Amerikai kutatók tegnap bejelentették, hogy a NASA Kepler-űrtávcsöve segítségével megtalálták a Föld unokatestvérét. A bolygó szinte mindenben hasonlít a mi bolygónkra:

• A csillaga a Nap kicsit fényesebb, kicsit idősebb mása.
• A bolygó keringési ideje 385 nap, vagyis nagyjából egy év.
• A lakhatósági zónában kering.
• Nem sokkal nagyobb a Földnél, és jó eséllyel (de nem biztos, hogy) kőzet alkotja.

Ha így nézzük, tényleg ez az első kicsi bolygó, ami sok tekintetben hasonlít hozzánk. Mondjuk halványabb csillagok körül talált már a Kepler a lakhatósági zónába eső, még kisebb kőzetbolygót, a Kepler-186f-et, de egy igazi Föld2.0-nak egy Nap2.0 körül kell keringenie.

De nem véletlen, hogy unokatestvérről és nem ikertestvérről írnak a NASA honlapján. A Kepler-452b ugyanis hasonlít, de még nem _a_ Föld2.0.

Az is lehet, hogy több köze van a Neptunuszhoz, mint a Földhöz - valójában egyelőre erről fogalmunk sincs.

Nem olyan egyszerű egy exobolygó összetételét kideríteni. A Kepler olyan bolygókat tud felfedezni, amelyek tőlünk nézve a keringésük során elhaladnak a csillaguk előtt. Az űrtávcső nem is látja magát a bolygót, csak az árnyékát, ahogy a csillagból kitakar egy darabot, ezekre a csillagfedések okozta átmeneti elhalványodásokra vadászott négy éven keresztül. A Kepler-452 esetében összesen négy fedést figyelt meg. Négy alkalommal 10,5 órán át lecsökkent a csillag fényessége 0,02%-kal. Ennyi a kiindulási adat.

A fedések paramétereiből csak a bolygó mérete deríthető ki, a tömege nem. Ahhoz feltehetően még néhány éven át földi óriástávcsövekkel is méricskélni kell a csillagot, hogy a bolygó keringése okozta apró elmozdulásokat is megkapják. Tömeg nélkül viszont nem lehet sűrűséget, és így összetételt sem megállapítani. Pedig nem ártana.

Szerencsére számos bolygóról vannak részletesebb adataink, így statisztikai alapon is meg lehet becsülni a Kepler-452b összetételét. Nem meglepő módon a nagyon kicsi bolygók, amelyek átmérője kisebb vagy alig nagyobb mint a Földé, mind kőzetekből vannak. A nagyokat, kb. 2 földátmérő felett meg főként víz(jég) és/vagy hidrogén és hélium alkotja, ezek már gázbolygók.

És itt a gond: a Kepler-452b pont a szuperföldek és minineptunuszok "határozott talán" tartományába esik.

Az átmérője 1,6 földátmérő, pont benne az átmeneti zónában, ahol a modellek alapján lehet ilyen is, meg olyan is. A NASA sajtóanyag "jó eséllyel kőzetbolygó" állítását úgy kell érteni, hogy 49-62% közé esik a valószínűsége, hogy ez egy kőzetbolygó. Vagyis kicsit esélyesebb, hogy igen, mint hogy nem. Az is lehet, hogy vastag gázburok borítja. Az is lehet, hogy annyi légköre sincs, mint a Földnek. Egyszerűen nem tudjuk.

Azért lehet bizonyos forgatókönyveket fejben végigjátszani. Egy Földnél nagyobb bolygó több gázt tud megtartani (azonos sűrűség esetén a tömege négyszer, felszíni gravitációja 1,6-szor annyi, mint a Földé). A vastagabb légkörben több üvegházgáz is lesz. A bolygó 10%-kal több napfényt kap, mint a Föld. A számítások szerint ez pont elegendő a megszaladó üvegházhatáshoz. A Kepler-452b valószínűleg nem olyan szintű pokol, mint a Vénusz, de nem is lesz annyira kellemes hely, mint a Föld.

Ebben egyébként fontos szerepe van a kornak is. A Naphoz hasonló csillagok lassan, de folyamatosan fényesednek. A Nap 4,5 milliárd éves, a Kepler-452 már 6 milliárd. 1-1,5 milliárd év múlva a Földön is elkezd melegedni a helyzet, ami előbb-utóbb megszaladó üvegházhatáshoz és elpárolgó óceánokhoz vezet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Kepler-452b évmilliárdokon át élvezhette a földihez hasonló besugárzást, és talán a klímája is hasonló lehetett.

Vajon létrejött-e élet rajta? Vajon volt-e olyan hely vagy réteg vagy felszín, ahol az élet létrejöhetett? Voltak-e (vannak-e) tavak és tengerek a felszínén? Esetleg egy holdján?

Megannyi kérdés, amit egy ilyen távoli égitest felfedezése felvet.

Ja, a sajtótájékoztatón mintegy mellékesen bejelentették a legújabb katalógust is, 521 új bolygójelölttel, amelyekkel már közel ötezerre emelkedett a Kepler által érzékelt potenciális bolygók száma. Az újak közül 12 szuperföld-jelölt kering lakhatósági zónákban, ebből az egyik a Kepler-452b, szóval lapulhat ott akár még jobb Föld-unokatestvér is. (NASA)