Norvégiából indulhat a pszichedelikus drogok reneszánsza

2015 május 10., vasárnap 18:49
707
  • Teri Krebs és Pål-Ørjan Johansen az ecstasy és a varázsgomba hatását kutatják.
  • Márciusban bebizonyították, hogy a pszichedelikus drogok fogasztása nincs összefüggésben a mentális zavarok kialakulásával.
  • Ráadásul egy csomó betegséget és függőséget lehet kezelni velük.
  • Hamarosan elkezdik gyártani az MDMA-t és a pszilocibint Norvégiában.
  • Már az ENSZ is kezd rájönni, hogy csak tiltással nem lehet megoldani a drogproblémákat, jövő áprilisban átírhatják a tiltott szerek listáját.

Egy norvég kutató házaspár, Pal-Orjan Johansen és Teri Krebs adománygyűjtő kampányt indított az Indiegogon, hogy a pénzből MDMA-t és pszilobicint, a varázsgomba hatóanyagát gyárthassák. A kutatásaik során ők is arra jutottak, hogy a MDMA vagy a varázsgomba használata nem annyira veszélyes, mint azt korábban gondolták. Alapítottak egy szervezetet is, amivel el akarják érni, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is alapvető emberi jogként ismerjék el a pszichedelikus szerek használatát.

 Pål-Ørjan Johansen és Teri Krebs/ emmasofia.org

Pål-Ørjan Johansen és Teri Krebs/ emmasofia.org

Közösségi finanszírozással 1 millió dollárt akarnak összegyűjteni, hogy végül elérjék a pszilobicin és az MDMA dekriminalizálását. Nemrég 24 nap alatt 30 ezer dollárt jött nekik össze, amiből hamarosan elkezdhetik gyártani a pszichedelikus drogokat orvosi célokra. Ehhez már betársult hozzájuk egy oslói laboratórium is, amelynek van engedélye MDMA és pszilocibin előállítására. Ha beindul a gyártás, akkor elérhető áron akarnak eladni ellenőrzött minőségű MDMA-t és pszilocibint az engedéllyel rendelkező fogyasztóknak. A pszichedelikusok gyártásához a jogi hátteret a norvég legfelsőbb bíróság egykori bírája, Ketil Lund biztosítja nekik, aki ugyan sosem próbálta a drogokat, de teljesen elhibázottnak tartja a Nyugat drogellenes politikáját.

Szerintük így lehet biztosítani, hogy ellenőrzött anyag jusson el a fogyasztókhoz. Johansen szerint az MDMA önmagában nem lenne olyan veszélyes, hogy be kellene tiltani, az viszont már tényleg veszélyessé teszi, hogy be van tiltva. Krebs  a Vice-nak azt mondta, hogy az MDMA és a pszilocibin kriminalizálása több kárt okoz, mint amennyit használ. A tiltás nem működik, csak azt érték el vele, hogy az emberek nekiálltak MDMA-t főzni a pincében, ami sokkal veszélyesebb.

„Olyan ez, mintha megtagadnánk az emberektől, hogy óvszert használhassanak azért, hogy megelőzzük a szexuális úton terjedő betegségeket.”

Remélik, hogy eljön az idő, amikor az emberek szabadon vehetnek majd a gyógyszertárakban pszichedelikus szereket kulturális és spirituális célokra, vagy esetleg csak mert szórakozni akarnak.

„Nem értjük, hogy az MDMA és a pszichedelikus szerek használatát miért kellene jobban megindokolni, mintha valaki elkezd jógázni, meditálni, sétál egy jót a fák között vagy bármilyen olyan tevékenységet folytat, amitől feltöltődik”

- csodálkozott Johansen. Személyesen Johansennek is az MDMA és a pszilocibin segítségével sikerült kezelnie az alkoholproblémáit és kigyógyulnia a poszttraumás stresszből és a depresszióból. Szerinte az alkohol és a heroin csak arra jók, hogy eltompítsák a problémák érzékelését, a pszichedelikus szerek viszont segítenek jobban megérteni a problémáink gyökerét. Szerintük ezek a szerek viszonylag biztonságosak, csak a törvényalkotók még mindig a legdurvább rémtörténetekből indulnak ki, de ilyen esetek csak ritkán fordulnak elő. Korábbi vizsgálatok a pszichedelikus drogokat kevésbé tartották károsnak, mint az alkoholt.

Teri és Pål-Ørjan gyerekeikkel / Fotó: vg.no

Szerintük a varázsgomba hatóanyagával segíteni lehet a krónikus fejfájástól és a kényszerbetegség szenvedőkön, de a halálos betegségeket kísérő szorongást is csökkenteni lehet vele. Az MDMA pedig segíthet a poszttraumás stressz és a Parkinson-kór kezelésében. Az MDMA az 50-es évekig gyorsan terjedt Európában és az USA-ban, mert biztató eredményeket mutatott az alkoholizmus kezelésében, amíg be nem tiltották. Johansenék szerint az alkohol-, a heroin- és a nikotinfüggőség is kezelhető velük.

Nem a pszichedelikus drogok okozzák az elmebajt

A Journal of Psychopharmacology-ben megjelent kutatásukban Johansen és Krebs bebizonyították, hogy nincs összefüggés a mentális betegségek kialakulása és a pszichedelikus drogok fogyasztása között. Ehhez 135 ezer amerikai válaszait elemezték, akiknek 14 százaléka mondta azt, hogy használt már LSD-t, varázsgombát vagy meszkalint. Viszont az általános várakozásokkal ellentétben ezeknél az embereknél nem volt magasabb a skizofrénia, a pszichózis, a depresszió, a szorongásos betegségek vagy az öngyilkossági kísérletek aránya, mint azoknál, akik sosem használtak pszichedelikus drogokat.

A pszilocibin és az MDMA kiábrándítóan unalmas csomagolásban / emmasofia.org

Azt ugyanakkor Johansenék is elismerik, hogy az olyan szerek, mint a ketamin vagy a PCP súlyos függőséget okozhatnak és komoly rombolást végeznek az agyban. Azonban ezek eleve más receptorokra vannak hatással, mint az LSD, a meszkalin vagy a pszilocibin. Az utóbbi három az A2-es szerotonin-receptorra van hatással, ami éppen a szorongással van összefüggésben, ezért lehetnek hatásosak a szorongásos betegségek kezelésénél.

Egy Johansenéktől független másik tanulmány is arra jutott, hogy a klasszikus pszichedelikusok nem okoznak zavarokat. Ráadásul az LSD-t vagy pszichobicint használók ritkábban gondolnak az öngyilkosságra is.

Már az ENSZ is újragondolná

Ezek alapján elmondható, hogy azok a félelmek, amelyekre a 60-as években a tiltásokat alapozták, nagyrészt csak mítoszok voltak. A szigorítások azonban megakadályozták, hogy a pszichedelikus anyagok orvosi felhasználásáról rendes kutatások folyhassanak.

A törvények a pszichedelikus szereket teljesen egy kalap alá vették. Az USA-ban 1970-ben a drogellenes háború jegyében tiltották be a pszichedelikus drogokat, majd egy évvel később az ENSZ is tiltólistára tette őket a Pszichotróp Anyagokról szóló Egyezményében.

Az 1971-ben elindított drogellenes háborúnál pedig kevés politikai program vallott nagyobb kudarcot az elmúlt 40 évben. A ráköltött dollármilliók ellenére az illegális drogfogyasztás továbbra is ellenőrizhetetlen, a csempészet virágzik, ez viszont több erőszakkal, több korrupcióval, tömött börtönökkel, több HIV/AIDS vagy Hepatatis-fertőzöttel jár. Ahol kiszorították a klasszikus drogokat, ott a fogyasztók átálltak az olcsóbb és legális dizájner drogokra, amelyeknek még a hatását sem lehet felmérni.

Az ENSZ Közgyűlése legközelebb 2016 áprilisában tart egy különleges ülést, hogy átértékelje az eddigi drogpolitika eredményeit. Ha azt nézzük, hogy a legutóbbi ilyen ülésen, 1998-ban azt a célt tűzték ki, hogy 2008-ig teljesen megszabadítják a világot drogoktól, akkor tényleg lesz miről beszélniük. A latin-amerikai országok felől pedig egyre nagyobb a nyomás a drogpolitika átfogó reformjára. Eredetileg csak 2019-ben ültek volna össze, de a tarthatatlan helyzetre való tekintettel Mexikó és 95 másik ország kezdeményezte, hogy ezt hozzák előre, és gondolják át a teljes tiltásra épülő szabályozást, mert láthatóan nem használ.

Azt már az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa is jelezte 2012-ban, hogy drogpolitika kizárólag büntetőjogi eszközökkel való megközelítése eddig már számtalanszor sértette meg emberi jogokat, köztük az egészséghez való jogot is. A héten 100 emberi jogi és drogpolitikával foglalkozó szervezett tett közzé nyílt levelet, amiben azt követelik az ENSZ-től, hogy igazítsa a valósághoz az egyezményeket és szabályozásnál az emberi jogokat részesítse előnyben a büntetőjoggal szemben.

Johansen és Krebs részt akarnak venni az ENSZ közgyűlésén, hogy az eredményeik ismertetésével elérjék, hogy a pszichedelikus szerek lekerüljenek a tiltólistáról. Szerintük azok a félelmek, amikre alapozva évtizedekkel ezelőtt betiltották őket, túlzóak voltak, és azóta nagy részüket a tudomány már meg is cáfolta. Azt persze ők sem állítják, hogy ezek az anyagok ártalmatlanok:

„ Mindennek van kockázata. Mikor sétálsz az erdőben, akkor is megtörténhet, hogy rádől a fejedre egy fa. De akkor ezt azt jelenti, hogy ne lenne szabad bemenni az erdőbe?”

(ViceThe New York Times)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt