A francia közgazdászsztár, aki a növekvő társadalmi különbségek dinamikájáról írt könyvével lett világhírű, most a német Die Zeitnek adott interjút, elsősorban persze a görög helyzetről. Ebben Thomas Piketty egyrészt kikezdi a németetek általa vélt erkölcsi felsőbbrendűség-tudatát, másrészt pedig javaslattal is előáll, hogyan lehetne kezelni az Európai Unió gazdasági nehézségeit. Piketty szerint a hasonló tartozások története tele van iróniával, és ezek az esetek alig követik mindazt, ami mi igazságként vagy rendként értelmezünk.

Amikor hallom, hogy a németek egy erős morális alapállásról beszélnek és erősen hisznek benne, hogy a hiteleket vissza kell fizetni, csak arra tudok gondolni, hogy ez mekkora vicc. Németország az az ország, ami soha nem fizette vissza a hiteleit. Nincs alapjuk arra, hogy más országokat leckéztessenek.

- mondja Piketty, aki azt idézi fel, amikor 1945 után a németek adóssága a GDP 200 százalékára nőtt, tíz évvel később pedig a nagy része felszívódott, mindössze 20 százaléknyira zsugorodott. Hasonló változás ment végbe Franciaországban is ebben az időben. És ehhez a változáshoz semmi köze nem volt olyasmi fiskális fegyelemnek, amit ma a görögöknek ajánlanak. De ott van például az 1953-as londoni hitelmegállapodás, aminek keretében a németeknek adott külföldi hitel 60 százalékát elengedték, a belföldi hiteleket pedig átstrukturálták.

Ha mi akkor azt mondtuk volna a németeknek az ötvenes éveknek, hogy nem pontosan ismertétek fel a hibáitokat, még mindig a hiteleiteket fizetnétek vissza. Szerencsére mi intelligensebbek voltunk ennél.

- mondja Piketty, aki azzal sem ért egyet, hogy Németország eddig különösebben nagylelkűen bánt volna a görögökkel, mivel épp a németek profitáltak a helyzetből: a lejárt hitelek után járó viszonylag magas kamatlábak miatt. És hogy mit kezdene Piketty a kialakult helyzettel Európában? Egy olyan konferenciát szeretne, mint amilyet a második világháború után is rendeztek: minden hitel újrastrukturálásával. Nem csak Görögországban, de számos európai országban. Szerinte ez elkerülhetetlen, de jelenleg mégsem ez történik, épp most vesztettünk el újabb hat hónapot azzal, hogy egyáltalán nem átlátható módon zajlott a vita Athénnal. Pedig a görögök ugysem fogják tudni visszafizetni ezt a tartozást, jut valami olyasmire a francia közgazdász, amire az IMF is jutott pár napja kiszivárgott jelentésükben.

A görög helyzet kialakulásának megértéséhez ezt a korábbi cikkünket ajánljuk még mindig.

Az interjú németül itt, angolul pedig itt olvasható. (via Quartz)