Már csak két nap van hátra 2015 harmadik Budapest Science Meetup-jáig. Április 9-én, 19 órára várunk mindenkit a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téren található székházának Felolvasó termébe. A három előadásban exobolygó kutatásról, barlangi vakgőték genetikai vizsgálatáról és nagy felbontású mikroszkópokról lesz szó. Segítséget a helyszín megközelítéséhez itt lehet találni.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Genetika a gyakorlati természetvédelemben: a barlangi vakgőte kutatása

Vörös Judit - Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár

A barlangi vakgőte (Proteus anguinus) a Dinári-hegység alatt húzódó karsztrendszer lakója. Európában egyedülálló barlangi életmódja miatt előfordulásáról és állománynagyságáról keveset tudunk. Populációinak vizsgálatára nem sok lehetőség adódik, mivel élőhelyét kizárólag barlangi búvárok tudják megközelíteni. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, milyen mértékben veszélyeztetett ez a különleges kétéltűfaj, fel kell mérnünk pontos elterjedési területét. Ehhez a genetikát, méghozzá a környezeti DNS módszerét hívtuk segítségül. A Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában kifejlesztettünk egy olyan diagnosztikai módszert, amellyel elegendő a barlangból kifolyó vizet megmintázni, és a vízmintából kimutatható a barlangban élő gőte DNS-e. Előadásomban erről a kutatásról fogok beszámolni.

Fény által élesebben - szuperrezolúciós fénymikroszkópia

Barna László - MTA KOKI

2015 a fény nemzetközi éve, melyhez kapcsolódó programok igyekeznek rávilágítani a fény különleges tulajdonságaira és felbecsülhetetlen hasznára az élet szinte minden területén. A tudományos kutatás egyik igen fontos eszköze a fénymikroszkóp, de nehézséget okoz, hogy felbontási képessége a fény hullámtermészetéből fakadóan korlátos. Az utóbbi tíz-tizenöt évben óriási forradalom kezdődött meg, amely a felbontási határt jelentősen átlépő technikák, a szuperrezolúciós módszerek megjelenését hozta magával. A tavalyi évben e módszerek kidolgozóit Nobel díjjal jutalmazták.

Mire jó a K2? Új célpontok a Kepler-űrtávcsővel

Kiss László - MTA - Konkoly

A NASA 600 millió dolláros Kepler-űrtávcsöve 2009 és 2013 között forradalmasította az exobolygók kutatását, illetve a csillagok asztrofizikáját. 2013 tavaszán a második meghibásodott lendkerék végett vetett az eredeti adatgyűjtésnek, majd közel egy év után indultak újra a mérések. Az azóta K2 néven futó misszió tudományos programjában megjelentek a Naprendszeri égitestek, melyek újszerű kutatásait magyar csillagászok kezdeményezték a NASA-nál. Az előadás a Kepler innovatív alkalmazása által lehetővé tett eredményekből válogat.