Nem támogatta tovább a tiszaeszlári vérvád során az áldozatokat képviselő ügyvéd, Eötvös Károly életéről készített film tervét a Magyar Nemzeti Filmalap.
Groó Diana filmterve, az Ügyvéd munkacímen futó, Szántó T. Gáborral közösen jegyzett forgatókönyv 2013-ban még kapott támogatást a Filmalaptól, akkor 4,5 millió forintot ítéltek oda nekik forgatókönyv-fejlesztésre, amiből az első két változatra 2,5 millió Ft-ot utaltak az alkotóknak.
A film terve a fejlesztés második szakaszában járt most, általában három vagy több körön át támogathat készülő alkotásokat a Filmalap. Az Ügyvédnek viszont nem jutott ennyi lehetőség, most kiszállt mögüle az állami filmes vállalat.
A döntés oka az lehetett, hogy a második benyújtott forgatókönyv túl direkt utalásokat tartalmazott a jelenlegi magyar politikai helyzetre. A Vespa című filmjével és a magyar állami támogatás nélkül készített Regina című dokumentumfilmjével ismertté váló Groó egy rövid hivatalos értesítésen túl, szakmai, írásos indoklást nem kapott, a kifogásokról az értesítés előtt egy személyes konzultáció során értesült még tavaly októberben. Ekkor tudta meg, hogy filmterve nagyon direkt, abban ugyanis több jelenetben megjelenik a mai szélsőjobboldal álláspontja a vérváddal kapcsolatban.
Csakhogy a Filmalap eredeti, 2012-es kiírása épp arról szólt, hogy nagy történelmi eseményekről vagy neves történelmi személyiségekről vártak olyan filmeket, melyek reflektálnak jelen korunkra is.
A döntés előtt a Filmalap forgatókönyv fejlesztő bizottságával lezajlott találkozáson úgy tűnt, hogy a legfőbb kifogás az, hogy a film nemcsak történelmi, hanem a mában játszódó jeleneteket is tartalmaz, ráadásul valós dokumentumok alapján.
"Ez egy tendencia a Filmalapnál, hogy kerülnek minden olyan témát, ami a mai társadalomról mondana kritikát, akár történelmi, akár szociális témák felől."
- mondja Groó, aki meglepődött a Filmalap döntésén, elsősorban azért, mert még hátra volt egy fejlesztési fázis, azaz közel sem végleges forgatókönyvről volt szó, lehetett volna még rajta alakítani.
Az Ügyvéd a tiszaeszlári per egyik főszereplőjéről, a vádlottakat védő országgyűlési képviselőről, Eötvös Károlyról szólna a tervek szerint. A forgatókönyv alapját Eötvös perkönyve adja, a jelenre történő utalások pedig Groó elmondása szerint azoknak a felvételeknek köszönhetően történnének meg, melyeken a mostani szélsőjobboldali szervezetek emlékeznek meg Solymosi Eszter haláláról, természetesen úgy általában a zsidókat vádolva mindenért. Épp ezek a felvételek mutatják, hogy mennyire eleven kérdés még mindig a tiszaeszlári vérvád megítélése.
Groó a szóbeli főkifogások egyikeként azt kapta meg, hogy a szélsőjobboldal egy marginális kérdés, és jobb lenne, ha filmjében csak a múlt eseményire koncentrálna. El is hangzott, hogy ezeket a részeket ki kéne vennie a forgatókönyvből, de erre nem volt hajlandó.
Ezután döntöttek úgy, hogy nem támogatják tovább a filmet. Groó most azon dolgozik, hogy külföldi forrásokból fejlessze tovább a tervet. Szerinte Eötvös Károly élete van annyira érdekes, hogy megérdemelne egy filmet.
A döntéssel kapcsolatban kerestük a Filmalapot is, telefonos megkeresésünkre emailes megkeresést kértek.
Update: csütörtök napközben megkaptuk a Filmalap válaszát:
A Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével dönt a pályázatokról.
A Filmalap által támogatott filmtervek, forgatókönyvek és az elkészült filmek (melyek listája elérhető a Filmalap honlapján http://mnf.hu/winner/wpage.php), valamint a közelmúlt hazai és nemzetközi sikerei önmagukban is cáfolják a cikkben közölt igaztalan vádakat.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.