Finoman szólva is hisztérikus hangulatban zajlott az eurózóna pénzügyminisztereinek szombat esti találkozója, ami az éjszaka egy pontján meg is szakadt. Eredmény nincs, és bár vasárnap napközben még folytatni fogják, mielőtt este összeülnének az EU miniszterelnökei is, a legelterjedtebb kommentárok szerint a szombati káosz a görögök kiesését hozhatja magával.

Pedig a görög kormány tényleg próbálkozott, Ciprasz és a Sziriza egy olyan reformcsomagot tett le az asztalra, ami ellen pár nappal korábban még népszavaztattak otthon. De lehet hogy mindezt már későn lépték meg.

Szombat éjfél pár perccel után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurogroup elnöke úgy fogalmazott, hogy az ülést berekesztették, de délelőtt 11 órakor folytatják.

"Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó. Nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok".

Délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz. Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat,

vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből,

hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.

A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.

Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni.

Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.

A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is.

"El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér?

- tette fel a kérdést Dijsselbloem.

(Guardian, MTI, Politico, BBC)