosa 2008-ban esett az al-Kaida fogságába. A terroristák –mivel hozzászoktak, hogy ilyen esetekben amúgy sem kapják meg a pénzt – hatalmas összeget, 5 millió dollárt kértek a diplomata szabadságáért cserébe. 2010-ben azonban az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni kormány eljuttatta a pénzt a terrorszervezetnek. A dolog az al-Kaidát lepte meg a legjobban, a szervezetet akkor irányító Oszama bin-Láden attól tartott, hogy a bankjegyek mérgezettek vagy nyomkövető van bennük, egyszerűen nem hitte el, hogy ennyire egyszerűen szereztek mai árfolyamon 1,44 milliárd forintnak megfelelő dollárt.

Az afgán diplomata különös kiszabadításának története csak most lett nyilvános, ugyanis az al-Kaida vezetőinek erről szóló levelei eddig titkosak voltak, most viszont egy tárgyaláson bizonyítékként használják fel a többek közt bin-Láden utolsó lakhelyén, Abottábádban lefoglalt iratokat, ezért egy részük a nyilvánosság számára is elérhetővé vált.

A New York Times a rendelkezésre álló dokumentumokból rekonstruálta az ügyet. Az újság szerint az afgán vezetés olyan pénzből fizette ki a váltságdíjat, melynek egy részét a CIA-tól kapta, a többit pedig más, az új kabuli vezetéssel szimpatizáló szövetséges országoktól. A CIA Hamid Karzai elnöksége idején időről időre készpénzt hozott a kabuli elnöki palotába, melyből egy titkos pénzalapot képeztek Karzai elnöknek.

A pénzt arra kellett volna használnia az afgán kormánynak, hogy megvásárolja belőle a Kabullal ellenséges hadurak hűségét és hogy olyan kiadásokat finanszírozzon, melyeket hivatalosan nem lehetett volna elszámolni.

Ebből a pénzből került egy csomó az USA ellenségeihez.

Az al-Kaida vezetői egymásnak írt leveleikben ebben az időben többször említették, hogy

„Isten rengeteg pénzzel áldott meg bennünket.”

Csak bin-Láden volt bizalmatlan, többször megjegyezte, hogy az amerikaiak nem szoktak csak így foglyokért fizetni, társai többször kínálták is vezetőjüket, vegyen a pénzből, amennyit csak akar. Bin-Ládent végül az nyugtatta meg, hogy kiderítették, a kiszabadított diplomata rokona annak az afgán politikusnak, akit Hamid Karzai akkori elnök mentoraként tartottak számon, ez pedig a terroristavezért szerint részben magyarázhatta, hogy miért adtak az ellenségeik ennyi pénzt a fogoly szabadságáért.

Az Amerikai Egyesült Államok szempontjából csak azért kínos ez az ügy, mert ismét bebizonyosodott, hogy a CIA külkapcsolatinak nem megfelelő ellenőrzése miatt amerikai pénz került az Egyesült Államok ellenségeihez.

A New York Timesnek nyilatkozó kabuli források szerint még mindig érkeznek az elnöki palotába a CIA készpénzszállítmányai, igaz, az új elnök, az amerikaiaknak egy fokkal kevésbé szimpatikus elnök, Asraf Gáni hatalomba lépése óta valamivel kevesebb pénz jön.