Ugyan miért dobálták volna ki bin Laden darabjait a kommandósok a helikopterből?

Nem fogadta osztatlan lelkesedés az amerikai sajtóban az oknyomozó legenda, Seymour Hersh legutóbbi nagy leleplezését, a London Review of Booksban megjelent tízezer szavas riportját bin Laden halálának igaz történetéről. Hersh a My Lai-i vérengzést és az abu-grébi kínzásokat leleplező riportjaival osztatlan tiszteletet vívott ki magának, mostani írását a többség mégis kétkedéssel fogadta.

Ennek okait legjobban Max Fisher foglalta össze a Voxon megjelent cikkében:

1. Seymour Hersh cikkében alig vannak források.

Állításai java részét két, visszavonult hírszerzési vezetőre alapozza, akik közül csak egy vállalta névvel az elmondottakat: Asad Durrani, aki 1990-92 között vezette a pakisztáni hírszerzést, az ISI-t. Forrásai nem elsőkézből tudnak a dolgokról.

2. Hersh története ellentmondásokkal teli.

Azt állítja, hogy a pakisztáni hírszerzés szabad utat biztosított az amerikai kommandónak az abbottabadi házban, amit senki nem is védett a rajtaütés estéjén.

De akkor miért kellett felépíteni a komplexum pontos mását egy titkos utah-i nukleáris kísérleti telepen, és hónapokig gyakorolni a bevetést?

Hersh cikkéből egy rendkívül összetett, legalább három kormány sok száz hivatalnokát érintő összeesküvést vázolt fel, aminek a célja a világ megtévesztése és annak elfedése volt, hogy az amerikaiak gyakorlatilag kivásárolták bin Ladent Pakisztántól, katonai segélyt adtak a terroristáért.

De akkor miért omlottak össze az amerikai-pakisztáni kapcsolatok a rajtaütés után annyira, hogy Pakisztán hónapokig elzárta az amerikaiak afganisztáni utánpótlási útvonalait, az Egyesült Államok pedig

megvonta a katonai segélyt?

3. Ha a cél tényleg az volt, amit Hersh ír, hogy bin Ladent megöljék, akkor miért kellett egy ennyire összetett kerettörténet és egy kamu kommandósakció?

Nem lett volna egyszerűbb, ha a pakisztániak szimplán agyonlövik és átdobják a holttestét az afgán határon? Vagy elvinni valahova Varizisztánba, kilőni egy F-16-ossal és ráfogni az egészet egy amerikai dróntámadásra?

4. Ha az abbottabadi házban valójában nem foglaltak le semmilyen, hírszerzési szempontból értékes dokumentumot,

akkor miért állította az al-Kaida akkor még csak második embere, Ajman al-Zavahiri, hogy az ott lefoglalt dokumentumok valós információkat tartalmaztak? Miért segítene az al-Kaida jövendőbeli vezére az amerikai és pakisztáni kormánynak egy ekkora hazugság elhitetésében?

5. Seymour Hersh mintha kicsit megbolondult volna.

Hersh ugyan az amerikai újságírás történetének egyik legelismertebb oknyomozója azóta, hogy megírta a My Lai-i mészárlás történetét, utolsó igazán nagy dobása az abu-grébi börtönben történtek leleplezése volt 2004-ben. Ez a két történet rengeteg forrás elmondásán és kézzelfogható bizonyítékokon alapult - szemben Hersh elmúlt tíz évben közölt "leleplezéseivel", amelyek a mostani sztorihoz hasonlóan

egy-két névtelen, jellemzően már visszavonult kém elmondásán alapulva vázolnak fel nagyon bonyolult összeesküvéseket.

Ilyen volt 2013-as sztorija is arról, hogy a damaszkuszi vegyi támadás valójában a török titkosszolgálat false flag akciója volt, aminek a célja a Bassar el-Aszad elleni amerikai fellépés megalapozása volt.

Jó, jó, de azért az eredeti sztori is fura

Hersh cikke vasárnap jelent meg a London Review of Books weboldalán. Általában ha egy ilyen nagy, oknyomozó cikk megjelenik, a következő napokban több más sajtótermék is meg szokta erősíteni a benne foglaltakat. Ez teljesen normális, egy sztori kirobbanása általában magával hozza, hogy más újságírók forrásai is elkezdenek beszélni róla, így nagyon hamar tucatnyi írás szokta megerősíteni az eredeti cikkben felvetetteket.

Most Hersh cikkét két nap hallgatás követte, mígnem kedden az NBC előállt saját történetével, ami legalább részben megerősítette Hersh egyik legfontosabb állítását:

a pakisztáni titkosszolgálat tudta, hogy bin Laden az országban van.

Hersh cikke szerint, szemben a hivatalos legendáriummal, nem óvatlan kuvaiti futára, hanem egy dezertőr pakisztáni titkosügynök vezette nyomra az amerikaiakat.

Ezt most az NBC forrásai is megerősítették, ahogy azt is, hogy a dezertőrt kimenekítették Pakisztánból és az Egyesült Államokban telepítették le, illetve azt is, hogy az információért kifizették neki a bin Laden nyomravezetőjének felajánlott díjat. Azt ugyanakkor az NBC forrásai mind tagadták, hogy a pakisztáni kém az abbottabadi házról is beszélt volna.

A pakisztáni dezertőr kém történetét időközben Carlotta Gall is megerősítette, márpedig Gall 12 évig tudósította a New York Times-t Pakisztánból és Afganisztánból, és nagyon megbecsült újságíró, a térség nagy ismerője. Most azt írja, hogy az ő magasrangú pakisztáni hírszerző forrásai is elismerték, hogy az ISI rejtegette bin Ladent, illetve azt is megtudta, hogy valóban egy pakisztáni hírszerző - egy őrnagy - árulta el a CIA-nak, hogy hol bujkál bin Laden az ISI tudtával, annak a védelmét élvezve.

Ez alapján viszont Hershnek legalább az az állítása beigazolódott, hogy a pakisztáni hírszerzés tudott bin Laden hollétéről, vagy legalábbis voltak olyanok az ISI-ban, akik tisztában voltak vele.

Azt pedig Hersh bírálói is elismerik, hogy amúgy a bin Laden haláláról szóló hivatalos történet is

elég büdös.

Az hagyján, hogy rögtön a sztori kiszivárgásakor azonnal zavar volt abban, hogy

  • pakisztáni vagy amerikai helikopter zuhant-e le;
  • lelőtték, vagy meghibásodott a helikopter;
  • fejbe, hasba, tüdőn lőtték-e bin Ladent, és egyáltalán, hányszor.

Olyan ellentmondásokról nem is beszélve, hogy hogyan nem reagált senki a pakisztáni hadseregből arra, hogy az ország fővárosától alig pár tucat, a pakisztáni hadsereg egyik hadosztályának laktanyájától pedig kevesebb mint két kilométerre felrobban valami? Hersh felvetése is jogosnak tűnik, hogy ha már felrobbant, akkor a kommandósok miért nem igyekeztek minél gyorsabban elhagyni a helyszínt a még működő helikopterrel, ahelyett, hogy hosszú percekig várjanak a tartalékhelikopterre.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy Hersh

nagyobbat próbált állítani

annál, amit esetleg igazolni is tudott volna. Vagyis cikkében vannak jogosan felvetett kérdések, de mindezt elfedi a források és bizonyítékok hiánya, illetve az, hogy az igazolható kérdések felvetése helyett

egy nagyon komplex, már-már az őrület jeleit mutató világösszeesküvést vázolt fel.

Ez pedig megmagyarázza azt is, hogy miért nem lett a cikkből minden hírcsatornát 24 órán át kitöltő botrány. (Címlapképünkön az azóta legendássá vált jelenet látható, ahogy a Fehér Házban Obama, alelnöke és Hillary Clinton külügyminiszter figyelik a bin Laden elfogására indított kommandósakciót. Fotó: Fehér Ház / Getty Images.)