Kilencmillió forintot követel a Nemzeti Földalapkezelő a kishantosiaktól és a Greenpeace-től, mert biztonsági őrökkel kellett őrizniük a biogazdaság földjét

2013. november 4-én döntöttek úgy a Kishantosi Biogazdaság vezetői, hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is ismert biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt tulajdonosnak, hanem bírósághoz fordulnak. Aznap mi is a helyszínen jártunk, részletes riportunkat itt lehet elolvasni.

A biogazdaság végét az hozta el, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Bíróságon támadták meg a döntést, és mindkét fél birtokvédelmet kért.

Az egyik új bérlő ront rá a Greenpeace Magyarország tiltakozó aktivistáira (Fotó: Greenpeace)

Majd jött a tél, amikor sokat úgysem lehet tenni a már elvetett és megmunkált földekkel, mint várni a tavaszt és egyben várni a bírósági ítéleteket. Időközben a Greenpeace Magyarország is bírósághoz fordult, aktivisták pedig riadóláncot szerveztek a helyszínen, mivel félő volt, hogy az új tulajdonosok esetleg kitárcsázzák a földeket.

Az NFA szerint viszont ezzel a zöldszervezet aktivistái megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a parcellákat birtokba vegyék. Ezért ügyvédi felszólítás formájában keresték meg a kishantosiakat és a Greenpeace Magyarországot, és kártérítést követelnek, mert, mint az ügyvédi levél fogalmaz:

a földterület jogszerű birtokosainak birtokba lépését több alkalommal is meghiúsították, folyamatos nyilatkozataikkal egyértelművé tették, hogy mindent megtesznek annak érdekékében, hogy a területeket a Kishantosi Nonprofit Kft. - jogszerűrlenül - továbbra is birtokban tartsa.

Ezért az állami szerv kénytelen volt a haszonbérlők birtokba lépéséhez őrző-védő szolgáltatást igénybe venni. Ennek költségét terhelnék most rá a kishantosiakra és a Greenpeace-re, az ügyvédi követelés értelmében összesen kicsivel több mint 9 millió forintot várnak el a biogazdaságtól és a civil szervezettől, valamint további 4,9 milliót, mert 2013 novembere és 2014 áprilisa között az új bérlők nem kaptak haszonbérleti díjat.

Az már szinte csak egy zárójeles megjegyzést ér, hogy az őrzéssel megbízott cég a B5 Global Monitoring Kft. volt, ennek tulajdonosa a Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint az a Brunner István, aki a Simicska Lajos alapította Menüett Kft. egyik tulajdonosa is volt, és aki később eladta üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak.

A Greenpeace Magyarország nem fog fizetni, ügyvédi válaszuk szerint az NFA kárigényét sem összegszerűen, sem jogalapjában nem ismerik el. Mint írják, a szervezetnek alapvető célja a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása, a környezettudat támogatása, de mindig csak erőszakmentes kampányokkal. Szerintük semmiféle jogellenes magatartást nem tanúsítottak Kishantoson, ráadásul az NFA ügyvédjei által megjelölt időpontban (2013. november 4. - 2014. április 12.) a birtokvédelmi eljárás folyamatban volt.

A kishantosi biogazdaságnak közben már biztosan vége lett, az új bérlők 2014 április 12-én elkezdték aratás előtt beszántani a területet, a kishantosiak becslése szerint 140 millió forint értékben tönkretéve ezzel bioélelmiszereket, teljesen értelmetlenül. Ezután történt nem sokkal, hogy a helyszínen tiltakozó Greenpeace-aktivistákra támadt az egyik bérlő, meg is ütve egyiküket.

Az egyik új bérlő, Lakatos Huba pedig meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét, szeptemberben műtrágyázni kezdett. Ha esetleg a bíróság végül vissza is adná a kishantosiaknak a földeket, akkor is három év kéne hozzá, hogy visszakaphassák a biominősítésüket.

Az NFA-t képviselő ügyvédi iroda levelét itt lehet elolvasni, a Greenpeace válaszát pedig itt.