„A fülünk mögé csak nem rakhatjuk a kiégett fűtőelemeket, nem? Valahol el kell helyezni őket, aztán ha itt lehet biztonságosan, akkor itt lesznek. Ki kell ezt kutatni rendesen, pont ez történik épp, és ez rendben is van így”

- mondja a 400 lakosú baranyai falu, Boda egyik lakója. A Pécstől 10-15 kilométerre lévő település utcái napközben szinte teljesen néptelenek, még kocsma sincs, csak a polgármesteri hivatal és a posta környékén van némi mozgás. A falu látszólagos nyugodtsága ellenére mégis hetek óta szerepel az országos hírekben, mert elterjedt, hogy ide építene atomtemetőt a kormány.

Ez a kijelentés, melyre alapozva a pécsi ellenzék még egy kisebb tüntetést is szervezett Orbán Viktor ellen a miniszterelnök pécsi látogatásán, Kovács Győző bodai polgármester szerint több szempontból is elferdíti a tényeket.

„A kiégett fűtőelemek most a paksi atomerőmű mellett vannak egy ideiglenes tárolóban. Nyílt színen, egy majdnem 20 ezer fős városban. Arról miért nem beszél senki? Itt 1996 óta folynak a kutatások, hogy hol kellene lennie a nukleárishulladék-tárolónak, és ezt nem a politika fogja eldönteni, hanem a szakma. Most sem változott semmi, csak néhányan, politikai megfontolásból időről-időre előveszik ezt a témát” – mondta a polgármester.

Nem kell rágörcsölni

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány napja a parlamentben azt mondta az LMP-s Szél Bernadett kérdésére válaszolva, hogy egyelőre semmilyen végleges döntés nem született arról, hogy a Nyugat-Mecsekben épüljön-e nagy aktivitású nukleáris hulladék hosszútávú tárolására földalatti lerakóhely, és nagyjából ugyanezt mondta Orbán Viktor is pécsi sajtótájékoztatóján, kiegészítve azzal az ígérettel, hogy semmilyen nukleáris létesítmény nem épül a környéken a helyiek beleegyezése nélkül. Csütörtökön ezt ismételte meg Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere is.

Kovács Győző ugyanígy vélekedik. A Bodát 1990 óta vezető polgármester a nukleáris kutatásokkal kapcsolatos lakossági tájékoztatást céljául kitűző önkormányzati társulás elnöke is. A társulásnak 9 önkormányzat a tagja, az a közös bennük, hogy mind a bodai agyagkő-formáció vonzáskörzetében fekszenek. Ez a kőzet egyelőre alkalmasnak tűnik a nagy aktivitású radioaktív hulladék befogadására, de pontos jellemzőit még kutatják.

„Ezt nem lehet elsietni, megfelelően ki kell kutatni, hol érdemes ilyen tárolót építeni. Jelenleg pont ez történik, a tervek szerint még ha lesz is itt bármilyen hulladéktároló, az csak 2060-70 táján fogad majd fűtőelemeket.”

- mondta a polgármester.

Hogy pontosan mi, mikor, hol és hogyan történik, arról az önkormányzati társulás és tájékoztatási irodában, szórólapokon, tévéműsorokon, tudományos konferenciákon, parkokba kihelyezett táblákon és a helyi újságokban számol be a 9 érintett település 6500 lakójának. Ezen kívül kétévente közvélemény-kutatást is tartanak a projekt elfogadottságáról,

jelenleg a lakosság 70 százaléka támogatja a kutatások folytatását.

Kiégett Kazetták

Magyarországon jelenleg három helyen tartanak nukleáris hulladékot. A Váchoz és Budapesthez is közel eső Püspökszilágyon 1976 óta tárolnak kis és közepes aktivitású, de nem atomerőművi hulladékot, a Tolna megyei Bátaapátiban 2012-ben megnyílt tárolóba pedig kizárólag a Paksi Atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítanak. A közvetlenül a paksi atomerőmű mellett található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában pedig 1997 óta tartják az erőmű kiégett fűtőelemeit. Az átmeneti tárolóban nemzetközi normák szerint legalább 50 évig tárolják a fűtőelemeket, miután azokat néhány évig vízzel teli medencékben hűtötték.

Jelenleg a világ atomerőműveiben eddig elhasznált fűtőelemek legtöbbje a paksihoz hasonló átmeneti tárolókban pihen, és várja, hogy gondoskodjanak a végleges tárolásról. A nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország igyekszik maga gondoskodni a kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezéséről, és mikor a kilencvenes években bizonytalanná vált, hogy paksi kazettákat véglegesen átveszi-e Oroszország, Magyarországon megindultak a kutatások, hogy hol lehetne felépíteni egy ilyen végleges tárolót.

A kutatók elsősorban arra hajtanak, hogy a kőzet, amibe majd a fűtőelemek kerülnek, szigetelje a sugárzást, ne eressze át a talajban lévő vizet, és hogy a földmozgások ne veszélyeztessék a tárolót. Ezeknek az elvárásoknak egyelőre megfelelni látszik a bodai agyagkő-formáció. Ez egy hatalmas, majd 40 négyzetkilométer kiterjedésű földalatti kőtömb, ami Boda és Cserdi térségében éri el felszínt. A tömböt a mecseki uránbányászat idején fedezték fel, és kutatták is, de mivel a bányák bezárása után azok többségét elárasztották vízzel, 1996-ban újra kellett kezdeni az agyagkő elemzését. 2000-ben ezek a munkálatok ideiglenesen leálltak, de 2003-as újraindulásuk óta folyamatosak.

A bodaiak szerint az ő életüket a kutatások nem zavarják, az egészből csak a település határában álló kék fémkockát látják. A kutatók ezzel a kabinnal zárták le a próbafúrás bemeneti nyílását. A térségben több hasonló fúrást is végrehajtottak, ezekkel több száz méter mélyen behatolnak a földbe, mintákat vesznek és mérőműszereket küldenek le. Ezek a műszerek is éveken keresztül rögzítik az adataikat, ha minden jól megy, 2030-ra kis választhatják a legmegfelelőbb helyszínt egy földalatti kutatólabor építéséhez. Ha ez megvan, még ebben a laborban is évtizedekig elemzik majd a kőzetet és a földmozgásokat, és ha mindent rendben találnak,

2050-60 táján megindulhat a főtőelem-tároló építése.

Egy bodai férfi kérdéseinkre a nukleáris hulladéktároló egészségügyi hatásairól is szkeptikusan beszélt:

„Hogy az embernek mi jó meg mi rossz, azt nem tudhatjuk soha biztosan. Volt idő, amikor azt mondták, hogy az emberi test nem bírja ki a 100 km/órás sebességet, aztán most meg itt száguldozunk ennek a többszörösével.

Nem lehet így kijelenteni, hogy veszélyes lenne egy ilyen tároló, ez így ferdítés.

Nem ismerünk ilyen tárolót, ha megépül is, az nagyon soká lesz, a meglévő ideiglenes hulladéklerakók pedig nem tűnnek valami veszélyesnek. Svájcban, Angliában, a világon rengeteg felé vannak ilyenek. Hogy a tudomány hol lesz évtizedek múlva, azt meg hadd ne nekem kelljen megmondanom.”

A pécsi ellenzék problémája leginkább az a projekttel, hogy a pécsieket szerintük senki nem tájékoztatja a munkálatokról, Kovács Győző szerint azonban a pécsiek sincsenek elzárva semmilyen tudnivaló elől, az interneten és a helyi médiában is megtalálható minden szükséges információ. Ezen kívül a polgármester szerint a nemzetközi gyakorlat a hulladéktároló 10 kilométeres sugarában élőket tekinti érintetteknek, Pécs pedig a híresztelések ellenére még akkor sem esne ebbe a körbe, ha a tároló végül tényleg Bodán épülne. Ha a falutól északabbra és/vagy nyugatabbra található pontra esne a választás, az még messzebb kerülne a baranyai megyeszékhelytől.

Páva Zsolt pécsi polgármester ezen kívül csütörtökön bejelentette, hogy városa felvette a kapcsolatot a bodai kutatásokat végző Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-vel annak érdekében, hogy tájékoztatni tudják a pécsieket a próbafúrások eredményeiről. 2018-ban, mikor lezárul a kutatások következő szakasza, az önkormányzat szeretné megtudni a Pécsett élők véleményét, amelyet majd közvetíteni fog a kormánynak. Kovács Győző szerint is a lakosság folyamatos tájékoztatása a cél, aztán, mikor minden kutatási eredmény ismert lesz, meg kell kérdezni az emberek véleményét.

„Nem igaz, hogy itt nem zajlik megfelelő tájékoztatás”

„Ez egy szakmai vita. A szakmának kell eldöntenie, hogy melyik helyszín a legalkalmasabb az építkezésre. Persze lehet mondani, hogy inkább vigyék Oroszországba a fűtőelemeket, de Oroszországban is emberek élnek. Mi annyit tehetünk, hogy tájékoztatjuk a lakosságot, és képviseljük a helyiek érdekeit. Egy dolgot semmiképp sem fogunk engedni, hogy bármilyen politikai szinten dőljön el, hogy itt vagy ott épüljön a tároló.”

Kovács Győző szerint a társulásuk folyamatosan követi a nemzetközi példákat is: Svédországban és Finnországban már építik a Mecsekbe tervezetthez hasonló földalatti bázisokat, a mecseki falvak vezetői pedig tartják a kapcsolatot az ottani érintett önkormányzatokkal, de spanyol és svájci szakértőkkel is.

„13 éve minden évben nemzetközi tudományos konferenciákat rendezünk a témában 150-200 résztvevővel, saját kémia-fizika versenyünk van iskolásoknak. Évente sajtótájékoztatót tartunk a kutatásokról. Nem igaz, hogy itt nem zajlana megfelelő tájékoztatás. Ha kell, mi szívesen tájékoztatjuk a pécsieket is”

- állította Kovács, de szerinte, ha kijelölik a pontos helyet, és a pécsiek véleményt akarnak nyilvánítani a kérdésben, biztosan meghallgatják majd az ő álláspontjukat is.