Szerda este az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadtak egy állásfoglalást, ami elismeri a második világháború alatt történt népirtás, deportálások és internálás történelmi tényét, egyben pedig hasonló állásfoglalás elfogadására szólítja fel a tagállamokat. Innentől minden év augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja lesz az Európai Unióban.

Maga az állásfoglalás átütő többséggel ment át a parlamenten, a szavazáson részt vevő 611 képviselő közül 554 támogatta, 44 képviselő tartózkodott és csak 13 olyan képviselő akadt, aki nemmel szavazott. A szavazáson részt vevő magyar képviselők közül a jobbikos Balczó Zoltán tartózkodott, a többi jelen lévő képviselő pedig igennel szavazott. A másik két jobbikos, Kovács KGB Béla és Morvay Krisztina nem vett részt a szavazáson.

Ugyanakkor volt egy apró, de nagyon fontos részlet, ami közel sem élvezett ekkora támogatást. A szerdai szavazást előkészítő vita még március végén lezajlott, ekkor úgy nézett ki, hogy a frakciók megállapodtak mindenről: a szövegről, a tagországok számára tett ajánlásról, az emléknap kihirdetéséről. Azonban a hét elején, két nappal a szavazás előtt az Európai Néppárt (a legnagyobb képviselőcsoport, ebben ülnek a fideszes képviselők is), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért és az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája közös módosító javaslatot nyújtott be, ami az állásfoglalás nagy részét érintetlenül hagyta volna, de a roma holokauszt kifejezés helyett a roma népirtást használatát javasolta.

Látszólag kis változtatásról van szó, de mindez hatalmas szimbolikus jelentőséggel bír. Hogy ez mennyire így van, azt a helyszínen, Brüsszelben nézhettük végig, ahol a szavazás időpontjából függetlenül vendégeskedett épp a Romaversitas Alapítvány húsz diákja. A magyarországi roma egyetemisták közel húsz éve működő szakkollégiumának tanulóit Jávor Benedek EP-képviselő hívta meg Brüsszelbe, hogy megmutassa nekik, hogyan zajlik az élet az EU központjában. (Mind a 751 EP-képviselő évente 100-100 vendéget hívhat meg a parlament költségére, pont azért, hogy vendégeik jobban megismerkedjenek az unió működésével. Ez az az a keret, amiből Szanyi Tibor például a Goj Motorosokat volt képes meghívni magához). A roma diákok kétnapos látogatása így a három frakció által benyújtott váratlan módosító javaslata miatt vált izgalmassá.

A második világháborúban a Harmadik Birodalom által megszállt országokban több százezer romát gyilkoltak meg államilag szervezett keretek között. A magyar áldozatok számával kapcsolatban a hazai történészek sem tudnak konszenzusra jutni, mert a negyvenes években a romákat jellemzően nem tartották nyilván és számos gyilkosságról semmiféle feljegyzés sem született, de több ezer ember deportálása és meggyilkolása még a hiányos feljegyzések ellenére is történelmi tény.

Ennek ellenére is a roma holokauszt megtörténte Magyarországon is kevéssé ismert és feldolgozott tény, ritkán kerül szóba iskolákban, nem része közös történelmi tudásunknak. Épp ezért lehet fontos egy ilyen uniós kiállás. Erről a témáról beszélgetve a Magyarországról érkezett diákok is azzal érveltek, hogy a holokauszt kifejezés használata abban segíthetne, hogy több ember legyen tisztában a romák elleni üldözések történelmi hátterével, azonnal megértsék és tudják hová kötni, mi történt velük a világháború alatt. Szerintük a jóval általánosabb népirtás szó nem képes ezt ugyanolyan erőteljesen visszaadni. Ismeretterjesztésre amúgy szükség is van, tavaly például Balog Zoltán miniszter beszélt arról, hogy Magyarországról nem deportáltak cigányokat a második világháború alatt.

Mindezek ellenére szerda délután még úgy nézett ki, hogy a módosítás át fog menni. A változtatást benyújtó három frakció ugyanis kényelmes, közel kétharmados többséget képvisel a Parlamentben, ha minden képviselőjük a frakcióutasítás szerint szavaz, akkor holokauszt helyére népirtás került volna a tervezetbe az emléknap megnevezéseként. A parlamenti szabályok értelmében a módosítást benyújtó képviselőknek nem kell indokolniuk, mivel magyarázzák a változtatási szándékukat, ez esetben sem történt ilyen. De mi szerdán több olyan EP-képviselővel is beszéltünk, aki úgy tudta, hogy nyílt izraeli lobbitevékenység állt a frakciók terve mögött, a zsidó állam képviselői ugyanis nem szerették volna, ha a holokauszt kifejezés nem kizárólagosan a zsidók ellen elkövetett pusztítást fedné le.

A módosítást támogatók főlénye annyira egyértelműnek tűnt, hogy az állásfoglalás egyik megálmodója, a svédországi roma képviselőnő, Soraya Post, aki ez EP történetének első feministaként beválasztott képviselője, délután még arról beszélt a diákoknak, hogy ő már a népirtás kifejezéssel kiadott állásfoglalásnak is nagyon örülne, mert több évtizednyi munkájuk volt abban, hogy egyáltalán ide eljutottak. Szintén az állásfoglalás eredménye, hogy ezáltal megjelenhet az EU szaknyelvében a cigányellenesség kifejezés, elismerve ezzel, hogy léteznek olyan államilag szervezett, intézményesült kirekesztő mechanizmusok, melyek kifejezetten a romák társadalmi marginalizálására alkalmasak. Erre építve a jövőben reményeik szerint sokkal könnyebb lesz ezek ellen uniós válaszlépéseket meghozni, Post pedig azt mondta, hogy ez egy olyan eredmény, amiért megéri kompromisszumot hozni.

A magyarországi roma diákok viszont ezek után mégis úgy döntöttek, hogy megpróbálják befolyásolni az eseményeket, hogy az esti szavazáson a márciusi vitán eredetileg elfogadott állásfoglalás menjen át. Szórólapokat készítettek "Közösen voltunk a gázkamrákban, emlékezzünk közösen" szöveggel, és ezt kezdték el osztogatni a szavazásra induló képviselőknek. A helyszínen dolgozók stábtagok szerint hasonló akciók viszonylag ritkák a parlament épületében, bár nemrég épp előfordult, hogy kurd aktivisták egy egész emeletet elfoglaltak. A szerdai akció ennél jóval visszafogottabb volt, viszont lehet, hogy hatásosabb is.

A módosító javaslat ugyanis minden előzetes várakozás ellenére elbukott: a szavazáson részt vevő 645 képviselő közül 316 képviselő szavazott nemmel és csak 261 igennel, 70 tartózkodás mellett. Összesen 33 olyan képviselő volt, aki végül a képviselő-csoportja által képviselt iránnyal szemben szavazott, többségük az euroszkeptikusok közül kerül ki. Hogy közöttük vagy a tartózkodó képviselők között volt-e olyan, aki egy átadott szórólap miatt gondolta meg magát, az soha nem fog kiderülni.

De a húsz egyetemista, akit a nap folyamán több EP-képviselő is személyes beszélgetések során arra buzdított, hogy álljanak ki magukért és ügyeikért, és folyjanak bele jobban a politikába, olyat látott szerdán, amit Magyarországon nagyon ritkán lehet megtapasztalni: aktívan tettek az igazukért egy lobbiérdekek mentén szerveződő, látszólag politikai többséget élvező javaslattal szemben, és a végén az igazuk győzött. Ezentúl minden évben augusztus 2-a roma holokauszt európai emléknapja.