Hatszor drágább autóval közlekedni, mint biciklivel

Ahogy épülnek a bicikliutak világszerte meg valósulnak meg a kerékpáros közlekedést elősegítő fejlesztések, lángol fel mindig a vita, hogy mennyi értelme van mindebbe közpénzt belefektetni, mennyire térülnek meg később ezek a költségek. A koppenhágai* Lund Egyetem és ausztrál Queensland Egyetem közös kutatása minderre kereste a választ, amikor költség-haszon elemzés keretében nézték meg Koppenhága példáján, mivel jár, ha egy város kerékpáros infrastruktúra fejlesztésébe fektet.

A kutatásban a kerékpárok, illetve az autók társadalmi és egyéni költségeit olyan szempontokból vizsgálták, mint a balesetek, a klímaváltozás és légszennyezés,  az egészségügy, az utazás ideje vagy a zajártalom.

Átlagos utcakép Koppenhágában (ATTILA KISBENEDEK / AFP)

Az elemzés arra jutott, hogy ha az egyéni és a társadalmi költségeket összeadjuk, akkor mind a biciklizés, mind az autózás negatív terhet rak a társadalomra, de míg autónként a költség 0,50 eurocent/kilométer, addig a kerékpározásé csak 0,08 eurocent/kilométer. Ráadásul számos jel alapján lehet arra számítani, hogy a biciklizés társadalmi költségei az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan tovább fognak csökkenni. Ha pedig az egyéni költségeket nem is vesszük figyelembe, hanem csak a társadalmi szempontra fókuszálunk, a biciklizés konkrétan hasznot is hoz, kilométerenként 0,16 eurocentnyit termelve, míg az autózás társadalmi költsége ekkor 0,15 eurocent.

A tanulmány ezért arra a nem túl meglepő következtetésre jut, hogy a költség-haszon elemzés szerint is olyan várostervezésre van szükség, ami a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére épít. Koppenhágában valószínűleg nem lesz nehéz ezt az álláspontot képviselniük. (Lund University, EurekaAlert)

*javítás: dehogy koppenhágai, svéd, a hibáért elnézést kérünk.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.