A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített 1200 fős közvélemény-kutatást arról, hogy mennyire sikerült itthon aláásnia a politikusoknak az Európai Unióba vetett hitet.
És azt találták, hogy annyira nem nagyon: a megkérdezettek többsége ma is EU-párti. Egyedül a Jobbik szavazói gondolják úgy, hogy ki kéne lépnünk az unióból.
Az első tíz évnyi EU-tagságról a megkérdezettek 63 százalékának jó véleménye van, szerinte ez előnyös volt az ország EU-tagsága. Ez minden csoporton belül bontva így van, kivéve a Jobbik szavazóit, akiknek 61 százaléka szerint inkább előnytelen volt a tagságunk.
Ugyanakkor ha az a kérdés, hogy ki tudjuk-e használni az EU nyújtotta előnyöket, akkor minden társadalmi csoport inkább az igen felé húz. Akik szerint nem használtunk ki minden előnyt, azok elsősorban a hazai politikát okolják ezért, ezen belül elsősorban a Fideszt és Orbán Viktort. Erre a válaszra még a Fidesz-szavazók is hajlanak, 20 százalékuk tartja felelősnek saját pártját, amiért nem sikerült mindent kihozni az EU-tagságból.
Ha most lenne egy népszavazás az EU-tagságról, a felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka szavazna igennel, 27 százalék nemmel és van 17 százalék, aki bizonytalan vagy el se menne. A cég hat éve már készített hasonló kutatást, azóta mind az igenek, mind a nemek aránya tíz százalékponttal növekedett, azaz látszódik a társadalom polarizálódása.
A Jobbik szavazói között többségben vannak, akik nemmel szavaznának egy ilyen népszavazáson, 52 százalékuk mondta ezt.
Az is kiderült, hogy a fiatalok, akik még nem is szavaztak 2003-ban, pozítivabban állnak az EU-hoz, többen csatlakozná
További, fontos érdekességként érdemes még megemlítenünk, hogy azok körében, akik életkoruknál fogva 2003-ban még nem szavazhattak a csatlakozásról érezhetően pozitívabb az EU megítélése, mint az idősebb korosztályban. Ők tíz százalékponttal többen csatlakoznának az EU-hoz, mint akik már szavazhattak - és a többi kérdésben is inkább pozitívabban gondolkodnak.