A házi génmódosítás után, amiről itt írtam, itt az újabb remek lehetőség tudománytagadó, fundamentalista keresztény, vagy szimplán hülye barátai, üzletfelei, ismerősei és ellenségei felidegesítésére:
ismételje meg az evolúció egyik legnagyobb lépését, képezzen át házilag egy halat a szárazföldi létre!
Nyugodjon meg, ahogy a házi génmódosítás, úgy ez is sokkal könnyebb, mint gondolná. Ráadásul a kanadai McGill Egyetem kutatói már elvégezték a kísérletet, így csak a kész recept szerint kell eljárnia. Ehhez szüksége lesz
- egy közepes akváriumra;
- némi homokra és apró szemű murvára;
- vízre (nem csalás, csak egy kevéske kell belőle!);
- levegőztető csövekre és berendezésre;
- egy vödörre;
- némi ragasztóra;
- vízszűrőre és -pumpára;
- biztosítótűre;
- és egy, dinoszauruszangolnának is becézett afrikai halfajta, a Poypterus senegalus legalább egy példányára.
Ha mindez megvan, akkor:
- Fúrjon egy apró lyukat az akvárium oldalfalába a fenekétől kb 2,5 centire.
- Töltse fel homokkal és murvával az akváriumot a lyukig.
- Töltsön kb 3 mm-nyi vizet az akváriumba.
- Az oldalfalra fúrt lyukon bújtassa át a levegőztetőcsövet úgy, hogy az egyik vége beleérjen a vízbe, a másik pedig a vödörbe.
- A szivárgások megelőzésére ragasztóval szigetelje le a lyukat.
- A vödröt töltse fel vízzel, a csövet csatlakoztassa a szűrőhöz. Csatlakoztassa a pumpát is, majd a cső maradékát vezesse vissza az akváriumba, így biztosítva a folyamatos frissvízellátást.
- A csövet lyuggassa ki, hogy a víz páraként hulljon alá - így biztosíthatja, hogy a hal bőre folyamatosan nedves maradhasson.
Ha ezzel megvan, már nincs más dolga, mint
tátott szájjal bámulni az evolúció csodáját!
Nagyjából erre a látványra számítson:
A dinoszauruszangolna elég jó alany, mert eleve nagyon hasonlít a vízből először szárazföldre mászó őshalakra. Vagyis eleve is viszonylag jól mozog szárazon, és képes levegőt is lélegezni. A McGill Egyetem kísérletében szereplő, szárazon tartott halak pár hónap alatt hatalmasat fejlődtek:
a vízben tartott kontrollcsoporthoz képest megtanulták összébb tartani a mellúszóikat, miközben mellcsontozatuk is megerősödött, hogy stabilabb támasza legyen az immár járáshoz használt úszóknak.
Az őshalfoszíliákon ugyanezeket a változásokat figyelték meg, tehát a valóságban is így történhetett - minusz a vödör és a vízszűrő. (Via Popular Science)