molnarlaszlo összes cikke

2018. augusztus 15.
2018. április 19.
2018. március 3.
2018. január 14.
2017. október 11.
2017. október 4.

Túllépett a fizika a Nobel-díjon?

Most megkapták a gravitációs hullámok felfedezői. A projektben dolgozó több száz tudósból három. A team egyik legfontosabb kutatója azért nem, mert meghalt, amíg az Akadémia töprengett. Egyre abszurdabbnak tűnnek a Nobel-díj szabályai a modern tudományos világban.

2017. szeptember 11.
2017. augusztus 3.
2017. május 27.
2017. április 9.
2017. február 12.
2017. január 11.
2016. október 6.
2016. június 4.

Régi-új ablakok a Holdra

A Surveyor-1 50 éve (és két napja) szállt le a Holdra, 1966. június 2-án. Ez volt az amerikaiak első sikeres landolása a Holdon; úgy, hogy előtte nem lehetett tudni, hogy le lehet-e egyáltalán biztonságban szállni a felszínére, vagy a holdpor esetleg futóhomokszerű, és elnyelné az űrhajót egészben.

2016. május 11.
2016. május 10.
2016. február 13.
2016. január 20.
2015. november 23.
2015. október 7.
2015. szeptember 18.
2015. július 24.
2015. július 14.
2015. július 10.
2015. május 23.
2015. március 16.
2015. február 11.
2015. február 9.
2015. január 14.
2014. december 5.
2014. december 4.
2014. november 6.
2014. november 1.

Mi történt az Antares rakétával?

Az Orbital rakétája másodpercekkel a start után robbant fel, és zuhant vissza az indítóállásra. A miért még nem ismert, de a szovjet örökségű hajtóművek igen gyanúsak. Az Antares félresikerült startja azonban nem tekinthető a kereskedelmi űrhajózás kudarcának.

2014. október 27.
2014. október 24.
2014. október 9.
2014. október 7.
2014. szeptember 24.
2014. szeptember 10.
2014. szeptember 6.
2014. szeptember 2.
2014. augusztus 19.
2014. augusztus 14.
2014. április 17.

Lehet a hélium-3 a válasz?

Az egyik leggyakoribb mantra a Hold meghódítása kapcsán, hogy az ott található hélium-3 meglehetősen hosszú időre megoldhatná a Föld energiagondjait. De hogyan oldja meg, hogyan szedjük ki a Holdból, és egyáltalán, mi az a hélium-3?

2014. április 9.
2014. március 3.
2014. február 2.
2014. január 22.
2013. január 18.

Julián dátum

A Kis Lépés Klub egyik tagja tette fel a kérdést, hogy mi fán terem a julián dátum, ami a klubtagságot igazoló oklevelen található. A kérdés teljesen jogos, így a válasz sem várat magára.

 

Ha egészen röviden akarom összefoglalni, akkor a julián dátum az időszámításunk előtt 4714. november 24-e óta eltelt idő, napokban kifejezve. Olyan, folyamatosan növekvő számláló, mint a számítógépeknél a Unix-idő, csak az másodperceket számol 1970 óta, ez meg napokat.

 

220px-Scaliger.jpgA julián dátum ötlete egy francia történész, Joseph Scaliger fejéből pattant ki, még 1583-ban – ekkortájt zajlott az áttérés is a julián naptárról a Gergely-naptárra. Scaliger egészen pontosan a julián periódust találta ki a történelmi események időpontjainak pontosabb kezeléséhez, aminek kezdőpontját a julián naptár szerinti i.e. 4713. január 1-re tette, és onnan lehetett az éveket egyesével számlálni. A közbenső időpontok maradtak a julián naptár szerint, de legalább nem voltak az időszámításunk előtti időpontok, fordított sorrendű évszámok és más bonyodalmak, amik a történészek életét megkeseríthették volna.

A kezdő időpont onnan ered, hogy a julián naptár három hosszabb periódust is ismert, ezeket visszaszámolva a kapjuk meg a kezdőidőpontot. A név pedig, Scaliger saját szavai alapján, valóban a julián naptárra utal, és nem az édesapjára, ahogy azt a magyar wikipédia állítja: "Iulianum vocavimus: quia ad annum Iulianum dumtaxat accomodata est", vagyis nagyjából: juliánnak nevezték el, mert ahhoz volt illesztve.

A julián periódust aztán John Herschel 1849-es javaslatára kezdték el évek helyett napokban is számolni. A csillagászok hamar megkedvelték ezt a szisztémát, hisz nem kellett többet bajlódni a hetek-hónapok átváltásával. Sőt, mivel a julián periódus évei, és így napjai is déli 12 órakor kezdődnek, az egy éjszaka alatt zajló észlelések egy naphoz tartoztak (legalábbis Európában), ellentétben a hagyományos naptárral, így a gyakorló észlelők által közismert, "ez a mérés most 12-én hajnalban, vagy 12-én este volt?" problémakörnek is véget vetett.

A csillagászati napok déli kezdete Ptolemaioszig visszavezethető, aki felismerte, hogy a helyi dél időpontja a Napnak a délkörön való áthaladásából pontosan megállapítható, míg reggel és este minden nap máskor van. Az éjfél pedig a modern korig nem is nagyon volt meghatározható.

A tört napokat, vagyis órák, percek átszámítását, és a julián napokhoz adását először Edward Pickering, a Harvard College Observatory csillagásza használta 1890-ben: ezzel megszületett a modern julián dátum. Az egyetlen változtatás, hogy nem az alexandriai, hanem a greenwich-i meridiánhoz, vagyis a világidőhöz lett igazítva a kezdőpontja: vagyis minden julián nap 12:00 UT-kor kezdődik. A csillagászati mérésekhez, eseményekhez így pontos és egyértelmű időpontot lehet rendelni, amik jóval később is, bárki által azonnal értelmezhetőek maradnak. Ügy lezárva, minden szép és jó, gondolhatnánk- de sajnos az élet nem ilyen egyszerű.

 

Edward_Charles_Pickering's_Harem_13_May_1913.jpg

Pickering és az ő "háreme", 1913-ban a Harvard College Observatory előtt. Pickering nőket alkalmazott a megfigyelési adatok igen munkaigényes feldolgozására, de közülük többen (Williamina Fleming, Annie Jump Cannon, Antonia Maury és legfőképp Henrietta Swan Leavitt) önállóan is komoly tudományos eredményeket értek el.

A XX. századra a julián dátum túllépte a 2 400 000 napot, míg egy másodperc 0,0000115 nap hosszú. Vagyis egy másodpercre pontos időpont leírásához 12-14 számjegyre van szükség. Ez az embereknek, de még inkább az ötvenes-hatvanas évek számítógépeinek komoly kellemetlenségeket okozott. Az egyszerű megoldás a csökkentett julián dátum (RJD) használata, amiből egyszerűen levonunk 2 400 000-et, vagyis az első két számjegyet. Az amerikaiak azonban máshogy gondolták: a Smithsonian Astrophysical Observatory 1957-ben bevezette a módosított julián dátumot (MJD), ami annyiban különbözik az RJD-től, hogy éjfélkor kezdődik, vagyis pontosan fél nappal tér el az RJD-től.

 

IBM_Electronic_Data_Processing_Machine.jpg

A SAO-nál a Szputnyik megfigyeléseinek feldolgozására találták ki az MJD-t, hogy az aktuális, és az egy-két évszázaddal a jövőbe nyúló dátumok is elférjenek 18 bitben, és az IBM 704-es számítógép is megeméssze őket.

1979-ben a NASA is bevezette a sajátját, a csonkított julián dátumot (TJD) már 2 440 000,5-öt levonva a JD-ből. Utólag már nem tűnik ez olyan jó ötletnek: míg pár tíz- vagy százezer nap levágása könnyen gyanús lesz, főleg ha nagyjából az időponthoz tartozó évtizedet ismerjük, fél napos eltérést tutira nem szúr ki az ember elsőre, ha több forrásból dolgozik, aztán lehet az asztalt csapkodni, meg a hajat tépni, mikor elölről kell kezdeni az adatfeldolgozást. És hogy mennyire kurrens a probléma? A Kepler adatok menet közben váltottak MJD-ről normálra, így aki elfelejtette a korai adatsorait frissíteni, csúnya meglepetésekben lehetett része...

 

Ám ezzel, bármily hihetetlen, még mindig nincs vége a sztorinak. A Föld a Nap körül kering: a hozzánk érkező fénynek eltérő időre van szüksége az út megtételéhez, ha az egyik, vagy a másik oldalán vagyunk. A különbség nullától ±8,3 percig terjedhet, ami már számottevő eltérés. A különbségek kiegyenlítésére vezették be a Nap központjára átszámított időpontot, a heliocentrikus julián dátumot (HJD). Ha pedig az évet átívelő másodperces pontosságra van szükségünk (mint pl. a Kepler esetében), a Naprendszer tömegközéppontjába, a baricentrikus julián dátumra (BJD) kell átszámolnunk, mivel ahhoz a ponthoz képest a Nap maga is ±4 fénymásodpercet vándorol ide-oda.

 

lores.jpg

A julián dátum tehát első ránézésre egy nagyszerű eszköz arra, hogy adott események időpontját egyértelműen definiálja. Csak nehogy valaki visszakérdezzen, hogy JD, MJD, RJD, HJD vagy BJD az az időpont, egész pontosan!

 


Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!

-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...

2012_07_03_KLK_600px.jpg

Tovább a múltba