Teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a „tisztítótűztől” megszabadító pápai áldásban is részesülnek az idei csíksomlyói búcsú zarándokai abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben kerül sor.

A hagyományosan pünkösdvasárnap előtti szombaton tartandó zarándoklatra idén is százezreket várnak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol helyi idő szerint 12:30-kor (közép-európai idő szerint 11:30-kor) kezdődik az ünnepi szentmise. Az idei búcsú jelmondata, az „Oltalmad alá futunk” a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, a mise ünnepi szónoka pedig Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lesz.

Az eseményre a magyar kormány támogatásával felújították a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármashalom oltárt, ami a magyar címer jegyeit viseli magán. A munkálatok során kicserélték a tető zsindelyborítását, korszerűsítették a szigetelést és a vízelvezetést, és – mivel 5 éve villámcsapás érte az oltár keresztjét – az építményre villámhárítót is szereltek.

Jakubinyi György érsek a Hargita Népe című napilap pénteki számában közölt interjúban a búcsú üzeneteként azt mondta:

„Ragaszkodjunk hitünkhöz, ragaszkodjunk nemzetünkhöz, azaz anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz, ragaszkodjunk szülőföldünkhöz.”

Úgy vélte, ezt az üzenetet hordozza a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt felirata is:

„Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”

A csíksomlyói búcsúra szerte a világból érkeznek zarándokok, köztük Áder János, Magyarország elnöke is. A székelyföldi települések egy részéről a zarándokcsoportok hagyományosan gyalogosan teszik meg az utat.

Az idén 500 éves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A szobor a napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején 12 csillagból álló koszorú, bal karján a kis Jézus. Mária királyi jegyeket is visel: fején korona, jobb kezében jogar. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűznek" nevezte el. (MTI)