Az új költségvetés olyan, mint a régi: az állam pazarol, az adók magasak

gazdaság
2015 május 14., 12:37
comments 161

Bemutatták jó korán, a szokásos október helyett már májusban az új költségvetést. Bár az előrehozatalnak az lett volna a célja, hogy kiszámíthatóbb legyen a tervezés a többi gazdasági szereplő számára, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a végleges verzió ugyanúgy az év utolsó két hónapjában készül majd el, mint eddig. Rengeteg a bizonytalanság mind a makromutatók (pl. a beszedhető adókat meghatározó növekedés, vagy a főleg a nyugdíjak, de összes kiadás és bevétel miatt fontos infláció), mind az eddig is főként improvizáción alapuló kormányzati szándékok terén is.

Valamit azért le lehet szűrni ebből a tervezetből is (rajongóknak itt a jövő évi, itt pedig az idei terv).

Alapvetően nem változik semmi.

Ez akár jó dolog is lehetne, mivel például a netadóhoz hasonló igazán nagy baromság nem került a költségvetésbe, és nem is lehet arra következtetni, hogy a kormány esetleg újra szétverne vagy agyonközpontosítana még néhány fontos szektort. De az állam pazarló működését, a túl magas adókat, valamint a kiadások és az adórendszer rossz elosztási hatásait sehogyan sem orvosolják a mostani tervek.

Jó dolog, hogy összességében csökken mind a költségvetés kiadásainak, mind a bevételeinek összege: 3,7 százalékkal kevesebbet terveznek kiadni, 3,2 százalékkal kevesebbet beszedni. Közel 6 százalékkal több, 3351 milliárd forint áfabevételt várnak a világ legmagasabb, 27 százalékos forgalmi adójától (ez a növekedés, az infláció és a fehéredés együttes várt hatása), viszont a bankadó feleződik, így majdnem 60 milliárd forinttal kevesebbet szednek be a bankoktól.

A kiadási oldalon elsősorban a kamatkiadások csökkennek, a költségvetési szervek és a fejezeti előirányzatok pedig 800 milliárdból kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Itt viszont valami trükk lehet, mert ha a funkcionális bontást nézzük, abból úgy tűnik, hogy az állam mintegy 300 milliárd forinttal többet költ önmagára, azaz működésre. A nagy bürokráciacsökkentő programnak (az Államreform Bizottság eredményeinek) nyoma sincs a tervezetben.

Drága, részben hülye beruházások

Most 121 milliárd forint van a beruházási alapban, amit ezúttal is teljesen ismeretlen bevételek fedeznek majd (tavaly 169 milliárd fantombevételt terveztek az idei költségvetésbe). Ebben a legnagyobb tétel megint a Nemzeti Olimpiai Park (35 milliárd a tavalyi közel 50 milliárd után), de összesen 58 milliárd megy stadionra / sportlétesítményre.

A Liget projektre költendő 19 milliárdon felül a Fővárosi Nagycirkusz is kap 3,5 milliárdot (ez még évekig így lesz, mivel egész városligeti projekt 150 milliárdunkba fog kerülni). Az MNV kap 11 milliárdot, hogy ingatlanokat vásárolja, a Szilvásváradi Lovasközpont pedig kap újabb 2,8 milliárdot, és építenek kétmilliárdból egy duna-parti konferenciaközpontot Budapesten.

Orbán Viktor az év elején bejelentett autópályaépítéseire 160 milliárdot terveztek be a költségvetésbe, de van ott egy 61 milliárdos tétel az Európai Hálózatfejlesztési Eszközre is.

Sokkal több pénz kultúrára

A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatása a tizedével, 9,7 milliárdról 10,8 miliárdra emelkedik. Ennél is dinamikusabban bővül a Fekete György-féle gömböc, a Magyar Művészeti Akadémia támogatása. Bárcsak lenne néhány olyan gazdasági szektor magyarországon, ahol minden évben 10-20 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnának. Az MMA mindenesetre 6,6 milliárdot kap a tavaly 5,2 milliárd után. A Design Terminál változatlanul hatszázmilliót kap (viszont már reálisabban csak 10 milliós bevételt vár tőle az állam, az idei költségvetésben még 70 milliót vártak).

Pontosan ugyanannyi (rengeteg) pénzt költünk a legalábbis vitatható létjogosultságú közmédiára: marad a 70 milliárdos költségvetési támogatás.

Sok adókedvezmény

A kormánykommunikáció a költségvetés legfontosabb eredményének a személyi jövedelemadó csökkentését hirdeti. Az szja 1 százalékpontos csökkentése valamivel több mint százmilliárd forintot hagy a lakosságnál, ez, mint itt megállapítottuk, aránytalan nagy mértékben segíti a leggazdagabbakat, míg a kevésbé jól keresőknél érzékelhetetlen lesz a hatása. Ugyan a munkaadók szerint sokkal jobb lenne a munkát terhelő, egébként még mindig igen magas  járulékokat csökkenteni, de a kormány kitart a jómódú megtakarítók segítése mellett.

Emellett összesen nagyjából 700 milliárd forint adót enged el a kormány különféle adókedvezmények formájában – ez valamivel kevesebb, mint az idei évre tervezett 750 milliárd forint. Végre csökkenhet a sportcélú tao-támogatás összege, az idénre becsült 70 milliárdról nagyjából 55 milliárdra.

És a fontos dolgok

Na de lesz-e a pénz oktatásra? Nem. Szinte pont ugyanannyit költ a jövő szempontjából legfontosabb területre a kormány, mint tavaly. És a nagyon durván alulfinanszírozott egészségügy? Itt is stagnálnak a kiadások. A nyugdíjakkal sem történik semmi, szokás szerint a becsült inflációval emelik, amit most 1,6 százalékra várnak. A kormány szociális progjamait helyettesítő, csapdába záró közmunkára 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárd forintot fordítanak majd. Így az idei átlagos 200 ezer helyett már 240 ezren dolgoznak így.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt