Aki szegénynek születik, nagy eséllyel az is marad
2014 február 17., 08:40
Az egész életed eldöntheti, hogy gyerekként hol nőttél fel
- Újabb állomásához érkezett el az utóbbi évek egyik legizgalmasabb társadalomtudományos kutatása, ami a társadalmi mobilitás jelenségét és lehetőségét vizsgálja az Egyesült Államokban.
- Azaz azt, hogy ha valaki szegényebb családba születik, milyen esélyei vannak a felemelkedésre.
- A kutatás első megjelent eredményeivel tavaly részletesen foglalkoztunk. Most a Harvard három közgazdásza, Raj Chetty, Nathaniel Hendren és Lawrence Katz arról publikált két tanulmányt, hogy változik a gyerekek felemelkedési esélye, ha családjuk jobb környékre költözik.
A két most megjelent tanulmány első ránézésre persze az amerikai viszonyokról árul el sokat, hiszen ezek révén már számszerűsítve is láthatóvá vált, hogy az ország egyes részeiből milyen kitörési esélyei vannak egy szegény családba születő fiataloknak.
Ráadásul külön aktualitást adott a most publikált eredményeknek, hogy a kutatásukban vizsgált száz nagyobb közigazgatási egységből a szegénységből kitörés esélye szempontjából Baltimore végzett az utolsó helyen. A város különösen kegyetlen az ott élő fiatal fiúkkal: az ott nevelkedő fiatal férfiak felnőttként átlagosan 25 százalékkal keresnek kevesebbet, mint azok a felnőttek, akik szintén a városba születtek, de szüleik még hamar elköltöztek egy átlagos gazdasági teljesítményű városba. Ezek az adatok jól jönnek annak alátámasztásához, hogy a városban nemrég zajlott zavargásokat nem lehet pusztán etnikai kérdésként kezelni.
Az eredmények fontosságát jelzi, hogy az Obama-adminisztráció több tagja mellett már a republikánus jelölt Jeb Bush és Hillary Clinton is kért magánelőadást a kutatás szerzőitől, és a társadalmi mobilitás és az egyenlőtlenségek témája várhatóan a 2016-os kampány egyik kiemelt üzenete lesz mindkét oldalon.
A fiúk nagyon rosszul tudnak járni
Ugyanakkor az eredményeknek van az Egyesült Államokon túlmutató dimenziója is, hiszen a probléma, hogy gazdaságilag elmaradott, sokszor szegregált régiók életfeltételei hogyan termelik újra a szegénységet és hogyan vágják el a felemelkedés lehetőségét, világszerte tapasztalt jelenség.
A most megjelent két kutatás közül az egyikben a kilencvenes évek elején lezajlott Los Angeles-i lázadások után indult, a szegénység felszámolását célzó kísérleti program hatásait vizsgálták újra. Ebben a programban összesen 4600 család vehetett részt. A családok közül véletlenszerűen sorsolták ki, melyek azok, akik jobb környékre, más városokba költözhetnek. A kiválasztott családok megsegítése mellett a programnak nyílt célja volt a társadalomtudományos kísérlet is: mivel csak a véletlenen múlt, hogy a hasonló alaphelyzetből induló családok közül kiknek javulnak jelentősen az életkörülményei, a kutatók akkor abban bíztak, hogy kiderül, mennyit számít a környezetváltás.
A kísérletet akkor számos tanulmány követte, és ezek többsége pesszimista képet mutatott: a jobb környékre költözésnek nem volt igazán mérhető hatása a szülők elhelyezkedésére és keresetére, kevés pozitív hatása volt a mentális és fizikai egészségükre és csak pár észrevehető, főleg egészségügyi hatása volt a gyerekeik életére. A kísérlet akkor inkább tűnt kudarcnak, mintsem sikertörténetnek.
De ezekben a korai kutatásokban a gyerekeket egy csoportként kezelték, függetlenül attól, hogy a költözés vagy nem költözés pillanatában kisgyerekek vagy serdülő tinédzserek voltak-e. És amikor így vetették össze a költözők és a szegényebb környéken maradók statisztikáit, nem mutatkozott érdemi változás. A három kutató most abból a hipotézisből indult ki, hogy a jobb környéknek igazából hosszabb távon van kimutatható hatása a fiatalokra, és e hatások nagyban különbözhetnek is attól függően, hogy valaki pár éves gyerekként vagy tinédzserként került át egy új környékre.
Ezért felvetésükre és a kísérletben egykor résztvevők életével kapcsolatos azóta elérhető frissebb adatokra építve, újra, ezúttal alaposabban végignézték, kivel mi történt a költözés vagy nem költözés után.
Látványos különbségeket fedeztek fel a korábbi kutatásokhoz képest. Kiderült például, hogy azok a gyerekek, akik fiatalon költöztek el, gazdaságilag sokkal jobban teljesítettek később, mint azok a hasonló korú gyerekek, akinek a családja nem nyert a sorsoláson. Viszont azok, akik már tinédzserként költöztek, nem hogy nem nyertek annyit, de akár még veszíthettek is a kortárs csoportjaikból való kiszakadás miatt, amit nem kompenzált az a rövid idő, amit egy jobb környéken élhettek.
A nyertesek között is volt különbség:, volt olyan kupon, aminél kifejezetten szempont volt, hogy alacsony szegénységi szintű környékre kellett költöznie a nyertesnek, és olyan is, ahol az állam csak beszállt egy összeggel a lakbérbe, de nem volt kikötve, hogy az albérlet mely város melyik negyedében kell legyen. Ilyenkor a nyertesek jellemzően ugyan az addigi életkörülményeikhez képest jobb, de nem jelentősen jobb környékre költöztek. És ezek a különbségek mostanra kimutathatóvá váltak a résztvevők életpályájának elemzésekor.
- A legjobban azok jártak, akik még tinédzserkoruk előtt elköltöztek. Ők átlagosan 31 százalékkal keresnek jobban, mint azok a hasonló korúak, akik maradtak. Jóval esélyesebb volt az is, hogy bejutottak a felsőoktatásba.
- A tinédzserként (átlagosan 15 évesen) elköltözött fiatalok viszont vesztesei voltak a kísérletnek. Átlagosan 13-15 százalékkal keresnek kevesebbet, mint azok, akik el sem költöztek.
Ennek a különbségnek a feltárása egyrészt azért fontos, mert rámutat: azzal, hogy az összes fiatalkorút egy kalap alá vették, miért nem mutatták ki a korábbi értékelések, milyen pozitív hatása lehet a gyerekekre a költözésnek. Másrészt fontos szociálpolitikai tapasztalat, hogy a szociális bérlakásprogramok esetében igazán a fiatal gyerekes családok megsegítésével lehet komoly változásokat elérni.
Szembetűnő különbség mutatkozik az elköltözött lányok életpályájában is. A jobb környékre került fiatal lányok később, miután családjuk lett, nagyobb arányban maradtak együtt gyermekük apjával, és nagyobb eséllyel éltek felnőttként is jobb környéken. Ennek alapján azt lehet feltételezni, hogy a sorsolás nyerteseinek unokái valószínűbb, hogy teljes családban, két szülővel nőnek fel. Az pedig már a tavaly publikált kutatásokból kiderült, hogy ennek mennyire komoly szerepebe van a társadalmi felemelkedésben.
Ami szintén említésre méltó, hogy a jobb környékre kerülő és később jobban kereső fiatalok évente bőven adóznak annyit, amennyiből egy hasonló kuponprogram költségei simán megtérülnek.
De a konkrét, 4600 családot érintő program újraelemzése mellett Chetty és Hendren most egy másik kutatást is közzétett, amiben adóbevételek alapján követték nyomon ötmillió egykori gyermek életének alakulását az elmúlt 17 évben. Azt vizsgálták, hogyan alakult a családok élete, miután elköltöztek egy másik városba. Itt is hangsúlyos különbség volt az elemzés során, hogy hány éves gyerekkel tették mindezt.
És a nagyobb mintavétel során is hasonló eredményre jutottak: minél fiatalabb gyerekkel költözött el egy család jobb környékre, annál jobban járt hosszú távon a gyerek gazdasági és társadalmi szempontból. És itt is működött a fordított hatás, minden, a szegényebb környéken eltöltött év kimutatható volt később negatív hatásként.
Az egy családon belüli gyerekek életpályáját is megvizsgálták, és itt is az derült ki, hogy ha a család egy jobb városba költözik, a fiatalabb testvér, aki rövidebb ideig volt kitéve az előző lakhely hatásainak, jobban fog teljesíteni később, mint az idősebb testvér.
Alaposabban megnézték azokat a városokat is, ahol jellemzően a fiúgyerekek teljesítenek felnőttként igazán rosszul. Az ilyen városokra a bűncselekmények nagyobb száma, a nagyobb egyenlőtlenségek és a szegregáció a jellemező. Az derült ki, hogy ha olyan család költözik ide, amiben fiú és lánygyerek is van, a fiú életpályája várhatóan rosszabbul alakul testvéréhez képest. És minél többet élnek az új, rosszabb helyen, annál nagyobb a különbség.
És hogy mi tesz jobbá egy közösséget?
A gazdasági teljesítményt jelző mutató csak az egyik, könnyen megragadható adat, amit figyelembe kell venni. De ilyen mutató lehet a központi vizsgákon jobb átlagot elérő általános iskolák száma; az, ha minél több két szülős család neveli ott gyermekét; ha pezsgőbb a civil és egyházi élet, és ha a középosztálybeli valamint szegényebb családok jobban integrálódnak egyetlen közösségbe.
Az is világos, hogy ilyen környéken élni sokba kerül, a gyerekeik jövője érdekében a költözést választó családokra nagyon komoly anyagi terheket ró egy jobb környék.
Épp ezért közgazdászok máris egy új szociális lakhatási program alapjait látják ezekben a felismerésekben. Az, hogy jobb környéken élni jobb életet jelent, nem tűnik elsőre akkora meglepetésnek. De ennyire nyilvánvalóan, adatokkal alátámasztva korábban még senki nem mutatta meg, milyen konkrét hatása van emberek életének és jövedelmének alakulására, ha gyerekkorukban kikerülnek egy gazdaságilag szegregált környezetből.
És persze azt sem állítja senki, hogy a szegénységet felszámoló programoknak ezentúl csak az elköltöztetésekre kéne fókuszálni, ez ugyanis nyilvánvalóan csak a probléma eltolását jelentené. Épp ezért mondja a mostani eredményekről Julian Castro, az Obama-kormány lakhatásért és városfejlesztésért felelős minisztere, hogy minden előnye mellett, amit a költözés jelenthet, ez még nem kínál megoldást a szegénységre. Többlépcsős rendszer kell, ami egyszerre könnyíti meg a kitörési lehetőséget és közben figyel az adatok szerint is rosszul teljesítő környékek fejlesztésére.
(via The Equality of Opportunity Project, valamint NYTimes és még egy NYTimes, címlapi kép: Matt Cardy/Getty Images)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.