Másfél napig dörögtek a fegyverek egy balkáni kisvárosban, és az egész világ ideges lett

  • Majdnem kitört a polgárháború Macedóniában?
  • Vagy csak egy korrupt kormány vért ontva védi megingó hatalmát?
  • Vagy az amerikai-orosz vetélkedés ment vérre?

Mindegyik kérdésre akár egyszerre is lehet igen a válasz a hétvégi kumanovói harc után.

Az mindenképpen nagyon aggasztó, hogy Európában Ukrajnán kívül újabb helyszínen dörögtek a fegyverek, ráadásul elég komoly fegyverek. A macedón fővárostól alig 40 kilométerre lévő Kumanovóban a hétvégén több házat is teljesen lerombolt a másfél napig tartó csata, amiről nem is lehet pontosan tudni, hogy kik között zajlott.

A macedón kormány szerint albán szakadár fegyveres bandát számoltak fel a rendőrök. Összesen 22-en haltak meg, köztük 6 macedón rendőr és 14 albán szakadár. A kormány szerint az albán fegyveresek az UCK (a koszovói függetlenségi háborút megvívó albán gerillaszervezet) egyenruháját hordták. Civil áldozatok nincsenek. A hétvégi csata után 30 embert élve fogtak el a macedón rendőrök, őket terrorizmussal vádolják. Közülük 18-an koszovói, 9-en macedón állampolgárok, és van köztük egy németországi albán és két koszovói macedón is.

Kumanovo a harc után. Fotó: AFP/Robert Atanaszovszki

A kétmilliós Macedónia lakóinak negyede albán, és 2001-ben egyszer már majdnem kitört a polgárháború az albánok és a macedónok között. A hétvégére háborús övezetté vált Kumanovo lakóinak 37 százaléka albán.

A macedón kormány állítása szerint az albán fegyveresek átszivárogtak Koszovóból, és felkelést akartak kirobbantani, de időben lecsaptak rájuk.

Csakhogy ennek így nincs sok értelme

A helyzet fenti értékelésével nagyon óvatosak a nyugati hatalmak, és egyértelműen elutasítja a magyarázatot a macedón ellenzék. Az egész támadás ugyanis nagyon gyanús.

Nem látszik sok értelme annak, hogy koszovói támogatással az albánok miért akarnának polgárháborút kirobbantani most Macedóniában. Az UCK vezetői Koszovó függetlenedése óta gerillából politikusok lettek, és inkább korrupciós botrányaik tartják izgalomban a világot, mintsem háborús ambícióik. Koszovóban az EU rendőrei és a NATO katonái is jelen vannak, és a nyugati nagyhatalmak teljesen világossá tették, hogy az albánok elmentek a falig, tovább nem erősödhetnek. Koszovó és Albánia egyesülését is nagyon határozottan megtiltották.

Rendőrségi csapatszállítók Kumanovóban. AFP PHOTO / ROBERT ATANASOVSKI

A Koszovó elvesztésén éppen csak túllépő Szerbia provokálása sem látszik értelmezhetőnek semmilyen szempontból sem. Nem látszik, hogy egy komoly háborút miből és hogyan finanszírozna az egyébként is koldusszegény két albán állam, miközben most egészen biztosan nem számíthatnának a nyugati segítségre, mint történt ez 1999-ben, a koszovói függetlenségi háború idején. Egy albán szeparatista támadás most nem volt benne a levegőben.

Ebben a helyzetben több nyugati Balkán-szakértő is azt állítja, hogy a hétvégi kumanovói csata csak a macedón kormánynak volt jó. A macedón ellenzék vezetője pedig egyenesen azt mondja, hogy az egészet a kormány szervezte, provokációból. Esetleg felmerülhet még, hogy orosz segítséggel.

Gyanús, hogy az EU és az USA sem erősítette meg, hogy tényleg albán szakadárok szivárogtak át Macedóniába. Sőt, nyugaton inkább a macedón kormányt kárhoztatják. Hétfőn az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország macedóniai nagykövetei bementek Nikola Gruevszki miniszterelnök irodájába, és amikor kijöttek, akkor azt mondták, hogy a macedón kormány letért a demokrácia útjáról.

Ha a nyugati kormányok meggyőződése lenne, hogy a macedón kormány önvédelmi hadműveletet folytatott Kumanovóban, akkor aligha a kormányt kritizálták volna. Hanem inkább az albán kisebbséget szorongatnák, hogy tartsák be a NATO által kikényszerített 2001-es békét, amit ohridi egyezménynek is neveznek.

Van egy fontos körülmény

A hétvégi harc pont akkor tört ki, amikor Macedónia nagyon súlyos belpolitikai válságban van.

Az utóbbi hetekben egymást követték a kormányellenes tüntetések, a múlt héten a rendőrség már nagyon erőszakosan oszlatott. Május 17-ére pedig egy minden eddiginél nagyobb, a miniszterelnök lemondását követelő tüntetést hívott össze Zoran Zaev, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, aki ellen egyébként államellenes szervezkedés miatt nyomoznak. Zaev szerint az egyre erősödő tüntetésekről akarta a kormány elterelni a figyelmet a polgárháborús veszéllyel. Illetve az etnikai viszály gerjesztésével a kormány és ellenzék közti feszültséget egy macedón-albán konfliktussá akarták átváltoztatni, és a kormányellenes tüntetőket összemosni az albán szakadárokkal.

Gyilkossággal vádolják a kormányt

A kormányellenes tüntetéseket nagyon komoly vádak táplálják. Zoran Zaev az elmúlt hónapokban minden héten bemutatott egy új hangfelvételt, amin a kormány vezető politikusai, köztük maga a miniszterelnök is komoly bűncselekményeket beszélnek meg egymással.

A lehallgatott telefonbeszélgetések leiratát Zaev fokozatosan adja ki a sajtónak, és teszi fel a YouTube-ra a hanganyagokat is. Már több mint 25 ilyen sajtótájékoztatót tartott.

Tüntető Skopjében. AFP PHOTO / TOMISLAV GEORGIEV

A beszélgetések alapján a macedón kormánypárt elcsalta a 2014-es parlamenti választást, a billegő körzetekbe utaztatott választókkal és hamisított névjegyzékekkel. A felvételek továbbá bírósági ítéletek befolyásolásáról, lopásokról és mindenféle egyéb hatalmi visszaélésekről is szólnak.

A legnagyobb felháborodást az a felvétel okozta, amin a belügyminiszter és egy rendőri vezető azt beszélik meg, hogy el kell tusolni Martin Neszkoszki meggyilkolását. A 21 éves férfit 2011-ben verték halálra a rendőrök, tisztázatlan körülmények között, azon az éjszakán, amikor a kormánypárt éppen egy választási győzelmet ünnepelt.

A miniszterelnöknél hétfőn látogatást tevő nyugati diplomaták ezen ügyek miatt aggódtak a macedón demokráciáért.

Kedden Gruevszki tett is egy látványos gesztust. Menesztette a Neszkoszi-ügy miatt különösen utált belügyminisztert, kirúgta az unokatestvérét a titkosszolgálat éléről és leváltotta a a közlekedési és távközlési minisztert is, aki a telefonlehallgatások miatt került nehéz heloyzetbe.

Külföldi szolgálatokra fogják

Nikola Gruevszki miniszterelnök azt kénytelen volt elismerni, hogy a felvételek egy részén az ő hangja hallható, de azt állítja, hogy a beszélgetéseket utólag manipulálták. Szerinte külföldi titkosszolgálatok készítették azokat. Zoran Zaev azt állítja, hogy a macedón kémelhárítás embereitől kapta a felvételeket.

Arra is van állítása szerint bizonyítéka, hogy a macedón titkosszolgálat (amelyet a miniszterelnök unokatestvére vezet) 20 ezer macedón telefonját hallgatja le bírósági felhatalmazás nélkül. Ez a teljes lakosság 1 százaléka. A lehallgatottak között van szerinte az összes ellenzéki politikus és legalább száz újságíró is.

Az orosz kavarás

A Kreml egyértelműen a Gruevszki-kormány mellett áll a lehallgatási botrány kitörése óta. Értelmezésük szerint az amerikaiak egy forradalmat készítenek elő titkosszolgálati eszközökkel, hogy megdöntsék Gruevszkiék hatalmát.

Az orosz állami sajtó azt sulykolja, hogy Macedóniából is Ukrajnát akar az USA: felpiszkálják az emberek egy részét, hogy demokráciát követelve megdöntsék a kormányt, és utána a saját bábjaikat ültessék az ország élére.

Az egyik rendőr áldozat temetése a kumanovói harc után. Fotó: AFP/Robert Atanaszovszki.

Az oroszok érdeklődését erősíti, hogy a Déli Áramlat tavaly novemberi lefújása után bejelentett új tervükhöz már megnyerték a mostani macedón kormányt maguknak. Az elképzelés szerint egy Törökországból induló, és görög – macedón – szerb – magyar nyomvonalon épülő gázvezetékkel kerülnék ki Ukrajnát. A jelenlegi görög, szerb és magyar kormány egyértelműen lojális Oroszországhoz, ám egy nyugatbarát macedón fordulat könnyen a tavalyi bulgáriai forgatókönyvet ismételheti meg: ott az USA és az Európai Bizottság nyomása elég volt ahhoz, hogy Szófia visszavonja a Déli Áramlat építési engedélyét.

A gázvezetéktől függetlenül is nyilvánvaló küzdelem van az USA és Oroszország között az egykori kommunista tábor országainak befolyásolásáért. A koszovói háború és Szerbia amerikai bombázása óta ezen a környéken az albánok az USA szövetségeseinek számítanak, és így az albánellenes hangulat felkorbácsolása alkalmas az USA és a Nyugat elleni érzelmek felkeltésére is.

Ráadásul sokáig az USA kifejezetten erős szereplő volt Macedóniában. Valószínűleg túlzás, de a macedónok szívesen mesélik, hogy a skopjei amerikai nagykövetség a világ legnagyobb nagykövetségi épülete (13 ezer négyzetméter). Az biztos, hogy a 60 millió dollárból 2009-re felhúzott erődszerű kolosszus uralja a főváros látképét, mert egy domb tetejére építették, nem messze a város központjától. A követségen 300 ember dolgozik, ami egy kétmilliós országban igen komoly létszám. Mutatja, hogy a nagyhatalmi versengésben milyen kitüntetett szerep jutott Macedóniának.

Az USA skopjei követsége. Fotó: Wikipedia

Macedónia ugyan már 10 éve beadta a tagfelvételi kérelmét a NATO-nak és az EU-nak is, de a csatlakozási tárgyalásokat mindkét szervezetben blokkolja Görögország. Hivatalosan azért, mert nem fogadják el, hogy Macedóniát Macedóniának hívják, erről a konfliktusról itt lehet részletesen olvasni.

A 2006 óta a választásokat zsinórban nyerő lévő Gruevszki-kormány egyre inkább távolodott a Nyugattól, a csatlakozási tárgyalások mostanra szinte teljesen leálltak. Ebben a helyzetben az oroszok igyekeznek a befolyásukat erősíteni.

A mostani válság így arról is szól, hogy a Nyugat vagy a Kelet befolyási övezetéhez tartozzon-e Macedónia, és ebben a konstellációban mindkét oldal a másik titkosszolgálatát látja provokátornak a konfliktus gerjesztésében.

Macedónia a németeknek is fontos, és van magyar szál is

A német parlament külügyi bizottsága már márciusban egy zárt ülésen foglalkozott a macedón válsággal. Ott arra jutottak, hogy nagyon veszélyes, hogy a skopjei kormányzás egy diktatúrára kezd hasonlítani. A német diplomaták azért is aggódnak, hogy a polgárháborús hangulat átterjedhet Bosznia-Hercegovinára is. Utóbbi szerb részén néhány hete kapcsoltak le vagy 30 bosnyákot, akiket fegyverek felhalmozásával vádolnak. A németek a térség legfontosabb nyugati befektetői.

A legnagyobb macedón telefontársaság is német kézben van, hiszen a Deutsche Telekom a végső tulajdonosa, ezért a németeknek különösen nem mindegy, hogyan kerültek ki a lehallgatott telefonbeszélgetések, illetve hogyan tudta a kormány lehallgatni azt a 20 ezer telefont, amit az ellenzék szerint évek óta illegálisan figyelnek.

Itt jön be a magyar szál, ugyanis a Deutsche Telekom a magyar leányán keresztül vásárolt be a macedón telekombizniszbe: a Magyar Telekom 51 százalékos tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, és rajta keresztül 100 százalékos tulajdonosa a T-Mobile Macedonia mobilszolgáltatónak, ami messze a legnagyobb az országban, több mint 1,1 millió előfizetővel. A Magyar Telekomnál már belső vizsgálat folyik a lehallgatási ügyekben, erről az Átlátszó számolt be még április végén.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.