Jobbikos javaslatot formált át a menekültekkel újra keménykedő Orbán

Jogilag lehetetlen, embertelen és elképesztő költséggel járna, ha Orbán Viktor javaslatára őrizetbe vennék és kényszermunkára köteleznék a Magyarországon elfogott illegális határátlépőket. Így foglalható össze Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének véleménye arról, hogy a miniszterelnök nemzeti konzultáción kérdezné meg az emberek véleményét a bevándorlásról.

Januártól mostanáig 37 ezer ember kért menedékjogot Magyarországon, szinte mindegyikük papírok nélkül lépte át a magyar határt. A mostani rendszer olyan, hogy őket a rendőrök előállítják, meghallgatják, hogy honnan, miért és milyen céllal jöttek. Ha menedékjogot kérnek, viszonylag rövid időn belül a nagyfai menekülttáborba kerülnek, innen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vagy Bicskére, Debrecenbe vagy Vámosszabadiba küldi őket. Ezek nyitott táborok, a menedékkérők fele-kétharmada továbbáll Ausztria és Németország felé egy-két napon, héten belül. Ezért sem túlzsúfoltak a menekülttáborok, az összbefogadókapacitásuk 1500 körül van, Nagyfával és Balassagyarmattal együtt további 400 körüli hely van.

Fotó: police.hu

Ehhez képest Orbán ezt a 37 ezer embert akarja fogva tartani. Összehasonlításul: a magyar börtönpopuláció 18 ezer körül van, de annyira túlzsúfolt börtönökben, hogy azért az állam kártérítést kénytelen fizetni a raboknak. Az új börtönök építése nagyon lassan halad, és nem jelent nagy kapacitásbővítést.

Pardavi Márta szerint Orbán kényszermunkás ötlete mögött a Jobbiknak az a javaslata érezhető, hogy a börtönökben a rabok dolgozzanak, és termeljék ki a rájuk eső kiadásokat. Bár pontos számok nem ismertek, az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben tartott külföldiek fogvatartásának napi költsége 7-9000 forint körül van. Irreális, hogy több tízezer ember esetén ezt a költséget a magyar költségvetés finanszírozni tudja. Arra sem adható válasz, hogy a traumákat átélt, polgárháború elől elmenekült külföldiek milyen munkákra lennének kötelezhetőek - főleg, hogy a mostani magyar szabályok szerint a menedékkérők lényegében a döntésig csak a táboron belül végezhetnek munkát.

Arra egyébként az Európai Unióban nincs jogi lehetőség, hogy az illegális határátlépőket automatikusan őrizetbe vegyék és ott fogva tartsák a menedékjogi eljárás alatt. A fogvatartás csak kivételesen alkalmazható, és akkor is a lehető legrövidebb ideig tarthat. Ezért az utóbbi időben a bevándorlási hivatal már csak nagyon kis számban tart menedékkérőket őrizetben, most nagyjából 50 őrizetben tartott menedékkérő van. Az országból való kitoloncolásra várva idegenrendészeti őrizetben is pár száz külföldi van.

Pardavi Márta szerint végtelenül szomorú olyan katasztrófák esetén, mint volt a Charlie Hebdo elleni merénylet vagy most a 700 ember halálával járó szerencsétlenség a Földközi-tengeren, hogy Orbán Viktornak - a szolidaritást, az emberséget félredobva - csak az idegenellenség felkorbácsolása jut eszébe. Most Bürsszelben sem értett meg semmit abból, amit az uniós politikusok képviselnek. Arról pedig, hogy az uniós jog egyszerűen nem engedi meg, hogy az összes illegális határátlépőt őrizetbe vegyék, Orbán úgy vélekedik, hogy kapjon szabad kezet, és akkor megoldja a problémát, a jogállami garanciák csak olyan koloncok, amik a magyar kormány hatékony cselekvését gátolják. Ez a jogállamot semmibe vevő logika persze nemcsak a menekültkérdésben igaz Orbán politikájára.

Orbán korábban legalább különbséget tett a háborúk elől menekülők és a gazdasági okból vándorlók között, a menekülteknek pedig meg kell adni, ami jár. Mára ezt a határt is elmosta már. Hiszen a háborúk elől menekülök is illegálisan lépnek át a határon, valójában pont az európai országok nem teszik lehetővé a legális beutazást. Befogadás helyett viszont őrizetbevétel és kényszermunka várna rájuk is, így a szír menekültekre, az irakiakra, akik a terror ellen menekülnek, a szomáliai és eritreai megkínzott nőkre.

Pardavi meglepődött azon, hogy Orbán újra elővette a menekültügyet, pusztán kommunikációs szándékkal, hiszen ez már télen sem vált be. Szerinte abból a pénzből, amit a nemzeti konzultációra költenek, érezhetően javítani lehetne a menekültáborokban a körülményeket.

A Helsinki Bizottság egy közleményben is reagált a miniszterelnök péntek reggeli felvetésére.

(címlapkép: police.hu)