Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a hírközlési törvény egy részét

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elektronikus hírközlésről szóló törvény egyik, mobiltelefon-átjátszó tornyokkal kapcsolatos rendelkezését a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása miatt.

Az alkotmánybírósági eljárást a Fővárosi Törvényszék egy kártérítési perben eljáró bírája kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint

alaptörvénybe ütköző a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint "a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó-szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak".

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés aránytalanul korlátozza a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak tulajdonhoz fűződő jogait.

Tavaly júliusban foglalkoztunk egy hasonló esettel, amikor egy férfi lakása mellé telepítettek egy átjátszó-tornyot.

Az AB határozatának indoklásában emlékeztetett arra, hogy a szomszédos lakóingatlanok mobiltelefon átjátszó torony elhelyezéséből és működéséből eredő zavarásának szükségességét a hírközlési szolgáltatás közcélúsága és a közérdek önmagában nem igazolja. A szükségtelen zavarás pedig olyan jogellenes magatartás, amely kárkövetkezmény esetén a kártérítési felelősséget megalapozza. A kárfelelősség alól a mobiltelefon átjátszó üzemeltetője akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy az antennatorony létesítésére kizárólag az adott helyen volt lehetősége.

Az AB rámutatott arra is, hogy az átjátszó antennák telepítőitől, működtetőitől - mint nyereségorientált gazdálkodó szervezetektől - elvárható, hogy a kivétel nélkül minden egyes telepítéssel szükségképpen együttjáró zavarás, amennyiben az szomszédjog-sértésnek minősül, káros következményeit méltányos módon enyhítsék az érintettek számára.

Az AB indoklása szerint a kifogásolt rendelkezés a szükségtelen zavarás fogalmát leszűkítette, amikor annak bekövetkeztéhez valamilyen határérték túllépését írta elő. A bírói gyakorlat szerint számos más olyan körülmény is létezik a határértékek túllépésén túl, ami az ingatlan értékcsökkenéséhez vezethet, ám ezekben az esetekben a támadott szabály teljesen kizárta a tulajdonosi igényérvényesítési lehetőségét. (via MTI)