A szovjetek ellen épült norvég bázist használják a Gazprom kutatóhajói

1967-ben adta át Norvégia az Olavsvern tengeralattjáró-bázist Tromsø mellett, az Északi-sarkkörön túl. A NATO alapító tagja a szovjetek jelentette fenyegetés miatt építette a bázist, amelyik a sziklába vájt tengeralattjáró-hangárok mellett 14 ezer négyzetméternyi irodát és kétszer ennyi bombabiztos raktárhelyiséget tartalmaz.

Az építési költségek mai árakon elérték a félmilliárd dollárt.

A norvég kormány 2008-ban döntött úgy, hogy bezárja a bázist. Három évvel később eladásra kínálták a komplexumot, 18 millió dollárt reméltek, de végül csak ötmillióért, az építési költségek 1 százalékáért vette meg egy olajkutatással foglalkozó norvég cég.

A cég azóta bérbe adja a létesítményt, mégpedig a többségi orosz állami tulajdonban lévő Gazprom olaj- és gázipari óriásnak. A Gazprom hajói azóta is rendszeresen kikötnek a bázison, és hogy pontosan mit csinálnak és szállítanak, senki sem tudja. Most, hogy az orosz hadsereg egyre aktívabb - gyakorlatban és a tervezőasztalon is - a régióban, egyre több szaki kongatja a vészharangot.

Egy korábbi norvég altengernagy Einar Skorgen, aki Norvégia északi flottáját vezette, az AFP-nek elmondta:

Eladtuk az egyetlen komoly bázisunkat északon. Ez színtiszta őrültség. Az oroszokon kívül csak Norvégiának van állandó jelenléte a Barents-tengeren, ahol közös határunk is van. Ha a hajók nem tudnak ott lenni, ahol lenniük kell, akkor szét is bonthatnánk őket.

Az egész sztori legjobb része, hogy annak a Jens Stoltenbergnek a baloldali kormánya adta el a bázist, aki azóta a NATO főtitkárává avanzsált. (Quartz)