Nehéz a földbe döngölésnél leíróbb hasonlatot találni arra, amit az Eurozóna tagállamai műveltek hétfőre virradó éjszaka Görögországgal és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, aki egy héttel korábban még azt ünnepelte, hogy népe határozottan elutasította a hitelezők korábbi feltételeit. Így, egy héttel később a korábbinál sokkal szigorúbb feltételeket kellett elfogadnia, hogy országa pénzhez juthasson.

A legkeményebb feltételekről, az adóemelésekről, nyugdíjcsökkentésről, az 50 milliárd eurós privatizációs alapról már mindenhol olvashattak. De a megállapodásból kiderül, hogy a hitelezők egészen apró dolgokra is odafigyeltek. Például arra, hogy

mekkora a görögök emblematikus, kör formájú kiflije, a kuluri.

De két olyan ügyben is meghátrálásra késztették a görögöket, amelyeknek akár magyar vonatkozásai is lehetnek:

• a patikaliberalizációban;
• illetve a boltok vasárnapi nyitvatartásában.

Hogy mi???

A hitelezők elfogadtatták a görögökkel, hogy végrehajtják a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD 2013-ban specifikusan Görögországra kifejlesztett, a szabad versenyt erősíti intézkedéscsomagját. Ez alapján kell

újraírni a pékárukra vonatkozó szabályokat.

Görögországban a hatályos szabályok szerint csak néhány, kötött súlyú péksüteményt árulhatnak a pékségek.

A görögök legendás körkiflije, a kuluri például legalább 40 grammos kell legyen.

A most a görögökre erőszakolt szabályok szerint a jövőben bármekkora lehetne bármelyik péksütemény, cserébe az árakat kilogrammonkénti egységárban is meg kell adniuk a pékeknek.

De

olcsóbb lesz a tej is!

Görögországban, valószínűleg még a hűtőszekrény feltalálása előtti idők hagyományaként legfeljebb öt napig lehet tárolni a pasztörizált tej - az EU nagy részén legalább tíz nap a határ. Ennek a sajátos szabálynak a következtében Görögországba szinte lehetetlen tejet importálni, de még az országon belüli szállítással is gondok vannak, emiatt a tej 34 százalékkal drágább az EU átlagánál.

Az új szabályok szerint maguk a gyártók határozhatnák meg a tej szavatossági idejét, ami lehetővé tenné az országon belüli szállítást és az importot is.

Patikaliberalizáció!!!

Görögországban - ahogy Magyarországon is - patikát csak patikus nyithat. Ennek vannak álságos indokai, de valójában csak egy jó érdekérvényesítő, privilegizált csoport által kiharcolt előjogról beszélünk. Az OECD ajánlása, illetve most már a hitelezők feltételei alapján a jövőben Görögországban bárki nyithat patikát, már ha alkalmaz legalább egy végzett gyógyszerészt is a receptköteles gyógyszerek forgalmazásának felügyeletére.

Több árleszállítás!

Görögországban azt is sikerült szabályozni, hogy a boltok évente hányszor és mikor tarthatnak árleszállításokat, amiket az árleszállításokat megelőző 30 napban még csak nem is reklámozhatnak. A jövőben ez nem így lesz, akkor értékelnek le bármit, amikor akarnak, és előre meg is hirdethetik a kiárusításokat.

És végül mindannyiunk kedvenc témája, a

Görögországban tavaly nyáron enyhítettek valamit a szigorú vasárnapi boltzáron - ami ellen az akkor még ellenzéki Sziriza a munkavállalók jogainak sárba tiprására hivatkozva hevesen tiltakozott -, azért jellemzően zárva szoktak lenni a boltok vasárnap. Illetve eddig ez így volt. Mostantól pedig nem így lesz:

a most elfogadott feltételek alapján első körben legalább a kiemelt turistaövezetekben engedélyezni kell a nyitvatartást, de méginkább általánosan fel kéne oldani a boltzárat.

A vasárnapi nyitvatartás ügyében amúgy joggal és okkal lehetne képmutatással vádolni az EU-t, elsősorban a görögökkel leginkább keménykedő németeket, ahol még a görögnél is szigorúbban szabályozzák a vasárnapi nyitvatartást. Ugyanakkor az is tény, hogy ezeket az ajánlásokat nem a németek, hanem az OECD tette a szabadpiaci verseny könnyítése és az üzleteket bénító bürokratikus túlszabályozás csökkentése érdekében. (Via Quarz. Címlapkép: AFP PHOTO / ARIS MESSINIS)