„A szakok mostani felülvizsgálata egyben a bolognai rendszer felülvizsgálata is”

– mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár a BME hallgatói fórumán.

Szerinte a rendszer egyik legnagyobb hibája az osztott képzések kritika nélküli megjelenése volt, így most ezek a szakok sok helyen nem működnek jól. Például három és fél alatt egy mérnököt nem lehet rendesen kiképezni. Az államtitkár szerint a felsőoktatásnak az a feladata, hogy a társadalmi igényeket szakemberekkel elégítse ki. Sokszor elfelejtjük, hogy mit akar a munkaerőpiac, és hogy a hallgatók mennyire tudnak majd elhelyezkedni.

Kérdésünkre a pszichológia képzés osztatlanná tételéről elmondta, hogy azt kifejezetten a szakma kérte tőlük, mert eleve nem volt értelme a képzés szétbontásának, mivel a hallgatók 95 százaléka ment tovább mesterképzésre. Hozzátette, hogy az osztatlan képzés nem ront majd a képzés nemzetközi elismertethetőségén,  a szintén osztatlan formában működő orvosi és jogász szakokon sincs gond.

A Felsőoktatási Kerekasztal kedden ül majd össze, hogy ott megvitassák azt az EMMI tervezetét, amiről a napokban kiderült, hogy azzal a nemzetközi tanulmányok, a társadalmi tanulmányok és az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakot is megszüntetnék.

Palkovics megismerkedett a designerekkel

A hallgatói fórumot azért szervezték, mert a kormány a húsz éve működő ipari termék- és formatervező mérnöki képzést is megszüntetné. Pedig a szak népszerű volt, a munkaerőpiacon is szívesen alkalmazták a BME-ről kikerülő designereket, ráadásul a mérnöki szakmák közül éppen ez az, ahol nem a férfiak vannak többségben, ugyanis a jelentkezők 75 százaléka nő. Az erről a szakról kikerült mérnökök között van olyan is, aki most a Teslánál dolgozik tervezőként.

Az egyetem oktatói és hallgatói próbálták meggyőzni az államtitkárt arról, hogy hülyeség lenne a kormány tervezett lépése. Palkovics László egyébként a BME tanszékvezetője volt, mielőtt államtitkár lett. A fórumon a BME-vel együttműködő cégek vezetői is érveltek a képzés megtartása mellett.

Czigány Tibor a a BME Gépészmérnöki Karának dékánja bevezetőjében kiemelte:

"Nemcsak összeszerelő műhelyekre és logisztikai központokra van szükség az országban, hanem termékfejlesztésre is, ehhez pedig a terméktervező mérnökök is kellenek."

Palkovics szerint a tervezői képzéssel az a baj, hogy a többi mérnöki képzéssel összehasonlítva az itt végzettek átlagosan 100 ezer forintal kevesebb fizetéssel indulnak, ami komoly hátrányt jelent. Az EMMI tervezete szerint ez a kezdőfizetés a designereknél 182 ezer forint, míg a gépészmérnököknél eléri a 285 ezret.

A kar dékánja erre viszonylag egyszerű magyarázatot adott, szerinte ugyanis arról van szó, hogy míg a gépészmérnökök az egyetem után általában rögtön nagyvállalatoknál helyezkednek el, addig a tervezőkre inkább jellemző, hogy az ötleteik megvalósítására saját vállalkozást indítanak, amivel kezdetben még nem szakítanak akkorát. Ez azonban nem ok a szak eltörlésére. A Dräxlmaier ügyvezető igazgatója is megerősítette a dékán érveit, mondván, a gyenge kezdő fizetések gyorsan emelkednek, és a magyar tervezők is viszonylag könnyen meg tudnak keresni 300 ezer forintot havonta.

Az államtikár a BME-s múltjára hivatkozva többször elmondta, hogy nem tőle kell félteni a műszaki képzéseket. Szerinte itt is valószínűleg az osztott képzés okozhatja a gondokat, mivel az alapképzés ideje alatt nem lehet megfelelően kiképezni a mérnököket.  A fórum végére ő is arra jutott, hogy talán inkább a szak szerkezetét kellene átgondolni, nem pedig megszüntetni az alapképzést.

A nemzetközi tanulmányok alapszakkal kapcsolatban már kevésbé volt meggyőzhető. Erre azt mondta, hogy ott minőségi problémák is vannak, a képzést pedig a hallgatók átverésének tartja.

(Címlapkép: Philip János/BME)