Mára nagyjából történészi konszenzus van abban, hogy ez lehetett az a térkép, amire támaszkodva Kolumbusz Kristóf eljutott az újvilágba. Pedig a térkép sokáig a Yale Egyetem könyvtárának falán lógott, mert nem álltak még rendelkezésre azok a technológiai eszközök, amivel az 1491-ben készült térképet megfelelően meg lehetett volna vizsgálni.
A térkép egy német térképész, Henricus Martellus munkája, és az akkor ismert világot mutatja, ami Japánnal ér véget keleten. A történészek jelenlegi ismeretei szerint ez az egyetlen olyan térkép a korból, amin Japán azon a környéken található, ahova Kolumbusz elvileg elindult. Ezt erősíti meg az a levelezés is, ami Kolumbusz és fia között zajlott, és ami arról szólt, hogyan keresi a felfedező Japánt a térkép segítségével.
A most alkalmazott technológiával több száz szabad szemmel nem látható feliratot és 60 feljegyzést sikerült láthatóvá tenni. Afrika északi részén például a kígyó, amitől füstöl a föld felirat látható, míg Ázsia dél-keleti részén torpedóhalakra figyelmeztet a térkép. Sok színes részlet a Smithsonian honlapján. (Washington Post)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.