Ha minden igaz, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének sikerült valamiféle kompromisszumot kialkudni az éjjel Angela Merkellel, Francois Hollande-dal és Alekszisz Ciprasszal, akikkel négy órára félrevonultak.

Azt, hogy bármiben megállapodtak volna a felek, persze túlzás lenne kijelenteni - végülis a görög adósságválságról beszélünk -, de úgy tűnik, hogy jelenleg már csak két pontban van erős nézeteltérés közöttük. Mondjuk két nagyon lényeges pontban, amiben Németország nem igazán akar engedni azután, hogy minden igyekezete ellenére mégsem rúgták ki az éjjel a görögöket az eurozónából:

• nincs megállapodás az éjjel kitalált görög privatizációs alap ügyében;
• illetve az IMF szerepében a harmadik adósmentésben.

Haladjunk sorban: mi a privatizációs alap? A német ötlet szerint Görögországnak 50 milliárd eurónyi vagyonát kéne sürgősen privatizálnia, a befolyó bevételeket pedig egy, a német fejlesztési bank által felügyelt luxemburgi alapba helyezni, biztosíték gyanánt. Alekszisz Ciprasz ennek nem örül igazán, a kiszivárgó hírek szerint 17 milliárdnyi privatizáció a plafon, amíg hajlandó lenne elmenni.

Az IMF szerepvállalása szintén feltétele lenne a következő adósságmentő hitelnek, de Ciprasznak túlontúl nagy arcvesztést jelentene ez amellett, hogy a most körvonalazodó csomagban sokkal keményebb megszorításokra kényszerülhet, mint amire a görögök egy hete diadalmasan nemet mondtak.

Eldőlni tehát egyelőre még semmi sem dőlt el, de a jelen állás szerint úgy tűnik, hogy Görögország kirúgása az eurozónából már nincs napirenden, így talán a legfenyegetőbb fordulat veszélye elmúlt. A tárgyalásokban most éppen rövid szünetet tartanak, de a hírek szerint hamarosan "a végső egyeztetéssel" folytatódik a csúcs - ami a brüsszeli zsargonban az égegyadta világon bármit és mindent is jelenthet. (Via The Guardian. Címlapkép: AFP PHOTO / JOHN MACDOUGALL)