Három budapesti egyetem (ELTE, BME, Corvinus, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium) hallgatóiból alakult az Egyetemközi Diákbizottság nevű szervezet, hogy megszervezzék azokat a vitákat, amelyeket még a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntés előtt kellett volna szerintük végigvinni.

A hallgatók az alábbi szakokon tanulnak: humánökológia, jog, építőmérnök, geológia, szociológia, politológia, vegyész, kertészmérnök, antropológia.

Még április végén szerveztek egy komoly konferenciát, Paksról az igazság! címmel, a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában. Azon ott volt tőlünk Sarkadi Zsolt is, és ebben az érdekes cikkben számolt be a legizgalmasabb részletekről. Zsoltot ott arról győzték meg, hogy Paks2 csak akkor éri meg, ha 2026-ra háromszor annyiba kerül majd az áram Európában, mint most.

A Diákbizottság is levonta a következtetéseit, több fordulóban elemezték az előadásokon hallottakat, és most egy állásfoglalásban fogalmazták meg, hogy mire jutottak. Az egészet csütörtökön hozzák nyilvánosságra, de a legfontosabb részleteket már megmutatták nekünk.

Az induláskor a diákok megosztottak voltak, hogy kell-e Paks2, de abban egyetértettek, hogy baj, hogy elmaradtak a viták, és alig lehetett információhoz jutni. Miután meghallgatták az előadókat, egymás között tovább folytatták a vitákat, és döntöttek.

Ennél óvatosabban fogalmaznak, de értékelésüket nehéz másképpen értelmezni, mint hogy szerintük az egész beruházás káros.

Nem kell sokkal több áram

A következő évtizedben 1-1,5 százalékkal kell csak több áram Magyarországnak. „Azonban megítélésünk szerint egy ország fejlettségének mutatója nem az áramfogyasztás növekedése, hanem az energiahatékonyságé. Az energiahatékony technológiák bevezetése általában gazdaságosabb, mint új termelő kapacitások kiépítése. (...) Európai összehasonlításban jelentős lemaradásunk ezen a téren komoly kiaknázatlan lehetőségeket jelez” - írják.

A megújulókban bőven volna lehetőség

Paks2 építése évtizedekre eldönti, hogy Magyarország nem a megújulókra is építő, rugalmas, több lábon álló decentralizált rendszert épít ki, hanem mindent feltesz az ország az atomra.

Magyarországon alig termelünk megújulókból (szél, nap, környezeti hő, biomassza), holott ezeket bőven ki lehetne még használni. Ezek azért nem mennek, mert a magyar törvények és az állami támogatási rendszerek akadályozzák bővülésüket.

A diákok szerint jó lenne inkább a megújulókra építeni: „Az energiaellátás függetlenségét is a hazai természetes adottságok maximális kihasználása szolgálná a leginkább. Ezzel szemben a külföldi hitelből épülő atomerőmű véleményünk szerint ugyanúgy kiszolgáltatottságot jelent, mint az áramimport az egységesülő európai árampiacon. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy Európa egységes energiapolitikára törekszik, amelyen belül a megújulók részaránya nő.”

Veszélyes üzem

A fűtőelemek hosszú távú biztonságos elhelyezése megoldatlan. Ráadásul az atomerőmű veszélyes üzem: nagyon ritkán fordulnak elő ugyan balesetek, de ha mégis, akkor a helyzet kezelhetetlen, ezt is mérlegelni kellene.

Nem éri meg

Hiába kedvezőek az orosz hitel feltételei, Paks2 a 10 milliárd eurót nem bírja majd kitermelni. Évente legalább 250 milliárdot kell majd törleszteni az oroszoknak, és ennyi nyeresége aligha lesz az erőműnek. Ha Paks nem termeli ki a hitelt, akkor az EU megbüntetheti Magyarországot burkolt ártámogatásért, hiszen az adófizetők pénzéből kell támogatni majd az erőművet

Veszélyes ennyire az oroszoknak kiszolgáltatva lenni

„Meglátásunk szerint nem elhanyagolható tényező, hogy a megállapodás politikai és gazdasági súlyát tekintve nem egyenrangú felek között született. Magyarország energiaellátása eddig is Oroszországtól függött. A függést a hitelszerződés nem csökkenti, melynek sokféle kockázatát a magyar fél egyedül viseli (építkezés elhúzódása, deviza-árfolyam változásai, uniós kötelezettségek és esetleges szankciók)” – áll többek között a diákok állásfoglalásában.

Konklúzió: „Ha a fentiektől eltekintünk, el kell ismernünk az orosz ajánlat előnyeit, még akkor is, ha azt elfogadva lemondtunk a versenyeztetésből származó esetleges hasznokról. Fenntartjuk ugyanakkor, hogy a kül- és belföldi közvéleményt is meglepő döntést valójában semmiféle sürgősségi indok nem magyarázza.”

Túl sok a titok

A diákok szerint az oroszokkal kötött teljes szerződés titkosítása, a döntést előkészítő hatástanulmány eltüntetése (vagy el nem készülte) illetve az előzetes vita elmaradása egyszerre sért hazai törvényeket és nemzetközi szerződéseket is.

Összességében tehát arra jutottak, hogy Paks2

• valószínűleg felesleges,
• rossz technológiai pályára teszi évtizedekre az országot,
• veszélyes,
• az árát sosem hozza be,
• kiszolgáltat az oroszoknak,
• és jogsértő módon kezeli a kormány az egészet.