- hirdeti kedd délelőtt a Migrant Offshore Aid Station honlapja. Azaz 4441, hazája reménytelensége elől elmenekülő, a Földközi-tengeren bajba kerülő menekült életét mentették meg eddig. A szervezetet egy milliomos házaspár hozta létre még 2014-ben, saját vagyonukat szánva erre, mert nem tudták tétlenül nézni, hogy folyamatosan halnak meg a jobb élet reményében útra kelő emberek, és senki nem segít nekik.

Az egész ötlet véletlenül indult, nyár közepén az olasz állampolgár Regina Catrambone és férje, az amerikai Chris Catrambone éppen saját jachtjukon pihentek, amikor kiszúrtak egy víz felszínén sodródó alakot. Közelebb érve derült ki, hogy egy holttest volt. Nem sokkal hazatérésük után pedig a tévében látták Ferenc pápa felhívását, ami arról szólt, hogy mindenkinek ereje és lehetősége szerint kell segítenie a bajba jutottakon.

Helden zur See: Der Unternehmer @cpcatrambone investiert in die Rettung von Leben. http://t.co/T3SUnec7us #MOAS #ZEIT pic.twitter.com/lgelNJA5Eu

— MOAS (@moas_eu) May 16, 2015

Ekkor határozták el, hogy tenni akarnak valamit. Vásároltak egy speciális hajót, drónokat és legénységet vettek fel: tengerészeket, mentéshez értő szakembert, orvosokat. Két hónapos mentőakcióba kezdtek, és a Catrambone-házaspár akkor több mint 3000 apró hajón hánykolódó, bajba került menekültet mentett ki Lampedusa közelében.

A házaspár Máltán él, onnan irányították a mentőakciókat. A drónok segítségével térképezték fel a tengert, és onnan indult el szükség esetén mentőhajójuk, a 40 méter hosszú Phoenix is, ami egykoron kanadai halászhajóként szolgált. A házaspár hívő katolikus, a hajót első indulása előtt is egy pap avatta fel szentelt vízzel, és arról beszélt akkor a parton, hogy a legénység Isten misszióját képviseli.

Ez az első polgári hajó a világon,ami ennyire fejlett technológiával kutatja a menekülteket. A drónok éjjel is látnak, észlelik a hőfoltokat a tengeren, és folyamatosan HD-képet képesek sugározni a hajóra. A felszerelésre nyolc millió dollárt költött el a házaspár.

Ha menekültekkel teli hajót találnak, azonnal értesítik a legközelebbi terület hatóságait, és amíg azok oda nem érnek, a hajójuk a menekültek mellett marad. Élelmiszert és folyadékot juttatnak át a hajóra, és ha szükséges, akkor az orvosaik is átmennek. Van, hogy saját hajójukra átemelve mentettek ki az embereket, de ez a menekültek nagy száma miatt sokszor nem lehetséges. Az összes környező ország hatóságaival szoros kapcsolatot tartanak fenn, a civilek magánmunkájával kifejezetten elégedett az összes hatóság, többször hívták meg őket az ENSZ illetékesei is egyeztetni.

A kimentett menekülteket jellemzően valamelyik nagyobb, közelben állomásozó olasz hajóra viszik, vagy pedig a szicíliai menekülttáborba. Erről sosem a legénység dönt, hanem a tengeri mentésekért felelős római központból kapnak utasításokat.

Szó nincs persze arról, hogy egy ilyen akciót bárki tapasztalat nélkül képes lenne kivitelezni, a házaspár kezdetben a máltai hadsereg egy parancsnokát bérelte fel a mentések irányítására, és a legénység tagjai is mind katonai vagy tengerészeti múlttal érkeznek a hajóra. A legutóbbi missziót már az ország egykori vezérkari főnöke, Martin Xuereb vezeti.

Az első hatvan napos missziójuk kétmillió euróba került, ezt azért megérezte a házaspár költségvetése is, de a terv mégis az, hogy idővel nagyobb hajót vegyenek. Több cégük is van amúgy Máltán, fő bevételi forrásuk, hogy biztosításokat forgalmaznak. Induláskor abban bíztak, hogy találnak más befektetőket is, akik beállnak a projekt mögé. Emellett magánadományokat is várnak, az idei mentési missziónak már ezeknek köszönhetően vághattak neki. Május elejétől a tervek szerint október végig fognak folyamatosan menteni, Twitteren is lehet követni a legfrissebb velük kapcsolatos híreket.

A közel-keleti és afrikai helyzet eszkalálódása miatt pedig rengeteg munkájuk akad, az első két hétben több mint 1400 embert mentettek meg hat akció során, immár az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi egészségügyi szervezettel együttműködve.

Chris Catrambone, aki a legénység tagjaként maga is részt vett a mentésekben, arról beszélt, hogy legénységük még soha nem tapasztalt hasonlót, folyamatosan áradtak az emberek Európa felé.

Közülük voltak, akik rettenetes történeteket meséltek üldözésükről és megmenekülésükről. Ezeknek az embereknek nincs szabadságul, nincs semmijük.

Mind rettenetes képet festettek arról, milyen állapotok uralkodtak Líbiában, ahol az útra kelésük előtti időt töltötték. Ezek a történetek közel sem példa nélküliek, rengeteg Líbiából elindult menekült számolt be egészen szörnyű körülményekről.

A MOAS irányítója, az egykori vezérkari főnök, Martin Xuereb üdvözölte az EU döntését, hogy a jövőben komolyabban is hajlandóak lesznek fellépni, hogy életeket mentsenek. Idén eddig átlagosan napi száz embert találnak a vízen, ami körülbelül a duplája a tavalyinak.

(BBC, MOAS, MOAS Facebook, felső kép: GIOVANNI ISOLINO / AFP, címlapi kép: JASON FLORIO / MOAS / AFP)