Sokkal többet kéne tennie a magyar államnak a legkiszolgáltatottabb emberekért

  • Az Európa Tanács által létrehozott független szakmai szervezet, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) új, kedden publikált jelentésében foglalkozik Magyarországgal.
  • Ilyen jelentés minden ET-tagállamról készül, ötéves ciklusokat felölelve, és elsősorban azt vizsgálják, hogy a társadalomból leginkább kirekesztett csoportoknak mennyi esélyük van az integrációra, a nyugodt, emberhez méltó életre. 
  • Van, amiért dicséretet kapunk, viszont számos pont van, ahol elmarasztalást.
  • A mostani jelentés az ECRI szakértői által a 2014. december 12-ig tapasztaltak alapján írja le a magyar helyzetet, így abban még nem bukkant fel a kormány bevándorlóellenes fordulata. 

Volt javulás

Az ECRI-nek ez a negyedik Magyarországról szóló jelentése. És szerintük a legutóbbi, 2008-as jelentés elfogadása óta vannak területek, ahol javult a helyzet nálunk. Elsősorban jogszabályi változásoknak örülnek.

  • Ilyen, hogy a Btk.-ban a gyűlöletre uszításra, a közösség elleni erőszakra és a diszkriminációmentes elbánásra vonatkozó jogszabályok kifejezetten utalnak a szexuális irányultságra és a nemi identitásra. A jelentés szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt széles körben tartják jó jogszabálynak. 
  • Említik, hogy szélsőjobboldali félkatonai tevékenység miatt a Magyar Gárda Szövetséget a Fővárosi Ítélőtábla 2009-ben feloszlatta, a Btk.-ban ma már büntetőjogi tényállás a gyülekezési szabadsággal való visszaélés. 
  • Szintén pozitívum, hogy a 2008-09-es romagyilkosságok után a rendőrségnél létrehoztak egy gyűlöletbűnözésre szakosodott egységet, és képzéseket szerveznek civil szervezetek segítségével.
  • 2013 októberében a kormány elfogadta a 2014-2020-as Migrációs stratégiát, amelyben külön fejezet foglalkozik azzal, hogyan lehet megkönnyíteni a tartósan letelepedettek és a nemzetközi védelem alatt állók integrációját. A tevékenységek közé tartoznak a tudatosságnövelő kampányok, amelyek nyitottabb hozzáállásra ösztönöznek a migránsok iránt, és elősegítik a multikulturalizmus történő átállást

- emel ki az ECRI egy olyan kampányt, amit azóta alighanem felülírt már az éppen aktuális kormányakarat.

Az eddig felsorolt példákat mind üdvözli az ECRI, ugyanakkor mindezen eredmények ellenére akadnak szerintük olyan problémák, amik aggodalomra adhatnak okot. 

De ez még mindig kevés

Egyrészt, mert a gyűlöletre uszításra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések alkalmazása továbbra is rendkívül korlátozott. Az ECRI ezért a Btk. módosítását ajánlja, azt szeretnék, ha megjelenne benne a hátrányos megkülönböztetésre uszítás és az erőszakra uszítás tilalma, valamint a rasszizmussal kapcsolatos rágalmazás tilalma is.

Akad probléma a politikai térben is:

Egy radikális jobboldali populista párt nyíltan használ romaellenes, homofób és idegenellenes gyűlöletbeszédet. A gyűlöletbeszéd ugyanakkor nem korlátozódik szélsőséges pártokra és csoportokra, hanem a teljes politika palettán megtalálható.

A hatóságok, amelyek bizonyos alkalmakkor ezzel ellentétes beszédre hívtak fel, ezen esetekben nem emelték fel a hangjukat. A „büntetlenség klímájának” eredményeként a romákkal, zsidókkal, LMBT személyekkel, menedékkérőkkel és menekültekkel kapcsolatos derogáló megjegyzések az ECRI jelentése szerint mindennapossá váltak a közbeszédben.

Gond van az interneten is, ahol néhány médium elképesztően rasszista anyagokat közöl. Ez egy komoly kihívás Magyarország számára, és mi még mindig nem írtuk alá a Kiberbűnözésről szóló Konvenció Kiegészítő Jegyzőkönyvét.

Az ECRI szerint a romák elleni rasszista erőszak Magyarország egyik legfontosabb problémája:

Paramilitáris csoportok vonultak fel és szerveztek tüntetéseket és törvénysértő „őrjáratokat” falvakban, zaklatva és megfélemlítve a roma közösség tagjait saját 10 lakóhelyükön. 2008 január és 2012 szeptember között 61 különböző támadás történt, amelyek kilenc roma, köztük két kiskorú halálát okozták, a sérültek száma pedig több tucat. 2013-ban a helyzet javult.

De példaként említik, hogy neonácik támadtak a Meleg Méltóság Menetére is, újabb fejleményként pedig a migránsokkal és menekültekkel szemben is megjelent a rasszista erőszak.

Az ECRI szerint Magyarország Nemzeti Felzárkózási Stratégiájának eddig nem sok hatását lehetett megtapasztalni. A stratégia nem foglalkozik az oktatásban tapasztalható szegregációval. Aránytalanul sok roma gyermeket továbbra is tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára fenntartott iskolákban helyeznek el. A romák vannak a leghátrányosabb helyzetben a munkaerőpiacon.

Továbbra is fennáll a szociális lakások hiánya, a kormányzati erőfeszítéseket a lakáshoz jutás javítására pedig néha a helyi önkormányzatok akadályozzák; a romákat gyakran kilakoltatják a szociális lakásokból, hogy aztán ott új lakásokat építsenek, vagy a telket nyereséggel adják el.

(MTI/ Szigetváry Zsolt)

A nemzetközi védelem alatt állókra jelenleg alkalmazott intézkedések nem alkalmasak arra, hogy az érintettek megfelelő készségeket szerezzenek és támogatást kapjanak a beilleszkedéshez. A menekülteknek a gyakorlatban számos problémával kell szembenézniük, nevezetesen a hajléktalansággal; bizonyos közterületeken az éjszakázás ma már büntetőjogi szankciókkal sújtható.

A menedékkérők kb. 22%-át megfosztják a szabadságuktól, többnyire olyan helyeken tartják őket őrizetben, ahol nagyon rosszak a tartózkodási körülmények, az őrök durván bánnak velük, és nem jutnak sem jogsegélyhez, sem pedig a civil társadalom segítségéhez.

Az ECRI mindezek alapján megfogalmaz ajánlásokat is:

  • A hatóságok legyenek kevésbé elnézőek a gyűlöletbeszéddel szemben.
  • Minden politikai oldal vezetőinek határozottan és nyíltan ki kell állniuk a rasszista és homofób gyűlöletbeszéd minden megnyilvánulása ellen, és ezekre erőteljes gyűlöletbeszéd-ellenes üzenetekkel kell reagálniuk.
  • A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát felül kell vizsgálni, és olyan intézkedésekkel kell bővíteni, melyek célja a rasszista és homo-/transzfób erőszak által motivált bűncselekmények elleni fellépés.
  • A hatóságok dolgozzanak ki megfelelő politikát az oktatásban megnyilvánuló szegregáció ellen, és tegyenek lépéseket annak megszüntetésére.
  • Arról is gondoskodniuk kell, hogy minden roma gyermek lehetőséget kapjon arra, hogy élvezze az új, hároméves kortól kötelező óvodába járást előíró jogszabályok előnyeit.
  • Mindenképpen véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy olyan roma gyermekeket küldenek értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba, akiknek nincs valódi fogyatékosságuk.
  • A központi kormányzatnak intézkednie kell minden olyan esetben, amikor a helyhatóságok megkísérlik távozásra kényszeríteni a romákat a szociális lakásokból, vagy kilakoltatják őket otthonukból anélkül, hogy megfelelő alternatív lehetőséget ajánlanának fel, vagy közvetlenül vagy közvetetten diszkriminatív szabályokat alkalmaznak rájuk lakásügyekben.
  • A hatóságoknak ki kell értékelniük a Nemzeti Felzárkózási Stratégia végrehajtását, hogy felmérjék annak hatását, és ahol szükséges, újradefiniálják a célkitűzéseit.
  • A hatóságok vizsgálják felül a nemzetközi védelem alatt állók beilleszkedése érdekében tett intézkedéseiket annak a biztosítása céljából, hogy ezek a személyek járhassanak nyelvtanfolyamra, jobban hozzáférhessenek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz, illetve lakáshoz jutáshoz is több segítséget kapjanak.
  • A nyílt befogadási állomásokat arra kell használni, hogy menedékkérőket, különösen pedig gyermekes családokat ott helyezzék el.