Megkaptuk a kimutatást a Fővárosi Önkormányzattól a budapesti futóversenyek szervezői által a városnak fizetett díjakról. Mint kiderült, meglepően alacsony díjakat számít fel a főváros még a fizetős futóversenyeknek is.

Bár ahhoz képest sokkal többet, mint amit 2012-es szigorítás előtt kért a főváros az évente több tucatszor megrendezett, komolyabb hétvégi útlezárásokat követelő futóversenyektől:

„A 2012. április 25-én elfogadott rendeletet megelőzően a futóversenyek jelképes összegért vették igénybe a közutakat a Fővárosi Közgyűlés 763/2004. (IV.29.) sz. határozata alapján, így azokból érdemi bevétel nem származott.”

- írta a főváros sajtóosztálya.

Mint írtuk, Budapesten korábban se szeri, se száma nem volt a hétvégi futóversenyeknek, ezen a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat 2012-ben változtatott, mondván: aránytalanul sok forgalomkorlátozással járnak a versenyek.

Akkor maximalizálták a nagy (I. kategóriás) és a kisebb futóversenyek évenkénti számát, és megemelték, illetve megváltoztatták a közterülethasználati díjak kiszabását. Magyarul azt az összeget, amit a közutak és egyéb városi felületek ideiglenes igénybevételéért kell fizetni a szervezőnek.

2011 előtt átlagosan 31-33 sportesemény zajlott a közutakon a Fővárosban, ezek közül kb. tíz volt I. kategóriás. Az új szabályozás szerint ezen események számát 15-re csökkentette Budapest, amiből 6 lehet I. kategóriás (azaz jelentős útlezárásokkal járó), míg 9 II. kategóriás futóesemény bonyolítható le. Évente 180-200 ezer ember vesz részt ilyen rendezvényeken.

2012 előtt tulajdonképpen szinte ingyen zárhatták le a szervezők Budapest főútjait. A főváros - ha kért is valamennyi pénzt a területfoglalásért - tulajdonképpen ellenszolgáltatás nélkül szolgáltatta az infrastruktúrát a futóversenyekhez. 

Rákérdeztünk pl. a 2010-es évre, akkor még rengeteg futóverseny volt a városban, íme a válasz:

„2010-ben a közterület-használati ügyekben döntésre jogosult bizottság határozatai alapján minden futóverseny-szervező a sport rendezvényeket térítésmentesen jutott a közterületek használatához. (...)

A 2012. április 25-én elfogadott rendeletet megelőzően a futóversenyek jelképes összegért vették igénybe a közutakat a Fővárosi Közgyűlés 763/2004. (IV.29.) sz. határozata alapján, így azokból érdemi bevétel nem származott.”

2012  után tehát megszűnt az "ingyenes" futóverseny-szervezés a városban, de igaza volt Csomós Miklós fővárosi képviselőnek, amikor azt mondta :

„Számoltunk, a legmagasabb díj, ami a Budapest-maraton, ami egy nemzetközi verseny, körülbelül, ha mindent jól csinálnak, akkor 2-2,5 millió forint. Ha felszorozza, hogy hány induló indul ott, milyen nevezési díjak vannak és milyen szponzoráció van, amire Losonczy frakcióvezető úr is utalt, nevetve ki fogják fizetni”

És valóban. Ahhoz képest, hogy egy kétmilliós nagyvárosról beszélünk egyfelől, agyonszponzorált eseményről másfelől, túl sokat nem kellett befizetni a közösbe még az utóbbi három évben sem.

Tehát a legnagyobb futóverseny, a nemzetközileg is leginkább jegyzett októberi nemzetközi maraton sem fizet többet a városnak évi 3 millió forintnál. 

Pedig a nevezési díjakért 12-16 ezer forintokat is elkérnek a szervezők, amit rendszeresen ki is fizet a több ezer résztvevő. Ezer résztvevőnél a bevétel 12-16 millió forintra rúg, az idei Vivicittán több mint 26 ezer ember vett részt. Az események továbbá agyon is vannak szponzorálva, a legnagyobb multik hirdetnek a reklámfelületeken nyilván nem ingyen, amikért egyébként (csak a reklámfelületekért fizetett díjakat nézve) a város 200-300 ezer forintokat kér el alkalmanként.

Egy ilyen verseny megszervezése persze nyilván komolyabb költségekkel jár.

A BSI-vel nem beszéltem, de a legutóbbi Európa-futás után megkérdeztem az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, mennyiért szerveztette meg a BB Ultramaraton Kft-vel a május közepi futórendezvényt.

Az EB 31,5 ezer eurót, azaz kb. 9,64 millió forintot fizetett összesen a futóversenyért úgy, hogy az ingyenes volt, tehát a szervezők nem kértek pénzt az indulóktól. A város az útlezárásokért cserébe mindössze 66 300 ezer forintot kapott, tavaly még ennél is kevesebbet (lásd a táblázatot).