• Nagy-Britanniában megindult a háború a BBC-ért.
• A konzervatív kormány szerint a világszínvonalú műsorokat gyártó csatorna túl sokba kerül az adófizetőknek és túl nagyra nőtt az elmúlt 10 évben, amivel túlságosan torzítja a médaipiacot.
• Ezért a tévéhasználati díjak csökkentésével kemény leépítéséket akarnak elérni a BBC-nél. Ezt a lépést a kereskedelmi csatornák is erősen támogatják.
• A leépítéseket ellenzői szerint viszont a konzervatívok csak azért vernék szét a BBC-t, mert mindig is egy baloldali fészeknek tartották, amire még kampány idején sem számíthattak.
• Sokat attól tartanak, hogy David Cameron kormányának mostani törekvéseivel a brit kultúra egyik legfontosabb intézményét tehetik tönkre.

Bár a BBC műsorainak színvonalára és a híradásainak függetlenségére a világon mindenki hivatkozási alapként tekint (még a a szerencsétlen magyar közmédia is), a konzervatív brit kormányt inkább csak idegesíti, hogy az állami pénzből fenntartott közszolgálati csatorna működése rengeteg pénzt emészt fel, és ráadásul még sokszor kritikát is kapnak innen.

David Cameronék azzal sem voltak elégedettek, ahogy a BBC a választási kampányt kezelte, ezért mikor a májusi választási győzelme után Cameron a BBC egyik legnagyobb kritikusának, John Whittingdalnak adta a kulturális- és médiaügyeket, lehetett sejteni, hogy

a kormány háborút indít a BBC ellen.

A választások után a konzervatív Daily Mail is baloldali elfogultsággal vádolta a BBC-t, mert az háromszor annyi pénzt költött az adófizetők pénzéből a baloldali Guardianre, mint rájuk. Aztán a Guardian elmagyarázta, hogy ez valószínűleg azért lehet, mert náluk egy lapszám éppen háromszor annyiba kerül, mint a Daily Mail, a közszolgálati csatorna nagyjából ugyanannyi példányt vett mindkét lapból.

Az is jelezte, hogy a kormány nincs oda a világhírű csatornáért, mikor David Cameron június végén belekötött a BBC-be, mert Iszlám Államnak nevezi az ISIL-t. Nemrég pedig George Osborne pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy fontos nemzeti intézménynek tartja a BBC-t, de szerinte a csatorna az online jelenlétével túlterjeszkedett, és megfojtja a helyi lapokat, ezért csökkenteni kellene a közszolgálati csatorna méretét.

Fel kell darabolni

John Whittingdal szerint a BBC-nek kevesebb szórakoztató műsort kellene gyártania, viszont jobban kellene figyelnie a pártatlanságra. Ezért aztán összehívott egy tanácsadó testületet, hogy jelentést készítsenek a közszolgálati csatorna működéséről. Ebben pedig olyan médiapiaci szereplők ültek, akiknek az az érdeke, hogy a BBC minél jobban épüljön le, mert akkkor nem kellene vele versenyezniük. Köztük volt például a helyi lapok csoportjának egyik lobbistája és Rupert Murdoch 21st Century Fox nevű vállalatának vezetője is, akik szerint az állami finanszírozású BBC megfojtja a piacot.

A tervek szerin 10 százalékkal vágnák vissza a BBC támogatásait, aminek következtében műsorok szűnhetnek meg a csatornánál.

A BBC bevételeinek nagy része a tévéhasználati díjakból származik, amit adóként szednek be minden olyan brit háztartástól, cégtől és szervezettől, ahol van olyan tévé, amivel fogni lehet a közszolgálati csatorna adásait. Ezeket a díjakat pedig a kormány állapítja meg 10 évente. A mostani megállapodás éppen jövőre jár le, az új feltételeket pedig éppen mostanában kellene kialkudniuk.

Mivel az internet elterjedése miatt egyre kevesebb háztartásban van tévé, ezért a BBC bevételei is nagyot zuhantak az elmúlt években. Ez nagyjából évi 3,6 millió fontos kiesést jelent a csatornának, ami miatt július elején 1000 embert már ki kellett rúgniuk.

A kormány tervezete pedig éppen ezeknek a díjaknak a további csökkentésével vágna oda a csatornának:

• mivel a brit konzervatívok is tudják, hogy a nyugdíjas szavazók szíve a rezsicsökkentéstől dobban a legnagyobbat, ezért arra kötelezik a BBC-t, hogy a 75 éven felüliek előfizetési díjait engedjék el. Ezzel a BBC évi 650 millió fontot bukna el.

Az is felmerült, hogy nem büntetnék többé azokat, akik nem fizetik be rendesen a tévéadót, ami miatt a BBC 200 millió fontot vesztene évente, de aztán csütörtöki felszólalásában a kulturális miniszter ezt elvetette. Egyébként aki nem fizeti be a tévéadót, akár 1000 fontos bírságot is kaphat, ráadásul tavaly volt 32 olyan szerencsétlen, akik ezért kerültek börtönbe.

Cserébe a BBC-nek annyit sikerült kialkudnia, hogy legalább az infláció arányában növeljék a 2010 óta befagyasztott előfizetési díjakat és pénzt szedhessenek az eddig ingyenes iPlayer szolgáltatásaikért is.

A becslések szerint mindennel együtt a BBC úgy a a költségvetésének 10-12% százalékát veszítheti el, ami további komoly leépítéseket vonna maga után. 

A kormány keménykedése miatt Nagy-Britanniában egyre többen aggódnak amiatt, hogy a megszorítások után mi marad a BBC világszínvonalú műsoraiból és a függetlenségéből. Ezért a héten brit hírességek nyílt levélben fordultak David Cameronhoz, hogy ne csessze szét a BBC-t. Köztük volt JK Rowling, Daniel Craig, Judi Dench, Sir David Attenborough, Rachel Weisz, Gary Lineker és Stephen Fry is.

A Daily Mail azonban itt is nekiment a BBC támogatóinak, a csütörtöki cikkük szerint csupán arról van szó, hogy azok a celebek álltak ki a csatorna mellett, akiknek korábban milliókat fizetett ki a BBC.

Legyen unalmasabb a közszolgálat

Az alsóház csütörtöki ülésén a kulturális és médiaügyekért felelős miniszter, John Whittingdale  bemutatta azt a jelentést, ami alapján újra kellene gondolni a BBC működését.

A javaslat lényege, hogy a BBC-nek inkább azokon a területeken kellene továbbra is műsorokat készítenie, ahol ezt egyébként a kereskedelmi csatornák nem tennék meg, a szórakoztató műsorokat pedig inkább hagyják a piaci szereplőkre.

Szerinte a következő időszakban ki kell találni, hogy mi a BBC célja, milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania, hogyan kellene finanszírozni és hogyan kellene irányítani. Az sem biztos, hogy a BBC-nek továbbra is törekednie kellene arra, hogy minden igényt kiszolgáljon.

A BBC jelenleg tényleg a világ a legnagyobb állami műsorszolgáltatója, 9 tévécsatornája, 10 rádióadója van és az egyik legerősebb online szereplő is.

Whittingdale szerint a BBC az elmúlt évtizedben túl nagyra nőtt, és nem olyan intenzitással kellene küzdenie a nézettségéért, mint a kereskedelmi csatornáknak. A jelentés azt is felvetette, hogy a rádióadói között jelentős átfedés van, így azok közül is meg lehetne szüntetni párat. Ráadásul a kormány szerint a BBC túl erős a rádiós piacon, ugyanis hozzá jut a bevételek 60 százaléka, plusz a masszív online jelenlétével agyonnyomja a többi piaci szereplőt.

Whittingdale átalakítaná a csatorna finanszírozását is, hosszú távon áttérne a tévéadó helyett az előfizetéses rendszerre. Így a sportcsatornákért vagy a sorozatokért külön fizetni kellene. Az eddigi díjakat viszont mindenképpen csökkentené.

A miniszter a most elkészült jelentésről egy 12 hetes konzultációt akar kezdeményezni.

Szerinte a BBC-nek alkalmazkodnia kellene a megváltozott médiafogyasztási szokásokhoz, egy ideje már úgyis a Sky és a BT közvetíti a sportesemények egy részét, a Netflix pedig egyre inkább le fogja nyomni sorozatokban, a fiatalabbak pedig úgyis leginkább a Facebookról szerzik be a híreket.

A kormány szerint még a privatizálni kellene a csatorna kereskedelmi ágát a BBC Worldwide-ot,ezen túl pedig belenyúlnának az irányító testületbe a BBC Trustba is.

A leépítés miatt valószínűleg megszűnhetne a BCC

• Radio 1,
• Radio 2,
•  a Strictly Come Dancing nevű táncos tehetségkutató 
• és a Great British Bake Off nevű főzős műsor.

A BBC szerint a jelentés egy olyan átalakítás előhírnöke, amitől a BBC kisebbé és kevésbé népszerűvé válna, ami rossz lenne a briteknek, és már nem az a BBC lenne többé, amit a világ 90 éve ismer. A kereskedelmi alapon működű médiumoktól nem várható el, hogy pártatlanul tájékoztassanak és valószínűleg arra is kevesebb pénzt áldoznának, hogy olyan saját gyártású műsorokat futtassanak, amilyeneket a közönség elvár a BBC-től.

Brit médiaszekértők szerint

a Cameron-kormány mostani törekvései jelentik a legnagyobb fenyegetést a BBC működésére a csatorna fennállása óta.

Azzal, hogy elengedik a nyugdíjasok tévéadóját, az komoly veszélyt jelent a kreatív iparra, mert a megmaradó versenytársak, az ITV, a Sky és a többiek nem fognak többet költeni azért, hogy növeljék a műsorok minőségét.

(via Financial Times, The Economist, Guardian)