A görög kormánynak sikerült megfogalmaznia a vasárnapi népszavazás egyetlen kérdését:

„El kéne-e fogadni az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az Eurogroup június 25-i ülésén beterjesztett, két részből álló javaslatot, amelyek együtt alkotják átfogó javaslatukat? Az első dokumentumnak az a címe, hogy »Reformok a Folyamatban Lévő Program befejezéséhez és a továbbiakra«, a másodiknak pedig az, hogy »Előzetes Adósságfinanszírozási Fenntarthatósági Elemzés«”,

hangzik a kérdés.

Ne gondolja, hogy csak maga jött ettől zavarba. Az átlag görög választónak nagyjából pont ugyanannyi - semennyi - fogalma van ezekről, mint magának. Kezdjük azzal, hogy az előbbi dokumentum egyelőre görögül még hozzáférhetetlen, csak vasárnap hozta nyilvánosságra a Bizottság. A másik pedig a hitelező intézmények technikai elemzése az adósságenyhítésről arra az esetre, ha a mostani program sikeresen zárulna.

A lényeg, hogy mindkettő munkadokumentum csak, nem végleges ajánlat – elméletileg tárgyalási alapot kéne képezniük. És ilyen iratból van még pár, legalábbis az európai bürokraták szerint.

Azt talán hagyjuk is, hogy amúgy erről a két iratról az Eurogroup még csak nem is szavazott, így egyáltalán nem tekinthető hivatalos ajánlatnak. „Ezek nem hivatalos ajánlatok” – mondta az Euobservernek egy neve elhallgatását kérő brüsszeli illetékes.

Magyarán: azt se tudjuk, hogy ezek egyáltalán még hatályos ajánlatnak tekinthetők-e.

Azt pedig aligha várhatjuk el a görög választóktól, hogy egy szigorúan technikai jellegű, ráadásul görögül elérhetetlen szöveget értelmezve informált döntést hozzanak a kérdésről, így a népszavazás valóban leegyszerűsödik

az érzelmi alapú igen/nem szavazatra.

Amivel, úgy tűnik, az EU vezetői is kiegyeznek. Jean-Claude Juncker például azt mondta, hogy ha a görögök netán a vasárnap publikált ajánlatra mondanának igent, „annál jobb lenne”.

A görög kormány a felvetésre, hogy a következő pár napban aligha tudják minden választónak eljuttatni a kérdéses dokumentumok görög fordítását, azzal reagált, hogy „ott az internet”. Görögországban a háztartások kétharmadának van nethozzáférése. Mondjuk ők is leegyszerűsítették a dolgot, szerintük a válasz:

nem.

Még ha az, hogy ez a „nem” mit is jelent, egyelőre szintén nem tisztázott. Az EU többi tagja szerint egyértelműen azt, hogy

Görögország távozik az eurozónából, azaz feladja a közös valutát.

A görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz viszont egyszerre szeretné azt, hogy a választók nemmel szavazzanak, és azt, hogy az ország az eurozóna tagja maradjon. (Via Euobserver)