Van tisztességes és tisztességtelen korrupció, de ami Magyarországon van, az tisztességtelen

  • Jávor Istvánt, az ELTE-n is oktató korrupciókutatót nemrég beperelte a NAV, amiért a tanár korruptnak nevezte az adóhatóságot.
  • A NAV keresetét első fokon elutasította a bíróság.
  • Jávor István most megmutatott néhány dokumentumot, amelyekre az adóhatóságot elítélő megállapításait alapozta, és beszélt a kutatási területéről is.
  • Szerinte Magyarországon különösen rossz a helyzet: a hatóságok összejátszva, joghézagok és apró jogsértések kihasználásával úgy tesznek tönkre cégeket, hogy semmilyen kockázatuk sincs, a felelősöket lehetetlen megtalálni.

„Nem úgy működnek a visszaélések, hogy azoknak jól látható nyomuk marad, nem lesznek itt jelentések arról, hogy valaki félholtra vert valakit. Nem ezeket kell keresni. A legdurvább állami visszaélések abból állnak össze, hogy minden érintett hatóság olyan apró jogsértéseket követ el, amik után nem is érdemes, és általában nem is lehet jogorvoslatot kérni.

Ezek az apró dolgok azonban egy kíméletlen és pontos rendszerré összeállva százmilliókat vesznek el emberektől és vállalkozásoktól.”

– mutatta be kutatási területét Jávor István, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Jávor szervezeti szociológiával, azon belül is leginkább korrupciókutatással foglalkozik. Néhány hete azért került be a hírekbe, mert kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beperelte a kutatót, amiért az korábban az ATV és a Klubrádió meghívott szakértőjeként korruptnak nevezte az adóhatóságot.

javor_istvan_1

Jávor egészen pontosan arról beszélt az adásokban, hogy

a magyar hatóságok több esetben segítik az áfacsaló cégeket, a NAV-nál konkrét utasításokra állítanak le vizsgálatokat és hagynak figyelmen kívül jogszabályokat,

és hogy

„a NAV gyakorlatilag megrendelésre cégeket fojt meg,”

felszámolókkal, a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással közreműködve állítanak csapdákat a vállalkozásoknak.

A bíróság első fokon elutasította a NAV keresetét, az ügy azonban Jávor szerint még nem zárult le, másodfokon ugyanis még születhet elmarasztaló ítélet. A NAV azt szeretné, ha a bíróság elismerné, hogy Jávor István az adóhatóság jó hírnevét sértette a kijelentéseivel.

A jogszabályok maguk korruptak

Mikor először beszámoltunk az ügyről, az oktató jelezte, hogy a NAV által vitatott kijelentéseit dokumentumokkal is alá tudja támasztani, ezért megkértük, mutasson meg ezekből néhányat, és magyarázza el, pontosan mivel is foglalkozik.

„Hatalmas anyagom van, majd 10 éve kutatom a szervezeti korrupciót Magyarországon. Ehhez interjúkat készítek zavaros ügyek érintettjeivel (állami és nem állami oldalról is), ezen kívül pedig igyekszem minél több hivatalos dokumentumot megszerezni és azokat elemezni. Ezekből együtt vonok le szervezetszociológiai következtetéseket.” Jávor szerint éppen ezért az általa tett kijelentések nem is értelmezhetőek a jogon keresztül, hiszen míg a büntetőjogban a korrupció egy egyénre vetített fogalom, addig az ő kutatási területén azt sok esetben szervezetekre értik.

javor_istvan_5

„A bíróság a tárgyaláson nem fog tudományos cikkeket bekérni, hogy ellenőrizze, hogy a szervezeti korrupció általam használt fogalma megegyezik-e a szervezeti szociológia tudományában ekként használt fogalommal, a bíróság csak azt nézi, hogy a jog mit nevez korrupciónak. Ez a kettő pedig nem ugyanaz.

Ha már itt tartunk, én a hatályos jogszabályokról is kijelentem, hogy korruptak.”

Ez első ránézésre furcsának tűnhet, de az oktató ezt is megmagyarázta. Azt mondta, hogy szervezetszociológiai szempontból egy tökéletesen jól működő jogrendszer is lehet a velejéig korrupt, holott bizonyos mértékig minden országban pont a jogrendszer feladata, hogy üldözze a korrupciót.

„Ha például egy önkormányzat hoz egy rendeletet, hogy az önkormányzati lakásokat ötödáron is lehet értékesíteni, az nem feltétlenül jogellenes. Egy ilyen önkormányzati rendelet születhet a jogszabályoknak megfelelően, ezért végre is lehet hajtani. De én meg erre szociológusként azt mondom, hogy amelyik ezt a rendeletet hozta, az egy korrupt önkormányzat, akármennyire jogszerűen is járt el, hiszen olyan eljárásokat hozott létre a rendeletével, melyekben a szervezet erőforrásai, azaz a közvagyon, a szervezetből kiszedhetőekké váltak.”
Jávor másik példája szerint, ha egy rendőrség 15 közlekedési rendőre közül 8 korrupt, akkor a jog a 15-ből csak ezt a 8 főt ítéli el, a szervezeti szociológiai kutatásokat végző tudós viszont azt mondja: ez egy korrupt rendőrség, hiszen a közlekedési osztálya gyakorlatilag a korrupció miatt működésképtelen. Az oktató szerint hasonlóan félreértelmezhető a NAV perindítványa is, hiszen ő ilyen megfontolások alapján tudja szociológusként korruptnak nevezni az egész adóhatóságot, holott az már a nagy számok törvénye alapján is vitathatatlan, hogy a NAV-on belül nem minden egyes alkalmazott minősül büntetőjogi szempontból korruptnak.
javor_istvan_4

„Voltunk már ilyen helyzetben, hogy az állam meg akarta mondani, hogy milyen szavakat lehet és nem lehet használni. Sztálin idejében például a genetika szóval volt ugyanez. A csernobili atomkatasztrófa után is a propagandaosztály mondta meg, milyen jelzőkkel lehet illetni a történteket. Mostanában meg azt hallottam, hogy a tudományos kutatásokban nem ajánlatos használni a mélyszegénység szót. Majd biztos ebből lesz a következő rágalmazási pere valamelyik hatóságnak.”

Megsemmisített autótender

Jávor István több dokumentumot is hozott magával a találkozónkra, először egy 46 oldalas nyomtatványt vett elő. Ez a Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozata volt, amelyben megsemmisítették a NAV egy autóbeszerzésre irányuló pályázati felhívását. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a NAV olyan szűken szabta meg a pályázati kiírásban a követelményeket, hogy a tenderen csak egyetlen autótípus felelt meg. A kiírásban például megszabták a beszerzendő autó maximális és minimális hosszát és szélességét, és a két érték között volt, hogy mindössze 3 centimétert hagytak.

„Mintha egy olyan autóval, ami a minimumkövetelménynél nem három, hanem négy centivel hosszabb, már nem is tudnának adót behajtani a NAV ellenőrei. És akkor azt mondja a NAV, hogy ő a korrupciót üldözi.”

„Kiszámoltam, aki a szervezeten belül ebben a pályázati kiírásban aktívan részt vett, az 15-20 ember. Ráadásul egy ilyen dokumentáción elnöki, de legalább elnökhelyettesi aláírásnak kell lennie.”

Ki üldözi akkor ezt a korrupciót? Ki mozdulna erre rá? Ezek után mondja valaki, hogy nem hatja át a korrupció az adóhatóságot. És ez a 3 centi csak egy ügy, ilyenből rengeteg van. Ha meg lehet találni ilyen egyszerűen egy ilyen esetet, akkor hány ilyen lehet, amiről nem tudunk?

javor_istvan_2

Jávor szerint azt lenne igazán jó dokumentálni, hogy egy-egy ilyen ügyben hogyan jut el a NAV egy ilyen szűkre szabott feltételekkel kiírt pályázathoz. Mert ezen a részen lenne igazán fontos látni a korrupciót, tudni, hogy a NAV kiírása által előnyben részesített autótípus forgalmazója hogyan érte el a hatóságnál, hogy számára kedvező kiírást tegyenek közzé. Viszont az ilyen ügyeket senki nem vizsgálja tovább, még annak ellenére sem, hogy a megsemmisítő határozattal a Közbeszerzési Döntőbizottság lényegében kimondta, hogy a kiírás bűzlik. (A teljes határozat nyilvános, ide kattintva letölthető.)

Apró jogsértésekkel tesznek tönkre vállalkozásokat

Jávor másik példája egy gépipari cégről szól, amelyet Jávor szerint 300 millióval rövidített meg egy felszámolócég a hatóságokkal együttműködve. A dokumentumai és a szereplőkkel készített interjúk alapján így foglalta össze az ügyet:

Egy gépipari termelő cég két másik céggel együtt bérelt egy telephelyet. A két másik cég is ugyanabba a családi céghálóba tartozott, mint a gépipari termelő. A gépipari céget felszámolták. A NAV, mint hitelező írt egy levelet a felszámolónak, amelyben közölték, hogy az adóhatóság szerint érdemes lefoglalni a gépipari cég telephelyét és az ott lévő gépeket. A felszámoló kiment a telephelyre, de mivel a lefoglalásról nem döntött a bíróság, a telephelyen működő cégek munkatársai nem akarták beengedni a felszámoló embereit, hanem kihívták a rendőröket. A felszámoló emberei megmutatták a rendőröknek, hogy a NAV javasolta a telephely birtokba vételét, mire a rendőrök beengedték a felszámolót a telephelyre. A telephelyen dolgozó 12 ember rögtön munkanélkülivé vált, a telephelyen lévő nagyértékű gépek azóta tönkre is mentek az elhanyagoltság miatt. Jávor szerint a gépek, amik miatt a NAV sürgette a birtokba vételt, ekkor már nem a felszámolás alatt álló gépipari cég, hanem a telephelyen működő másik cég birtokában voltak, a másik cég azonban azóta sem tudja ezt bizonyítani, mert a birtokbavételkor az ő iratait is elvitték. Az iratok lefoglalásáról ráadásul az érintettek szerint dokumentáció sem készült.

javor_istvan_3

Később, mikor a felszámolás alatt álló cég számlájára egy másik perből 50 millió forint érkezett, a felszámoló elvitte a pénzt, mondván, ez volt annak költsége, hogy a birtokba vett telephelyet másfél évig őriztette.

Az egész történetben az a csavar, hogy a felszámoló jogtalanul vette birtokba a telephelyet, mert akkor még nem volt erről szóló bírósági döntés.

Részlet a NAV leveléből

A felszámoló egy későbbi eljárásban el is ismerte, hogy a NAV nyomására cselekedett így. A NAV viszont erre azt mondta, hogy talán valóban félreérthetően fogalmazott a levelében, de ő nem utasított, csak javaslatot tett, és különben sem értette úgy, hogy bírósági engedély nélkül vegye birtokba a telephelyet a felszámoló, ráadásul a felszámolót nem a NAV, hanem a rendőrség engedte be az épületbe. A rendőrség szintén ki tudott bújni a nagyobb felelősség vállalása alól azzal, hogy egyrészt ő is azt hitte, hogy NAV utasítására történik a lefoglalás, másrészt pedig a rendőrjárőr csak azért felelős, hogy beengedte a felszámolót az épületbe, azért nem, hogy ezzel több tízmilliós kár érte az ott működő cégeket.

Lényegében tehát minden szereplő követett el kisebb kihágásokat, amiért egyikük sem felelősségre vonható néhány szóbeli megrováson túl, összességében azonban hatalmas kárt okoztak néhány cégnek.

Kihallgatási jegyzőkönyv, melyben a felszámoló elismeri, hogy hitelezői nyomásra vette birtokba a telephelyet.

„Ezzel az akcióval 12 ember egy perc alatt munkanélkülivé tettek. A felszámolt cég vezetője jelenleg abból tartja el magát, hogy almát árul a piacon. A bérlő azóta sem tudta visszaszerezni a telephelyen lévő gépeket, mert papírok hiányában nem tudja bizonyítani, hogy azok az övék.”

Ezek itt mesterségesen előállított, apró hibák, amik azt használják ki, hogy ilyen mértékben a magyar hatóságok – ha összejátszanak – nulla kockázattal kerülik meg a jogszabályokat.

„Nehezen tudom megérteni, hogy ha egy adóhatóság érdeke, hogy beszedje az adót, és hogy minél több, adót termelő vállalkozás működjön, akkor miért csinálja ezt.”

Jogállamban a jogszerűtlenség nem elfogadható

Jávor egyik dokumentuma szerint az ügyészség ki is mondta, hogy a telephely lefoglalása során szakszerűtlen és jogszerűtlen volt a rendőri intézkedés, de megállapította azt is, hogy ettől még nem volt rossz szándékuk a felszámolót beengedő rendőröknek, úgyhogy nagy baj nincs.

Ügyészségi határozat a gépipari cég ügyében. Lényeg az utolsó bekezdésben. (Kattintásra megnő.)

„Több olyan dokumentumot láttam már, amiben egy nagyon fontos hatósági cselekményt kritizálnak, de a végeredményét nem vitatják. Márpedig olyan a világon nincs, hogy mondjuk egy házkutatásról megállapítják, hogy jogellenes volt, de amúgy semmi baj vele, úgyhogy gratulálnak hozzá. Magyarországon viszont egyre több ilyen van. Például egy ügyben a rendőrség kirendel egy szakértőt, akit nem rendelhetett volna ki, hiszen nem is volt névjegyzékbe véve. Erre az ügyészség megállapítja, hogy valóban nem rendelhették volna ki, jogellenes volt a kirendelés és a szakvéleménye se valami jó, de attól még szakvélemény, úgyhogy el kell fogadni.”

„Egy jogállamban a jogszerűtlen nem lehet jó, a gyenge színvonalú hatósági cselekmény pedig definíció szerint nem igazolhat semmit.”

Jávor szerint ez a hozzáállás azért különösen káros a magyar hatóságoknál, mert annak elismerése, hogy nem kell minden esetben maximálisan megfelelni a jogszabályoknak, elősegíti a korrupciót.

A felszámolócégek közreműködése pedig azért fontos ezekben az eljárásokban, mert a hatóságok korrupt tagjai csak ezeken a magáncégeken keresztül tudják bezsebelni a hasznot, hiszen a jogtalanul elvett pénz nem vándorolhat a minisztériumi kasszába vagy az adóhatósághoz.

„És ez, ami Magyarországon zajlik, még a korrupción belül is a rosszabbik fajta. A korrupciónak ugyanis két típusa nagy van, én úgy szoktam mondani, a tisztességes és a tisztességtelen. A tisztességes, ami például Kínában vagy az ukrán egészségügyben van, az kiszámítható, tudom, kinek mire mennyit kell adni. Azt be lehet tervezni a költségsoron, és az egész végén egy még többé-kevésbé államként működő állam van. Ez normál csere, én adok valamit, te adsz nekem valamit. A tisztességtelen korrupció ennél rosszabb, mert az egész rendszer működése esetleges. Fizetek valamiért, de nem tudom, végül megkapom-e, vagy még többet kell fizetnem.”