Nem fogják kitalálni, hogy mit mondanak a magyar kormány amerikai lobbistái Magyarország amerikai megítéléséről (de)

Nincs olyan vereség, felesleges, kínos esemény, amit a magyar kormány jól fizetett agytrösztje ne tudna csodás győzelemként eladni.

Tavaly, egy nagyon szórakoztató pályázaton a Századvég vezette konzorcium nyert 1,4 milliárd forintot, hogy Magyarország érdekében lobbizzon az Egyesült Államokban. Amerikai partnerük, Connie Mack már márciusban itt járt Budapesten, és előadta, hogy imádnak bennünket Washingtonban.

Az Index szerint ő hozta tető alá tegnap a kongresszus külügyi bizottságában azt a meghallgatást, ahol Magyarország és az Egyesült Államok viszonyáról volt szó.

Egy ilyen esemény általában úgy néz ki, hogy a bizottság a témában jártas szakértőket hív tanúskodni pro és kontra, a képviselők tőlük kérdezhetnek.

A rólunk szóló ülést sikerült úgy szervezni, hogy a magyar kormány mellett tanúskodó két szakértő, amerikás magyar szervezetek vezetői, az utolsó pillanatban inkább lemondták a részvételt, annyira kínosnak és károsnak érezték az egész eseményt.

Az amerikai meghallgatás kedden néhány órával azután kezdődött, hogy Strasbourgban még a jobboldali képviselők sem álltak ki Orbán Viktor mellett, csak a jobbikos Balczó Zoltán.

Az egész washingtoni esemény borzasztóan kínos és felesleges volt.

Mivel a kormány barátainak többsége nem ment el, ezért a 4 tanú közül 3 nagyon is kritikusan beszélt a magyar kormányról. Köztük volt Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki kvázi az ottani kormányálláspontot adta elő. Többek között arról beszélt, hogy

a [magyar] kormány megvéd bizonyos korrupt tisztviselőket, és azok ellen lép fel, akik korrupcióval merik vádolni ezeket az embereket.

Az amerikai külügy hónapok óta nem korruptozta így a magyar kormányt. Ő is, és mások is kritizálták, hogy a magyar hatóságok civil szervezeteket próbálnak itthon megfélemlíteni politikai okokból.

Ha a nagy lobbizás eredményeként nincs a felesleges meghallgatás tegnap, akkor ezekről se beszélt volna kint senki.

Ehhez képest a republikánus képviselők valóban elnézőbbek voltak, mint az európai jobboldal politikusai pár órával korábban Strasbourgban. Azért az ő elismerésükből, vagy legalább is elnézőségükből elvesz valamit, hogy volt közöttük, aki tényleg azt hitte, hogy a Krím-félsziget egy kelet-európai ország. Nem mindenki volt ugyanannyira képben.

Szóval erről az eseményről adott ki ma egy remek közleményt a lobbizást vezető Századvég, mely szerint

„látványosan javult Magyarország kongresszusi megítélése”

Egyébként pár sorral később magukhoz képest meglepően pontosan fogalmaznak a közpénzporszívónál, amikor azt írják, hogy „ez nem azt jelenti, hogy minden korábbi probléma megszűnt volna, de az amerikaiak láthatóan csökkentettek a Magyarországra helyezett diplomácia nyomáson, és a magyar fél is számos olyan lépést tett, amellyel jól bizonyította transzatlanti elköteleződését.

Ebben van igazság, tényleg csökkent a diplomáciai nyomás. Mondjuk ehhez magyar katonákat kellett egy háborús zónába küldeni, hogy támogassák az amerikaiak vezette koalíciót a dzsihádisták ellen, de tény, hogy ezt értékelték az USA-ban.

Közben úgy beállítani a tegnap eseményt, mint valami korszakos sikert, az a helyzet teljes félremagyarázása. Sokkal jobban járt volna Magyarország, ha szép csendben hálásak az amerikaiak az iraki részvételért, és nem kell a külügyi államtitkárnak megint a magyar korrupcióról, a gyenge demokráciáról és a civilek baszogatásáról beszélnie.