• 2013-ban a tankönyvkiadást és tankönyvterjesztést is államosította a kormány.
• A tankönyvek elosztásával megbízott állami cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Kelló lett.
• Azt remélték, hogy ettől majd hatékonyabban működik a rendszer.
• Ennek kb. az ellenkezője történt.
• Most pedig a Kellóval kapcsolatos utolsó remények is összeomlani látszanak.

Azért is lesz jó az új rendszer, mert a Kelló ugyan nagyobb árréssel dolgozik, mint korábban a kiadók, de az így keletkezett nyereséget visszaadja az iskoláknak.

Ez volt a tankönyvterjesztési rendszer átalakítása mellett az egyik visszatérő érv.

A többi már régebben megbukott.

A kiszállítást a Kelló színre lépése óta minden évben elszúrta, 2013-ban 38 ezer könyv nem érkezett meg időben, 2014-ben sem ment hiba nélkül a dolog. Idén bejelentették, hogy a Kelló a jövőben nem válogatja szét a könyveket tanulónként, ez egy másik előnyük volt, vagy lett volna, ha meg tudják csinálni.

Szóval maradt ez a pénz dolog, hogy a nonprofit cég nyereségét visszaosztja az iskoláknak.

A cég 2014-es pénzügyi papírjait elnézve most ennek is vége.

+259000000 -> -140000000

"Az évi mintegy 12 milliárd forintos forgalmat bonyolító piacon eddig 12-17 százalék körül alakult az árrés (...) a Kello most növelni kívánja az árrést (az egyik tervezetben 20 százalék szerepelt), ami a kiadók hasznának csökkentését jelentené"

Ezt a napi.hu hozta 2013 elején a Kelló árréséről.

A Hvg pár hónappal később arról írt, hogy a piaci verseny leszorította az árakat, a Kelló monopóliuma viszont ez ellen hat, és már csak azért is meg kellett emelni az árrést, hogy a szervezet magát el tudja tartani.

Ez utóbbi jóslat végül nem teljesült be, legalább is abban az értelemben, hogy a cég a saját működésén túl is tudott pénzt csinálni:

2013-ban 259 millió forint volt a nyereség, ebből 115 millió került vissza az iskolákhoz, ami azért nem rossz pénz.

Ez volt az alapvetően rosszul működő rendszer egyik utolsó kis előnye. Mostanáig.

A Kelló 2014-es beszámolója szerint ugyanis

a negyedmilliárdos nyereségből egy év alatt 140 millió forintos veszteséget csináltak.

A cégnél az értékesítés csökkenő bevételével indokolták a veszteséget (az 800 millió forinttal csökkent), de hogy a bevételcsökkenésnek pontosan mi az oka, azt nem részletezték.

A Kelló pénzügy helyzetét az is befolyásolhatta, hogy a bérköltség évi 356 millióról 600 millió forintra emelkedett. Ezt azzal magyarázták, hogy a szervezet létszáma 96-ról 149 főre nőtt, új  KELLO-Infopontokat hoztak létre a megyeszékhelyeken.

A fő számok szempontjából apróság, de azért érdekes, hogy a vezető tisztségviselők bérköltsége is több mint havi 2 millió forinttal emelkedett. Erről azt mondták, hogy nem a fizetések lettek magasabbak, hanem főnökből lett több a cégnél.