A kormány szívében van irgalom, de abból azért elég kevés jut a valódi menekülteknek

  • Orbán Viktor szerint a menekülteket továbbra is befogadjuk, mert van a szívünkben irgalom.
  • Csak a megélhetési bevándorlókat nem látjuk szívesen.
  • Az afgánok például a kormány szerint ilyenek. Holott Afganisztánban a kormány szerint is háborúban halnak meg civilek.
  • De azok közül is, akik még a kormány szerint is háborús övezetből jönnek, feltűnően keven részesülnek az irgalomból.
  • A kormány inkább számháborúba kezdett.

Olyan bolsevik stílusú közleményt adott ki ma a Fidesz, ami még a 2015-ös Fidesztől is szokatlan.

Erről van szó, "Fejezze be a Helsinki Bizottság a hazudozást a bevándorlókról!" címmel jött:

"A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült. Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!”

Ahogy eljutnak a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseitől az álcivil zsebeket tömő Soros Györgyig, az tényleg pazar időutazás. De miért tért vissza Rákosihoz a Fidesz sajtóosztálya?

A Fideszből a bolsevikot a "Giró-Szász félretájékoztat" című Helsinki Bizottságos írás hozta ki.  Ez lényegében arról szól, hogy honnan érkeznek a menekültek.

Giró-Szász András államtitkár szerdán nyitott újabb frontot a menekültek ellen vívott harcban. A téma a régi (az illegális bevándorlók ne jöjjenek ide, akik itt vannak, menjenek haza), a céltábla új, a Helsinki Bizottság lett. Giró-Szász az atv.hu-nak nyilatkozott arról, hogy nem igaz a Helsinki Bizottság állítása, miszerint a Magyarországon menedékjogot kérők háromnegyede háborús konfliktus elől menekül.

Miért is fontos ez? Mert Orbán és a kormány kommunikácója az, hogy mi befogadjuk a politikai menekülteket. "Mindig is befogadtuk, mert a mi szívünkben van irgalom" - mondta a miniszterelnök például Debrecenben, amikor bejelentette, hogy a befogadóállomást be kellene zárni, mert az nem menekülttábor, hanem bevándorlótábor. Őket nem látja szívesen a kormány.

Giró-Szász szerint is befogadunk mindenkit, aki menekül. Csakhogy:

„Az illegális bevándorlók többsége azonban nem politikai menekült, hanem gazdasági, megélhetési bevándorló". És ekkor vette kezdetét a számháború, hogy a kormány kit is tekint politikai menekültnek, akiknek jut az irgalomból.

Giró-Szász egy két nappal korábbi ATV-s tudósítással szállt vitába, ami a debreceni menekülttábor bejelentett bezárásával foglalkozott. Ennek a felvezetésében valóban elhangzik, hogy „az idei menedékkérők háromnegyede nem gazdasági okokból menekült el háborús övezetekből, hanem életveszély miatt”. Megszólal a Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta is, de ő ezt a műsorban nem mondja. Aztán bemutatnak egy táblázatot, amiben az ATV forrásként a Helsinki Bizottságot tünteti fel.

helsinkiatv

Csakhogy ilyet - állítja közleményben a Helsinki - ők senkinek nem mondtak. Sem az ATV-nek, sem másnak.

Giró-Szász azt állítja, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók többsége nem menekült, "hanem a jobb élet reményében indulnak el például Koszovóból és Afganisztánból”.

Koszovóról Giró-Szász és a Helsinki talán még egyezségre jutna. A Helsinki azt írja, hogy a koszovóiak többségének nagy valószínűség szerint nem kell menedékjogot adni.

De Afganisztánnal már más a helyzet. A kormány az onnan érkezőket nem tekinti menekültnek, nem tudjuk, hogy milyen logika alapján.

Merthogy a kormány honlapján, a konzuli tájékoztatásnál ez olvasható Afganisztánról:

"Tájékoztatjuk a magyar állampolgárokat, hogy az ország egész területére jellemző háborús helyzetre és a terrormerényletek veszélyére tekintettel Afganisztán az utazás és ott tartózkodás szempontjából az "I. nem javasolt" kategóriába tartozik".

Nemcsak a turistáknak veszélyes, a helyiek között is sok a civil áldozat. Még mindig a kormány honlapjáról idézek:

"Az UNAMA 2014. évi évközi jelentése szerint az első félévben a fegyveres konfliktusok száma veszélyes fordulatot vett a civil áldozatok vonatkozásában. Az UNAMA 2009 óta gyűjt szisztematikusan adatokat az afganisztáni konfliktus civil áldozatairól, ezeket összevetve elmondható, hogy az elmúlt öt évben az idei év első félévében történt a legtöbb civileket ért támadás, melynek során 1564 polgári személy halt meg és további 3289 sebesült meg a kormányzati fegyveres csoportok és a lázadók elleni harc során".

Van még a kormany.hu-n:

"Az afgán tartományok jelentős részében harci cselekmények, fegyveres összetűzések, rajtaütések, leszámolások és terrorista akciók zajlanak. A külföldi és a helyi állampolgárok számára is közvetlen veszélyt jelentenek a nemzetközi és az afgán haderő által végrehajtott katonai hadműveletek, a terrorista, iszlám militáns és tálib fegyveres csoportoknak az afgán kormány, külföldi személyek és érdekeltségek ellen irányuló akciói, a hadurak, a törzsek és a különböző politikai, illetve vallási és etnikai csoportok közötti fegyveres rivalizálás, továbbá a telepített aknák sokasága. Még a főváros, Kabul biztonsági körülményei sem megfelelőek, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a külföldiek könnyen az öngyilkos merényletek, a fegyveres rajtaütések és az emberrablások potenciális célpontjává válhatnak".

A kormány szerint az innen érkezők megélhetési bevándorlók. A Helsinki ezzel kapcsolatban azt írja:

"Lehet zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket megélhetési bevándorlónak minősíteni cinikus és embertelen dolog".

Giró-Szász emellett 2013-as és 2014-es statisztikákkal támasztja alá, hogy az illegális bevándorlók többsége Koszovóból érkezik. Ezt a Helsinki sem vitatja. De a 2015-ös statisztikában már nincs egyetértés.

Az államtitkár szerint májusig 2015-ben is koszovói a feltartoztatottak többsége. Április végéig az illegális határátlépők 57 százaléka (27 053 fő) volt koszovói, a második legnagyobb csoportot az afgán (7999); a harmadikat a szír (6231) polgárok alkotják.

Itt a Helsinki viszont már másra hívja fel a figyelmet.

Azt mondják, hogy míg 2015 első két hónapjában valóban a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve azonban a koszovói migráció a töredékére csökkent, és az utóbbi időszakban háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. Vagyis nem megélhetési bevándorlók törnek az országra.

Márciusban már a Magyarországon menedékjogot kérő 4898 külföldi közül 3222 volt afgán, szír vagy iraki, ez a menedékkérők majdnem kétharmada. De - írja a Helsinki - mellettük is joggal remélhetnek védelmet a genfi egyezmény és a magyar alaptörvény alapján az Afrika tűzfészkeiből menekülők, vagy a kurd szolgálatmegtagadók, az ugandai melegek vagy az iráni házasságtörők.

De van itt még valami. Ha a kormány szerint valamilyen érthetetlen okból Afganisztánból is megélhetési bevándorlók jönnek, akkor is van még saját számításaik szerint is 20 százaléknyi olyan illegális menekült, akik a kormány szerint sem megélhetési bevándorlók.

2014-ben a kormány szerint Szíriában, Irakban, Nigériában és Palesztinában voltak "fegyveres vagy súlyos erőszakban megnyilvánuló konfliktusok".

Az innen érkező állampolgárok száma tavaly 19,8 százalék (8229 fő) volt. Ha az afgánokat is idevennénk, akkor összesen 17 025 emberről van szó, ami az érkezők 40,36 százaléka.

De maradjunk a 8229 főnél, akik a kormány szerint is a fegyverek elől menekültek. Ehhez képest tavaly mindössze 507 esetben kapott illegális határátlépő Magyarországtól bármiféle védelmet.

Az összes elbírált menedékkérelemnek csak a 9%-ában született pozitív döntés, az uniós átlag 45 százalék volt.

Idén sem tűnik úgy, hogy változna a helyzet. A kormány saját számítása szerint is összesen 8209 fő érkezett májusig háborús övezetből, ők szírek, irakiak és szomáliaiak. (Van még például 7837 afgán is, de róluk tudjuk, hogy a kormány szerint megélhetési bevándorlók.) Március végéig viszont mindössze 128 menekült kapott valamilyen védelmet Magyarországról.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.