Strasbourgban megpróbálnak beszólni a magyar kormánynak

Közös javaslatot terjesztett az Európai Parlament elé a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöldpárti képviselőcsoport a magyarországi helyzetről, amelyről szerdán kora délután tartják a szavazást a strasbourgi plenáris ülésen.

A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók a májusi plenáris vitához hasonlóan két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.

A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi viszont, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása. A többpárti javaslat immár nem csak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélné.

A javaslat emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú részvevői.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozati javaslat arra ösztönözné a bizottságot, hogy készítsen mélyreható jelentést Magyarországról még az idei év szeptemberéig, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.

A baloldali-zöld-liberális frakcióknak önmagukban szűken ugyan, de nincs többségük a strasbourgi patkóban, a 751 mandátumból 362-t bírnak. A többpárti határozati javaslat megszavazásához más képviselőcsoportok vagy a függetlenek soraiból is szükség lenne voksokra, de egyáltalán nem lehetetlen, hogy sikerüljön elfogadtatni a javaslatot.

Közben a Fidesz-KDNP képviselőit is tagjai közt tudó néppárti frakció és a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) külön javaslatot terjesztett a plénum elé.

(via MTI)