• Április 1-től több népszerű oldal, például az RTL honlapja elérhetetlen volt az UPC előfizetőinek.
• Szinte biztosan nem technikai hiba történt, az UPC és az Externet üzleti érdekeinek ütközése miatt nem lehetett elérni az oldalakat.
• A dologban sok meglepő dolog nincs, az UPC tulajdonosa, a Liberty Global a netsemlegesség egyik leghangosabb ellenzője a világon.
• A piaci folyamatokba minden más esetben kéjes örömmel belebabráló magyar állam most inkább nem csinál semmit.

Pénteken kora délután álltak vissza a normális körülmények a magyar neten, szóval hogy minden előfizető minden oldalt el tudott érni. Előtte az UPC hálózatából nem jöttek be például az MTVA videó, és ami valószínűleg ennél több embert kavart fel, hogy az RTL oldala sem.

Több, egymástól független forrásból is úgy tudjuk, hogy nem technikai probléma volt, tehát nem valami kábelt rántott ki valaki a foglalatból, vagy írt be rosszul egy parancsot egy gépteremben, hanem üzleti érdekek ütközése miatt nem voltak elérhetőek az oldalak. Ez Externet és az UPC tárgyalásai futottak zátonyra, az Externet marketingigazgatója azt mondta, hogy

"ami történt az az UPC üzleti döntésének az eredménye."

Magyarországon most sérült először látványosan a netsemlegesség.

Mindenki egyenlő, aki hajlandó fizetni

A netsemlegesség lényege, hogy a hálózaton minden adat egyenlő. Én előfizetek mondjuk az UPC-nél, és a havi 5-6-10 ezer forintomért azt várom, hogy minden online tartalmat elérhessek, lehetőleg azonos sebességgel. Tehát az UPC ne szóljon bele az internetezésembe, ha én RTL-es videót akarok nézni, azt is ugyanúgy elérjem a hálózatán keresztül, mint mondjuk az UPC saját videóit. Ha netsemlegesség van, akkor nem történhetne meg, ami most volt, hogy az UPC hálózatából kiesnek az Externetnél lévő oldalak, mint az RTL-é.

Az elmúlt napokban történt ügyek technikai részleteivel nem untatnám önöket, főleg mert én sem látok át azokat teljesen. A lényeges körülménynek az látszik, hogy UPC több pénzt szeretett volna elkérni az Externettől, mint eddig, az Externet pedig nem akart többet fizetni.

Ebben a vitában a két oldal érvei valahogy így alakulnának:

• Internetszolgáltatók (például UPC): Ha a hálózatomban lévő forgalom aránytalanul nagy részét videós szolgáltatások kötik le, akkor joggal kérek tőlük (több) pénzt, hogy elvigyem ezt a tartalmat az előfizetőkhöz. 
• Tartalomszolgáltatók (például RTL): Az internetszolgáltató azért kap pénzt az előfizetőitől, hogy azok minden tartalmat elérjenek. Ha az UPC sem ad pénzt a ValóVilág elkészítésébe, nekünk miért kéne pénzt adnunk a hálózatuk fenntartásába?

Az előfizetőnek nincs választása

Az elveken túl a helyzet azért problémás, mert a legtöbb előfizető nincs döntési helyzetben. Nem lenne akkora gond, ha dönthetnék úgy, hogy elmegyek máshoz, mikor az UPC olyat húz, ami nekem nem tetszik. Viszont a leggyakrabban 2 évre szóló hűségszerződések is nagyon megnehezítik a szolgáltatóváltást, ráadásul az országban egy csomó helyen tényleg effektív nincs is választás, vagy UPC-től veszek szélessávot vagy senkitől. Vagy a Telekomtól, vagy senkitől.

Ilyen helyzetben viszont különösen fontos, hogy ha már szolgáltatót nem igazán válthatok, vagy választhatok, akkor tényleg legalább minden oldalt elérjek, függetlenül attól, hogy UPC-s, Telekomos, Inviteles vagy bármilyen más előfizetésem van.

Az állam mindenbe beleszól, kivéve amibe kéne

Azt, hogy a netsemlegesség fontos téma lesz, legalább egy éve lehet tudni. Kb. akkor próbálták meg először lehúzni az amerikai internetszolgáltatók pluszpénzre a videós tartalomszolgáltatókat (legalább is nyilvánosan), főleg az egyre nagyobb forgalmat generáló Netflixet. Idén februárban az Egyesült Államokban törvénybe foglalták a semlegességet. Már abból a vitából, tavaly ősszel kiderült, hogy az UPC tulajdonosa, a Liberty Global ellenzi a semlegességet.

A magyar kormány is intenzíven foglalkozik tavaly év vége óta az internettel.

Akkor az internetadó felvetésével sikerült olyan 10-14 százaléknyi támogatójuktól gyorsan megszabadulniuk. Aztán bejelentették, hogy nem internetadó lesz, hanem netes konzulátció lesz Deutsch Tamás vezetésével, aminek a célja

„hogy teret adjunk a jövő magyar internetéről szóló párbeszédnek”.

Érdemes megnézni, hogy az UPC-s externetes kavarás idején mivel foglalkoznak a magyar net fontos kérdéseiben illetékes az Internetkonnál:

Igen, éjszakára tessék kikapcsolni a gépeket az irodában! Nem látszik, hogy nagyon rá akarnának repülni az első valóban fontos témára, ami szembejön velük.

A magyar állam imád beleszólni abba, hogyan működjön a piac. Hogy milyen napokon, melyik üzletlánctól és mennyiért lehet kiflit vásárolni. Hogy melyik banknál kell a számlát vezetni. Hogy ki írhat tankönyvet, vagy hogy milyen szakot indíthat egy egyetem. Hogy mennyit kérhet le a kéményseprő. Hogy mekkora pályán rugdossanak egy bőrlabdát.

De amikor végre joggal csilloghatnának kedvenc pózukban, és felléphetnének a fogyasztónál jóval erősebb pozícióban lévő cégekkel szemben, ésszerűen szabályozva a működésük kereteit, akkor csak bambán néznek maguk elé.

UPDATE 1727:

"A UPC Magyarország Kft. előfizetői számára csütörtökön elérhetetlenné váltak bizonyos nagy látogatottságú weboldalak. A UPC által lefolytatott gyors műszaki vizsgálat megerősítette, hogy az említett oldalak nem a UPC hibája miatt voltak elérhetetlenek."

Írja közleményében az UPC, meg azt is, hogy ők elkötelezettek a netsemlegesség mellett.