Össze szabad-e firkálni a kormány idegengyűlöletre uszító plakátjait?

Óriásplakátot összefirkálni a hatályos törvények szerint pont olyan, mint kolbászt lopni a közértből: hacsak nem lopsz túl sok kolbászt, vagy nem firkálsz össze túl sok plakátot, szabálysértés.

  • Akkor is szabálysértés, ha a plakátokon szereplő üzenetek olyan "nemzeti konzultáción" alapulnak, amiben a kormány aljas trükkökkel próbálja manipulálni a közvéleményt 
  • Akkor is, ha mindezt a kormány közpénzből csinálja, ráadásul nem kevésből (a nemzeti konzultáció egymilliárdba, a plakátok 300 millióba kerültek)
  • Akkor is, ha a kihelyezést Rogán Antal barátja, üzlettársa és Pasa lakóparkbeli szomszédja, Csetényi Csaba cége intézi
  • Akkor is, ha a kormány üzenete erkölcsileg vállalhatatlan, és idegengyűlölő féregként tüntet fel minden magyart – azokat is, akiknek semmi bajuk az idegenekkel.

Mielőtt a fél ország teddyhengert ragadna dühében: a plakátfirkálást a világ legtöbb demokratikus országában tilos, igaz, a nem demokratikusakban még tilosabb. Maguk a törvények és a plakátfirkálásért kiosztott büntetések változnak, de a két elv, amire alapozták őket, nagyjából ugyanaz.

A tulajdon védelme

Ha egy plakátot összefirkálnak, tulajdonban esik kár – annak a tulajdonában, aki fizetett a megtervezéséért, a kinyomtatásáért és az elhelyezéséért. Hogy ki fizetett érte, az ebből a szempontból mellékes: azzal, hogy egy plakátot összefirkálnak, kétségtelenül anyagi kár keletkezik, még akkor is, ha az a plakát például lopott pénzből készült. A plakátfirkálást szégyenszemre vandalizmusként szokás meghatározni, és annak megfelelően is szankcionálják, az okozott kár függvényében. Vitatkozni azon lehet, hogy minden esetben a szó klasszikus értelmében vett vandalizmusról van-e szó, esetleg létezik különbség aközött, hogy valaki részegen felrúg egy kukát, vagy pöcsöt rajzol Kunhalmi Ágnesnek, vagy gyalázatos politikai üzenetet semmisít meg tiltakozása jeléül. Különösen akkor, ha az üzenetet nem megsemmisíti, hanem kreatív módon átfogalmazza. De ha jön a rendőr, nem vitatkozik, hanem elvisz.

A véleménynyilvánítás szabadságának védelme

Furán hangzik, de a másik fontos érv a firkálással szemben éppen a szólás szabadságának védelme. Ha valaki óriásplakáton kívánja elmondani a véleményét, ettől a jogától fosztod meg azzal, hogy kisatírozod a mondanivalóját, mintha a hülyeségeket üvöltöző haveroddal úgy próbálnál vitába szállni, hogy szigszalaggal leragasztod a száját. Cserébe a törvény téged is véd, neked is jogod van elmondani a véleményedet egy szomszédos óriásplakáton, már ha van rá pénzed. Ha nincs, alapíts pártot, és lopj magadnak!

Továbbra is kérdés, hogy az állam ilyen túlkapásaival szemben védtelen, eszköztelen embernek nem kellene-e törvényes jogot adni arra, hogy firkálásos formában is kifejezhesse véleményét, főleg egy olyan plakátra írt üzenet ellen, ami lépten-nyomon méteres betűkkel üvölt az arcába, és a közszolgálati tévével ellentétben még kikapcsolni sem lehet. Nyilván lehetne. Addig is dönthetsz úgy, hogy mindezek ellenére plakátot firkálsz, és egy magasabb szintű erkölcsi parancsnak engedelmeskedve a thoreau-i értelemben vett polgári engedetlenség útjára lépsz az állammal szemben, de akkor számolj a következményekkel.

A jó hír, hogy bár idegenellenes plakátot összefirkálni nem szabad, továbbra is szabad:

Idegenellenes plakát környékén lebzselni, lődörögni, szelfizni

szelfi

Idegenellenes plakátot őrző titkosrendőrön röhögni

jelentes

Idegenellenes plakát előtt külföldi népviseletben fényképezkedni

tiltakozo

Idegennel parolázni

Szijjártó Péter; Ben Szalem, Mohamed

Idegent étellel, itallal kiszolgálni

kfc

Idegen cégnél dolgozni

Orbán Viktor

Idegennel hálni

bedin

Egyelőre.