„A kiemelkedő nemzeti értékek száma 126-ra, a hungarikumok száma pedig 50-re emelkedett”

– büszkélkedett még múlt pénteken a Földművelésügyi Minisztérium, miután új tagokkal bővültek a magyarság értékeit listázó listák. A hungarikumok értéktárába felvételt nyert a Hévízi-tó (egyben a tradicionális hévízi gyógyászat), valamint Neumann János életműve, a „magyar tanyából” és egy őrségi műemlékegyüttesből pedig – a hungarikumi státusz egyfajta előszobájaként is felfogható – kiemelkedő nemzeti érték lett.

Rohanó és még inkább növekedésorintált világunkban azonban nem tudunk nem fölfigyelni egy aggasztó jelenségre:

a hungarikumok számának növekedési üteme vészesen csökken!

A hungarikumok megállapítására hivatott Hungarikum Bizottság 2012-ben kezdte meg munkáját, és az első 12 hungarikumot 2013 elején nevezték meg (amiből nyolc egyszerűen az UNESCO-világörökségeink átvétele volt, köztük a magyarság igazi csúcsteljesítménye, az Aggteleki cseppkőbarlang). Azóta így változott a hungarikumok száma:

Úgy tűnik, vészesen lassulni kezdett a növekedési ütem. 2014 harmadik negyedéve óta csak 2-3 új hungarikum került be az értéktárba minden évszakban, míg korábban bőven 5 felett volt az évszakonként számolt átlag. Mivel az elején még eleve kevesebb volt a hungarikum, ezért a lassulás százalékos üteme kifejezetten drasztikusnak mondható.

A kérdés tehát, hogy van-e annyi értéke a magyarságnak, hogy még hosszú évekig kitartson ez a lendület? Helyezhető-e még érték az értéktárba, mekkora tartalékokkal bírunk e téren?

Vagy kimondhatjuk-e, hogy egyfajta hungarikum-buborék keletkezett, ami a korábbi, túlzott ütemű bővülés miatt alakult ki, és rövidesen kipukkadhat, hogy aztán ráállhassunk végre egy fenntarható hungarikumnövekedési pályára?

A magyar nyelvet beszélő internetezők érdeklődése egyelőre nem lanyhul a hungarikumok iránt, amint az az alábbi, a Google Trends adataiból készített ábrán látszik:

Igaz, ennek egy része nem feltétlenül arról szól, hogy az emberek feszülten várnák a lista új elemeit. Az eddigi legnagyobb érdeklődés például akkor övezte a hungarikum-kérdést – idén februárban –, amikor a Blikk megírta, hogy a hungarikum.hu-t a kormány több mint egymillió forintért vette meg egy magánszemélytől, aki korábban csak tízezer forintot fizetett érte.

Hogy lássuk, milyen utánpótlása lehet a hungarikumoknak, át kell látni a hungarikummá válás folyamatát. Alapvetően az a hungarikum, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá nyilvánít. Ebben megkerülhetetlen szerepet játszik a Nemzeti Értékpiramis – hivatalos nevén Magyar Nemzeti Értékek Piramisa –, ami a következőképpen épül fel:

A piramis alján tehát még csak egy mezei javaslat a potenciális nemzeti érték, ami három csatornán keresztül áramolhat tovább az értékpiramis felsőbb szintjei felé. Ha először a Települési Értéktárba vették fel, akkor előbb még tovább kell lépnie a Megyei Értéktárba. Viszont javasolhatnak nemzeti értékeket a minisztériumok is (Ágazatai Értéktár) és külhoni magyarok is (Külhoni Értéktár).

Ugyanez másként:

A kérdés tehát az, hogy mennyi nemzeti érték van tartalékban, ami továbbléphetne a kiemelkedő nemzeti értéki státusz felé. A baj csak az, hogy erről keveset tudni. A lista ugyanis nem nyilvános. A honlapon például az Ágazati Értéktárban egyetlen egy szereplőt találni, a Dcont Vércukormérőt (bár nekem van egy olyan tippem, hogy a CSOMIÉP Betonelemek eléggé hungarikumgyanúsak), a Megyei és a Települési Értéktárak üresek a honlapon, egyedül a Külhoni Értéktár hemzseg a listázandó értékektől.

Van tehát értékutánpótlás, de ezeknek egy jelentős része ismeretlen. Budapest több kerületének például nem található meg az interneten az értéktára – XVII. kerületi (Rákosmenti) Értéktár az egyik az elszórt pozitív példák között. A megyék viszont sokkal erősebbek – Győr-Moson-Sopron például az Audi TT-t is a "megyeikumok" között listázza, Pest megye pedig a Kistarcsai volt internálótáborral és az Érdi minarettel tett így.

Szóval nem kell félni, van utánpótlás bőven!

És egyébként is, ha úgy vesszük, még az új kiemelt nemzeti értékek nélkül sem kell azon aggódnunk, hogy össze fog zuhanni a hungarikum-dinamika. Eleve van vagy 80 értékünk, ami már kiérdemelte a kiemelkedő nemzeti érték státuszt, de még nem lett hungarikum – köztük a magyarság olyan teljesítményei, mint a pozsonyi kifli, a nagy botrányt kavart kürtős kalács, vagy a Gércei alginit.

Márpedig ha az ILCSI Szépítő Füvek vagy a töröksíp (!) is megkapta a hungarikum-minősítést, akkor miért pont a Piros Arany és az Erős Pista ne kapná meg azt? Ahhoz pedig, hogy összedőljön a hungarikumpiramis, az kellene, hogy a Hungarikum Bizottság visszavonja a hungarikum-minősítéseket, ami egyelőre elképzelhetetlen.