Januárban indult be igazán, aztán elhalkult, túlélte a keményen dolgozó kisemberek kampányát és a halálbüntetés visszaállításának ötletét is. Mi az?

Meg kell védeni Magyarországot a bevándorlóktól.

Orbán Viktor a szokásos közrádiós interjújában, még január 9-én válaszolta ezt a Charlie Hebdót ért párizsi terrortámadásra vonatkozó kérdésre.

Az összefüggést akkor még nem igazán lehetett érteni, Orbán pedig már korábban is tett megjegyezéseket arra, hogy Európa mennyire rossz úton jár a bevándorlók befogadásával.

“Az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen. Márpedig Európának ez jelenleg nem megy, ám többségben vannak az erre a helyzetre adott rossz válaszok, mint például a bevándorlás politikája”

- mondta például októberben.

Igaz, ez leginkább olyan ideológiai eszmefuttatásnak tűnt Orbán részéről, ami minket nem érint. Általában arra hivatkozva hozta fel, amikor megindokolta, hogy a magyarok számának a csökkenését a családpolitikával, és nem a bevándorlással oldaná meg. 2011-ben például azt mondta, a bevándorlással

“olyan politikai problémák támadnak, amelyekkel Magyarország még nem, de a nyugat-európai országok már küzdenek odahaza”.

Januárban azonban rajta maradt ezen a témán, a közrádiós interjúiban az első megszólalása után már rendre elővette az illegális határátlépőket, mint akik ugyan eddig csak átutaztak Magyarországon Ausztriába vagy Németországba, de hamarosan itt ragadnak nyakunkon, mert onnan visszaküldik őket hozzánk. Január 18-án már itt tartottunk:

"Magyarországnak az Európában szokásos politikai korrektségtől eltérően világosan és egyenesen kell beszélnie, meg kell mondani az igazat: nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország."

Aztán azt is fontosnak tartotta leszögezni, nyilván az arab világgal kereskedni akaró kormányfőként, hogy az EU nyugati állami eltérően

Mi nem vagyunk iszlámellenesek, mi bevándorlás-ellenesek vagyunk.

Ami pólón is jól mutatna.

Ebben persze azért annyira nem volt következetes, mert egy később meg azt mondta:

"A kultúrák együttélése óriási feladat, és nagyon kockázatos dolog, különösen, hogyha az iszlám és a kereszténység együttéléséről van szó. Vannak országok, amelyek ezt a kockázatot vállalták. Tiszteletben tartjuk, hogy Franciaország vagy Németország másik utat jár, de jogunk van ahhoz, hogy a miénket is tiszteletben tartsák. Mi nem akarunk multikulturális társadalmat."

Hogy mennyire lehetett komolyan venni Orbán bevándorlóellenes kirohanásait, az sokáig nem volt világos. Mert amíg a magyar közönségnek szóló rádióinterjúkban folyamatosan riogatott, sőt volt olyan pont is, amikor félmillió Ukrajnából érkező menekültre készítette fel az országot, addig kifelé ezt nem kommunikálta.

Amikor februárban itt volt Angela Merkel német kancellár, a sajtótájékoztatón a legfontosabb kérdéseknél Orbán nem említette a bevándorlók ügyét, (a háttérben persze lehet, sőt szinte biztos, hogy szó volt róla), fontosabb téma volt az oroszokkal való viszonyunk és a civil szervezetek ért zaklatás.

Sőt, míg tavaly augusztusban Orbán a diplomatáknak tartott eligazításon azt mondta:

“Kőkemény, a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képviselünk”

A most március 10-i, hasonló körben megtartott eligazításon egyetlen szóval sem említette a bevándorlási kérdést, mint az Európára és Magyarországra leselkedő legfőbb veszélyt. Pedig akkor már jelentősen emelkedett a nálunk menedéket kérők, igaz szinte azonnal tovább állók száma.

Árpilisban, a Jobbik tapolcai győzelme után viszont Orbán újra elővette a februárban csendesen bejelentett, majd jegelt nemzeti konzultáció a bevándorlókról. (Volt már olyan, hogy Orbán bejelentett egy nemzeti konzultációt, amiből nem lett semmi. 2012 decemberében a Parlamentben a bevándorlókhoz hasonlóan nyomorult helyzetben lévő hajléktalanoknak üzent hadat, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ucán élők ellen hozott önkormányzati rendelkezéseket. Orbán ekkor azt mondta: "a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy elviselhetetlenné tegyük a többi, nem hajléktalan ember életét". Ezért megkérdezi a megyei jogú városokban élők véleményét a témában. Ebből végül annyi lett, hogy az emberek helyett fideszes polgármesterek mondták el a véleményüket.)

Két hónap után Orbán a rádióban beszélt újra a terrorveszéllyel egybemosott bevándorláskérdésről, bejelentve az első kérdéseket az őrizetbe vételről és a kötelező munkáról.

Ezután már egyre jobban felpörgették a témát, igaz, a kommunikációban csatlakozott hozzá váratlanul a halálbüntetés visszaállítása is. Brüsszelben csak az utóbbi okozott vihart, Martin Schulz EP-elnök azonnal telefonon hívta Orbánt, Starsbourgban, az Európai Parlamentben tartott vitán is leginkább a halálbüntetéssel való kacérkodást kérték számon Orbánon, néhány megjegyezést ejtve arról, hogy a magyaroknak mennyire rosszul áll 56 miatt a menekültek elutasítása.

A vita addig fajult, hogy Szájer József egyik nyilatkozata szerint Orbánnak meg kellett ígérnie, hogy nem hozza fel többet a halálbüntetés kérdését. Ezt a miniszterelnök megtette. A menekültek ügyében ilyen szájkosarat nem kapott.

Orbán június 12-én beszélt utoljára a határkérdésről. Mint mondta, lesz közös magyar-szerb kormányülés, ahol téma lesz a menekülthelyzet.

"Mi nem tartjuk helyesnek, hogy ránk engedik a menekülteket. Tehát mi azt gondoljuk, hogy őket Szerbia területén belül már föl kéne tartóztatni."

Aztán a közös kormányülést meg sem várva szerdán a magyar kormány részéről bejelentették a tervezett 175 kilométeres kerítést. Addig a szögesdrót legfeljebb úgy került elő, hogy Orbán még februárban ezt mondta:

"Az emberek azt hiszik, hogy a miniszterelnök eldöntötte, hogy legyen nemzeti konzultáció, és akkor lesz. Ez nem így van, egy szögesdrótakadályon át kell vergődnöm először a különböző jogi előírásokon, és csak akkor tud megindulni, de rajta vagyok, hogy minél hamarabb bekövetkezzen."

A határzár a szerb kormányfőt teljes meglepetésként élte, és fel is háborodott miatta. Vigasztalhatja az a tény, hogy Kósa Lajos fideszes alelnök sem tudott a kerítésről még aznap, mert a tévében nyilatkozva feleslegesnek mondta a határzárat.

Az ilyenkor szokásosan érkező gyors és kemény uniós válaszok most elmaradtak. Persze az is lehet, hogy csak a görög csőd vette el a figyelmet, de eddig sehonnan nem jött olyan kritika, ami visszatartaná Orbánékat a kerítés felhúzásától.

Az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős szóvivője, Natasha Bertaud annyit mondott: A határok őrizete tagállami felelősség, és a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy ehhez milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek, de az uniós és a nemzetközi jogot, így az érkezők emberi jogait is tiszteletben kell tartani. Szerint a bizottság nem a kerítések alkalmazását tartja a legjobb megoldásnak, inkább más intézkedéseket javasol, de ezeket nem részletezte. "Csak nemrég bontottuk le a falakat Európában, nem kellene ismét felhúzni őket".

Merkel kancellár a Bundestag előtt beszélt a migrációról, de a magyar falat nem említette. Viszont nagyobb szolidaritásra szólította fel a többi uniós országot, mert szerinte megengedhetetlen, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be.

Az Európa Tanács volt a legkeményebb, pontosabban, az ET jogi biztosa, aki azt twittelte ki, hogy meggondolatlan a falépítés.

Az osztrák és a szlovák államfő is a menekültek befogadásáról beszélt, de kormányfői szinten nem reagáltak. A horvátok azt mondták, hogy ők nem építenek kerítést, a csehek reakciója pedig az volt, hogy ha ennyi menekült érkezik Magyarországra, akkor szigorítani fogják a közúti és vasúti ellenőrzéseket. Martin Schulz nem telefonált.

Megszólalt még az európai szakszervezeti szövetség, megdöbbenésének adott hangot, bár ezt Orbánék alighanem a helyén kezelik majd, és Ferenc pápa is, aki az MTI szerint is komor hangon azt mondta:

"Arra hívok fel mindenkit, hogy kérjen megbocsátást Istentől azon emberek és intézmények számára, akik bezárják az ajtót a jobb életet, a családot és védelmet keresők előtt".

A pápától érkező kritika inkább lelkiismereti, mint politikai kérdés. A kereszténydemokrata Orbán korábban még különbséget tett megélhetési bevándorlók és tényleg védelemre szoruló menekültek között, de ennek már vége, mert szerinte aki Görögországon és Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, az már egyértelműen megélhetési bevándorló. Attól függetlenül, hogy éppen Szíriából jön-e, ahol 230 ezer fölött van már a 2011 óta tartó fegyveres harcok áldozatainak száma.