12 egészen meglepő állítás a budapesti olimpiát megalapozó tanulmányból

Elkészült a hatástanulmány, ami alapján a Fővárosi Közgyűlés rábólintott a tervre, hogy Budapest pályázza meg a 2024-es olimpiát. Ez alapján simán nyerünk, gond nincs, az olimpia nálunk végre tiszta haszon lesz. Íme a legmeglepők részletek a PriceWaterHouse-nál készített dokumentum 100 oldalas kivonatából. PDF-ben itt olvasható. (A több mint ezer oldalas tanulmányt üzleti titoknak minősítették.)

1. Nagyon olcsó lesz

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

Kifejezetten az olimpia költségei csak 774 milliárd forintba kerülnek. A tanulmány szerint "Egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7.000 Ft-ot tesz ki átlagosan, évente (2015 és 2025 között, 11 éven át)." Ez erősen alulbecsültnek tűnik, még úgy is, hogy a tanulmány leválasztotta azokat a beruházásokat, amiket olimpiától függetlenül is el kellene végezni (mint például a Galvani-híd felépítése a Dunán, vasúti közlekedés a Ferihegyi reptérhez, tömegközelekési járművek cseréje), legfeljebb előrébb hozzák azokat. Ez még 2 ezer milliárd forint. Miután az olimpiáról szavazott a fővárosi közgyűlés, Tarlós István azt pedzegette, hogy ritkítani kell a BKV-járatait.

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

2. Az olimpia megrendezése kifejezetten jó üzlet

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

Óriási bevételei lesznek ebből az országnak, a nemzetgazdaságnak 3 000 milliárdos többletbevételt jelent, a kiadások pedig modernizálják Budapestet és az országot, új munkahelyeket teremt, stb. Ehhez képest az elmúlt évtizedekben csak a Los Angeles-i olimpia nem volt nagy bukta, abba bevonták a magánszférát és óriási fejlesztésekre sem volt szükség. A kiadási, bevételi mérleget erősen boríthatják a valódi költségek. A 2017-es úszó vb-helyszínénének építési költségei úgy ugrottak a duplájára, hogy még egy kapavágás sem történt. Sehol nem sikerült eddig tartani az eredetileg tervezett költségeket, ami kevésbé korrupt országokban is a sokszorosa lett az induló árnak.

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

3. Majd uniós pénzből

"Az EU-s források felhasználása az összes fejlesztési (olimpiai és nem olimpiai) költségen belül megközelítően 35%-ra tehető." Kifejezetten olimpiai célű fejlesztésekre uniós pénzt nem lehet felhasználni. Ezt a tanulmány is elismeri. Minden mást az EU-val finanszíroznának, bár ennek forrását a tanulmányban nem sikerült igazán erősen alátámasztani.

4. Kockázat, na az nincs

Kockázatokat szinte nem is említ a hatástanulmány. Felhívja a figyelmet olyan általánosságokra, mint "Transzparens, hatékony versenyeztetés a fejlesztések során, amely a minőség csorbítása nélkül realizálja a piaci versenyben rejlő előnyöket, és versenyáron teszi megvalósíthatóvá a beruházásokat.", amit Magyarországon annyira nem lesz egyszerű végigvinni. Klassz jelzés, hogy az úszó vb helyszínét Garancsi István cége építi fel.

5. 2024-ben Észak-Amerikában lesz olimpia

A tanulmány is elismeri azt a lelkesedésben nem nagyon hangoztatott tényt, hogy az eddigi, nem hivatalos rotáció alapján 2024-ben Észak-Amerikának kell jönnie a sorban (Boston pályázik), vagyis nemhogy nekünk, de más európai városoknak sincs esélye. De ha nem is 2024-ben, 2028-ban európai helyszín jöhet. Arról viszont megint nincs szó, hogy a rendezést megkönnyítő Agenda 2020 más, Budapesthez hasonló méretű városokat is a pályázatatásra csábít majd, ráadásul idejük is lesz átgondolni. Prága például korábban a szigorú feltételekkel is pályázott.

6. Minden hátrányunk az előnyükre fordítható

A tanulmány elég optimista a hátrányainkat illetően. "Gyengeségeink között megemlítendő a viszonylag alacsony nemzetközi ismertség (ami azonban egy erős kampánnyal erősséggé is fordítható)." Vagy: "Globális viszonylatban kis gazdaság (ez 9 éves távlatban megváltozhatatlan adottság, ugyanakkor az Agenda 2020 betűje és szelleme megteremti annak esélyét hogy hátrányból előnyt kovácsoljunk)"

7. VIP-sávok lesznek az utakon. A reptérin is

A budapestiek körében minden bizonnyal népszerű VIP-sávokat alakítanak majd ki az utakon "az olimpiai család tagjainak közlekedtetésére". Hogy hol? A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a főbb versenyhelyszínek és a kiemelt belvárosi szállodák között, tehát valójában az olimpiai bizottság vezetőinek. De nemcsak nekik, a médiaközpont és a reptér, valamint a Lágymányosi-híd pesti hídfőjétől délre tervezett olimpiai falu és a versenyhelyszínek között is meg kell oldani a közlekedést.

8. Hungária körút, a főutca

"A Duna vonala és a Hungária körút az olimpiai játékok főutcája." :DDDDDDDDDDDD Tényleg logikusan köti össze a Csepel-szigetet a Puskás-stadionnal és környékével, de ez lenne a a rendezés legérdekesebb kísérlete az olimpia nélkül is 10 km/órával járható Hungária körúton.

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

9. Csődbe ment gödi pályára tervezik a golfot

Az előző tervben még Budakeszi szerepelt, ezt valamiért megváltoztatták. Gödön magánberuházásban, de a Magyar Fejlesztési Bank nagy hitelével épült a pálya és a hozzá tartozó luxusszálloda, valamint a sport és szabadidőközpont még a 2000-es évek közepén, de nagyon hamar hatalmas tartozásokat halmozott fel, csődbe ment, az üzemeltető céget felszámolták. Még az önkormányzat is várt a pénzére, mert termálvízet adott a szabadidőközpontnak. Legutóbb 1,3 milliárdért árulták. A helyiek nehezen barátkoztak meg a sporttal, 2010-ben a város pert indított a pálya üzemeltetője ellen, mert "a nagyobb ütések után kirepülő golflabdák veszélyeztetik az arra járókat, s a környékbeliek aggódnak gyermekeik és családjuk testi épségéért".

Forrás: Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági tanulmány, PWC

10. Isten hozott a kollégiumban

Nincs elég szállás, de megoldható. Az olimpiai pályázatok elbírálásánál 23 százalékos súllyal szerepel a szálláshelyek értékelése. Ezen belül is elősorban a nemzetközi olimpiai bizottság (és nem a sportolók) szálláshelyei. Szurkolók, nézők annyira nem számítanak. A NOB előírása szerint 42.000 db 3-5*-os szállodai szoba biztosítására van szükség az olimpiai falu 17.000-es férőhely-követelményén túl. Vidéki helyszíneket gondot jelenthet a kellő mennyiségű szállás, de kollégiumok felújításával ez a tanulmány szerint megoldható.

olimpiaipalyazat

11. Az olimpiai faluba majd a közszolgák költöznek

"Utóhasznosítás szempontjából a falu lakásainak egy része piaci értékesítésre kerül lakóingatlanokként, egy másik része pedig közszolgálati pályakezdők és alkalmazottak kedvezményes lakhatását segíti elő szintén lakóingatlan formájában – a közszolgálati életpálya modellek részeként - illetve kollégiumként való hasznosítás is szóba jöhet." A falu a Csepel-sziget északi csúcsának magasságában az RSD (Ráckeve-Soroksári Duna-ág) bal partján (Nagyvásártelep) lenne.

12. A médiafaluból is ingatlanprojekt lesz

A médiafalu összesen 26.000 fős, de nem egy helyszínen lenne. Így lenne elszórva: Meder utca (6.000 fő), Józsefvárosi pályaudvar (9.000 fő), Fehér-dűlő (3.500 fő), Sertésvágóhíd (4.500 fő), Galvani-híd dél (3.000 fő).

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.