Hétfőn lezárult az utóbbi évek egyik leghülyébb amerikai pere.

Az egész onnan indult, hogy mi kerülhet bele egy Jeruzsálemben született kisfiú útlevelébe, de aztán az amerikai elnök és a kongresszus közötti jogvita kerekedett belőle. A Legfelső Bíróság hétfői döntése alapján az elnök és kormánya nyert, a kisfiú szülei vesztettek.

Hülye törvény

A szülők annyit szerettek volna elérni, hogy fiuk amerikai útlevelében születési helyként ne csak annyi szerepeljen, hogy Jeruzsálem, hanem hogy Jeruzsálem, Izrael. De ez nem megy ilyen egyszerűen.
2002 elején az épphogy republikánus többségű amerikai kongresszus úgy fogadta ez a külügyminisztérium 2003-as költségvetését jóváhagyó törvényt, hogy belecsempészett abba egy tök új szabályt, ami szerint a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében – saját vagy gyámjuk kérésére – a születés helyét úgy kell feltüntetni, hogy Jeruzsálem, Izrael. Hogy Jeruzsálem milyen országhoz tartozik, akkoriban is legalább annyira vitás kérdés volt, mint amennyire ma az. Ezért is akarták az izraeli elithez hagyományosan közelebb álló republikánusok a kongresszusi többségükön keresztül afelé lökni a kormányt, hogy Izrael részeként ismerje el Jeruzsálemet.

Az államok és azok határainak elismerése azonban az amerikai alkotmány szerint nem a kongresszus, hanem az elnök joga, és az elnöknek felelő külügyminisztérium szabályzatai szerint vitatott országhatárok esetén az útlevelekben csak a várost tüntetik fel, az ország nevét nem. Ezzel kerüli el az amerikai kormány, hogy fölöslegesen feszültséget szítson területi vitában álló országok között.
A szintén republikánus Bush elnök jogainak csorbítása miatt össze is zördült a 2002-es törvény miatt pártjának kongresszusi vezetőivel, de végül aláírta a törvényt, hozzátéve, hogy szerinte annak bizonyos rendelkezései ellenkeznek az idegen államok elismerésére vonatkozó elnöki joggal.

A törvény miatt a palesztinok is tüntettek. Ők az izraeliekhez hasonlóan, saját, születő államuk fővárosaként tekintenek Jeruzsálemre, ezért nem mennek bele, hogy a város Izrael része legyen. Az ügy ezután majd egy teljes évtizedre elült, 2011-ben azonban újra fellángolt a törvény körüli vita.

Problémázó család

2002 júniusában ugyanis született Jeruzsálemben egy Menáchem Binyamin Zivotofsky nevű kisfiú. Szülei amerikai-izraeli kettős állampolgárok, ezért a fiú is megkapta az amerikai állampolgárságot. 2011-ben szerettek volna neki amerikai útlevelet csináltatni, a szülei pedig a 2002-es törvény alapján jelezték, hogy szeretnék, ha a gyerek születési helyénél ne csak a várost, hanem az országot, Izraelt is tüntessék fel a dokumentumban.

Az akkor Hillary Clinton által vezetett külügyminisztérium ezt megtagadta, a korábban is érvényes belső szabályokra hivatkozva. A külügy álláspontja az volt, hogy még egy útlevélben sem akarnak beavatkozni a Jeruzsálem jogállása körül zajló izraeli-palesztin vitába. A 2002-es törvénnyel a kongresszus ugyan beleavatkozott, de a külügy nem akart.

2011-ben már látszott, hogy Obama elnök és akkori kormánya keményebben akarja fogni Izraelt, és közelebb akar kerülni a palesztinokhoz, mint a Bush-adminisztráció. Az USA közel-keletei kapcsolatai mellett az ügynek belpolitikai tétje is volt: Obama és külügyminisztere úgy érezték, eljött az idő, hogy rendezzék a kérdést, bitorolhatja-e a kongresszus az idegen államok elismerésének elnökhöz rendelt jogait.

Problémázó bíróság

A Zivotofsky család természetesen bírósághoz fordult, de a törvényszék először nem magával az üggyel kezdett foglalkozni, hanem azzal, hogy egyáltalán tárgyalhat-e róla. A külügyminisztérium végig azon az állásponton volt, hogy nem, hiszen a téma teljes egészében politikai, így a bíróságnak semmi keresnivalója nincs az eldöntésében. Ez volt a Zivotofsky v. Clinton ügy, amit 2012 márciusában zárt döntéssel a Legfelső Bíróság. A bírák úgy határoztak, hogy az amerikai útlevelekre vonatkozó szabályozás nem politikai kérdés, így tehát tárgyalható az USA bíróságain. Vissza is utalták a Zivotofsky-gyerek ügyét a bírói hierarchia aljára.

A tárgyalás újra is indult, de a külügyminiszter-csere miatt ennek már Zivotofsky v. Kerry ügy lett a neve. Ez is a Legfelső Bíróságig jutott, ahol hétfőn megszületett a több évnyi huzavonát lezáró döntés. Zivotofsky útlevelében egyszerűen Jeruzsálem lesz, és kimondták a bírák a 2002-es törvény alkotmányellenességét is, hiszen azzal a kongresszus elnöki jogosultságot bitorolt.

Az ilyen ügyek persze csak az amerikaihoz hasonló politikai rendszerekben értelmezhetőek, ahol az elnökhöz rendelt végrehajtó hatalom és a kongresszushoz rendelt törvényhozás mereven elkülönül, ezekben azonban óriási jelentőségűek.

A Zivotofsky-ügyben hozott ítéletével a bíróság lényegében azt erősítette meg, hogy az amerikai külpolitika meghatározása az elnök dolga, az államelismeréshez hasonló külpolitikai kérdésekben a kongresszusnak semmilyen érdemi döntési jogosultsága nincsen. (LeMonde, Politico. Címlapi kép: "Temple mount" by אסף.צ from he. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons)