Hatalmas karriert futott be a neten egy start-up vállalat honlapján megjelent írás, ami elmagyarázta, hogyan és miért késik a hang az Android audiorendszerében. Vagyis azt, hogy más rendszerekhez képest sok milliszekundumnyi csúszás van az androidos eszközök esetében a hangjel beérkezése és a kimenet között, ami dollármilliárdokban mérhető piacvesztést okoz az androidos fejlesztőknek, akik a hiba miatt inkább nem is foglalkoznak streamelő alkalmazásokkal vagy játékokkal.

A Superpowered névre keresztelt start-up magyar alapítóját, Szántó Gábort kérdeztük minderről. A vállalat célja, hogy a lehető legjobb cross platform eszközt teremtsék meg a fejlesztők számára,  most az audióra fókuszálnak. Ezért is jártak utána egy régóta ismert problémának.

Az ugyanis, hogy az Android audiorendszerének a késleltetése túlságosan nagy, számos Androiddal foglalkozó fejlesztő számára ismert jelenség volt, még ha a felhasználók közül nem is volt köztudott. Aki elkezdett a rendszerre fejleszteni valamit, hamar belefutott a problémába.

Ennek pontos okai viszont egyáltalán nem voltak ismertek, ahogy az sem, hogy pontosan hány androidos eszközt érint mindez, és mekkora a késleltetés az egyes eszközökön. Ezért a Superpowered készített egy nyílt forráskódú alkalmazást, ami megmérte a mobilok teljes audiokésleltetését bemenettől kimenetig. Ugyanaz a kód mért Androidon és iOS-en is. Az alkalmazás le is tölthető, ezzel bárki tesztelheti saját eszközét, és megtekintheti a korábbi eredményeket is.

Kezdetben a Ustream teszteszközein dolgoztak, de azóta már sokan adtak hozzá saját mérési adatokat, most már a Samsung és a CyanogenMod is ezt használja belső tesztelésre.

A mostani cikkünk egy következő lépés, ahol egyrészt ismertetjük a probléma nagyságát, másrészt bemutatjuk a teljes Android audiorendszer belső részeit és azok hatását a késleltetésre. Ha valaki veszi a fáradtságot és figyelmesen elolvassa ezeket (hosszú az anyag, tudjuk), akkor észrevehet néhány fájó pontot (pl. "push" metódus, vagy a gyártók által készített HAL kód).

Az audiorendszer késleltetése egy csomó alkalmazási területet érint érzékenyen. Szántóék cikkükben példaként zenei alkalmazásokat, DJ-appokokat, játékokat és VOIP-applikációkat is megvizsgáltak.

És emiatt van az is, hogy jópár népszerű app meg sem tud jelenni Androidon. Sok audiofejlesztő műhellyel vannak kapcsolatban, és nap mint nap hallják ezeket a panaszokat.  Ez pedig érezhető bevételkiesést jelenthet, Szántó szerint jól nyomon követhető ez a Google Play-en is: míg iOS-en a Music kateógria hozza a harmadik legtöbb bevételt, Androidon nincs benne az első ötben.

Ez pedig szerintük dollármilliárdokban mérhető bevételkiesést jelent az Android-fejlesztőknek, hiszen számos alkalmazás kitalálásakor már eleve csak az iOS-platform merül fel a tervezés során.

A cikkükben részletesen elemezték például a Nexus 9 tablet esetét, ahol 35,8 milliszekundumnyi csúszás jött ki, szemben pl az iPad 2  hét milliszekundumos csúszásával. És a Google csúcstabletje még jól is szerepelt más androidos eszközökhöz képest, bőven mértek több száz milliszekundumos csúszásokat más eszközöknél. Az összes eredményt itt lehet megnézni. Az idézett cikkben pedig szakaszról szakaszra végigkövethető, milyen késleltetésekből áll össze a csúszás.

A tegnap megjelent cikküknek óriási lett a visszhangja:

"Vezető hír volt a Hacker News-on és a Reddit Android-os részén is, valamint címlapos Editor's Pick az Ars Technica-n. Először Reddit-en robbant a dolog, az ottani 9 megosztás összesen 1700+ upvote-nál és 450+ kommentnél tart. Tegnap este órákig a webszerverrel foglalkoztunk, hogy bírja a forgalmat, mert akkor ébredt fel a nyugati part."