molnarlaszlo összes cikke

A NASA új bolygókereső űrtávcsöve máris megfigyelt egy üstököst

Szépen lengedezik a csóvája a napszélben.

Indul a közeli exobolygók feltérképezése

A NASA TESS űrtávcsöve az egész égboltot át fogja fésülni, hogy megtalálja a közeli csillagok körüli kőzetbolygókat.

Nagy hidegben születtek az első csillagok

Csillagászoknak sikerült észlelni az Univerzumban először felfénylő csillagok nyomát, és talán a körülötük lévő sötét anyagét is.

Az is lehet, hogy a titkos Zuma műhold él és virul

Hogyan lehet elrejteni egy műholdat az űrben? Sugalld azt, hogy sosem jutott el odáig.

Haumea, a hipszter törpebolygó

Nem csak, hogy nem gömbölyű, de magyar csillagászok azt is kiderítették, hogy gyűrűje is van.

Túllépett a fizika a Nobel-díjon?

Most megkapták a gravitációs hullámok felfedezői. A projektben dolgozó több száz tudósból három. A team egyik legfontosabb kutatója azért nem, mert meghalt, amíg az Akadémia töprengett. Egyre abszurdabbnak tűnnek a Nobel-díj szabályai a modern tudományos világban.

Ha egyszer a Nap dühbe gurul

A Nap komoly show-t csinált az elmúlt héten. De miért, miért most, és mi lesz így a kenyér árával?

Exohold a láthatáron (túl)

Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.

Újra halványodott egyet a WTF-csillag

Ufók? Üstökösök? Dyson-gömb? Mi a fene történik a KIC 8462852-vel?

Várjunk még a TRAPPIST-1-re költözéssel?

Magyar csillagászok szerint várjunk még.

20 darabos legóból készülhetett a Hold

A Hold születését a mai napig kérdések övezik: egy új kutatás szerint valaha rég több kisebb darabból állt össze azzá, amit ma az égen látunk.

Városnyi méretű üregek lehetnek a Hold felszíne alatt

Ha tényleg ott vannak, pont jók arra, hogy egyszer holdi városokat építsünk beléjük.

De ki menti meg az űrturistákat?

A Blue Origin cég a New Shepard rakéta ötödik tesztjén meghibásodást szimulált, kipróbálva a mentőrakétájukat. Bevált.

Régi-új ablakok a Holdra

A Surveyor-1 50 éve (és két napja) szállt le a Holdra, 1966. június 2-án. Ez volt az amerikaiak első sikeres landolása a Holdon; úgy, hogy előtte nem lehetett tudni, hogy le lehet-e egyáltalán biztonságban szállni a felszínére, vagy a holdpor esetleg futóhomokszerű, és elnyelné az űrhajót egészben.

Magyar kutatási eredményeket méltat a NASA

A csillagászok egy törpebolygóról mondták azt, hogy jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Mától 1284 újabb exobolygót ismerünk

A Kepler-űrtávcső találatai között 9 új, kicsi, jó hőmérsékletű, a “lakhatósági zónába” eső bolygó is van.

Kína célba vette a Hold túlsó oldalát

2018-ban leszállóegységet küldenének: ha sikerül, végre behúzhatnak egy igazi űr-elsőséget maguknak.

Megint megvan a kilencedik bolygó

A mostani szinte még hihető is, de persze fotókat róla, vagy meg sem történt.

Törvényesen lehet az űrben bányászni

Az űr ugyan mindenkié, de az amerikai törvényhozás amerikai cégek részére már lehetővé tenné, hogy üzletté tegyék, amit ott találnak.

Átalakuló neutrínókért járt a fizikai Nobel-díj

Kadzsita Takaaki és Arthur McDonald kutatásai igazolták, hogy nem a Nap működik rosszul, hanem a neutrínók váltanak úgy típust, mint más a zokniját.

A cél az önfenntartó bolygóközi civilizáció

De ezt kijelenteni és meg is valósítani két nagyon különböző dolog. Azért vannak, akik gondolkodnak a hogyanon.

A Föld2.0 sokban, de nem mindenben hasonlít a Földre

Például nem biztos, hogy sétálgathatnánk a Kepler-452b felszínén.

Szív, bálna, kutya: ami eddig a Plutoról és a Charonról kiderült

A kutya eddig még nem tűnt fel a képeken, de más furcsaságok már igen.

Féloldalas porfelhő lebeg a Hold felett

Odamentünk, megmértük. És az is kiderült, hogy miért van ott.

Vissza a Holdra

Még mindig nem tudunk sokat égi szomszédunkról. A Hold érdekesebb, összetettebb és kifinomultabb világ, mint amilyennek tartani szokás. Èrdemes visszamenni. Interjú Paul Spudis-szal.

A kínaiak megradarozták a Holdat

A Yutu holdjáró messze ugyan nem jutott, de a radarjával megnézte, mi van a kerekei alatt, és meglepetést talált.

Repült egyet az európai miniűrsikló

A szárnyak annyira 20. századiak – az IXV kísérleti űrsikló nélkülük tért vissza az űrből.

Képzelt utazás a Hold felszínén

2700 km az egyenlítőtől az északi pólusig – kövek, kráterek és dögunalom, vagy van (lesz) mit nézni a Hold felszínén?

Kínai űrszonda bóklászik a Föld és a Hold körül

A Chang'e-5-T1 szinte mindenhol járt már, most éppen a Hold körül kering.

Az űrben jár az Orion-űrhajó

Sikeresen startolt a NASA vadonatúj űrhajója, és lassan eléri az 5800 km-t. A visszaút rázós lesz.

Amerika az űrbe megy

Az Orion lesz a NASA újgenerációs űrhajója: már az első tesztrepülésen messzebb száll majd, mint bármi hasonló 1972 óra.

Nem tartották be a repülési tervet a SpaceShipTwo pilótái?

Párhuzamos update a két űrhajózási balesetről: a SST fékezőmechanizmusát idő előtt kioldották, az Antares rakétán pedig a szovjet hajtómű ment tönkre.

Mi történt az Antares rakétával?

Az Orbital rakétája másodpercekkel a start után robbant fel, és zuhant vissza az indítóállásra. A miért még nem ismert, de a szovjet örökségű hajtóművek igen gyanúsak. Az Antares félresikerült startja azonban nem tekinthető a kereskedelmi űrhajózás kudarcának.

Lezuhant a SpaceShipTwo

Tesztrepülés közben darabokra szakadt és megsemmisült a Virgin Galactic űrrepülőgép-prototípusa. Az egyik pilóta meghalt, a másik súlyos sérüléseket szenvedett.

Tudományos szimulációnak már jó az Interstellar

Hogy filmként hogy teljesít majd az Interstellar, még nem tudni, de a fekete lyukat olyan pontosan renderelték le, hogy az már új felfedezésekhez vezetett.

Megkerülik a Holdat a kínaiak

Na nem emberekkel, csak egy kisebb űrhajóval. Ilyennel hoznák majd vissza a holdi kőzetmintákat 2017-ben.

Nem tenger, de nem is kráter a Viharok Óceánja

Borzasztó becsapódás vagy hatalmas hasadékvölgyek: a GRAIL űrszonda az utóbbiakat azonosította a Hold legnagyobb sötét foltja körül.

A kék LED kapta a fizikai Nobel-díjat

Váratlant húzott a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, viszont a kék LED technológia díjazásával hűek maradtak Nobel eredeti célkitűzéséhez.

Orosz és indiai holdszondák: dől a dominó

Az orosz holdraszállás tervei csak csúsznak és csúsznak, az indiaiak viszont megunták a teszetoszaságot.

A holdraszállás névtelen hősei: a holdkomp-mérnök és a geológiatanár

Ezúttal: a mérnök, akinek a holdkompok létét köszönhetjük, és a professzor, aki geológust nevelt egy csapat berepülő pilótából.

A fény, ami ott sem volt

Kvantumelmélet és macskakontent: hogyan lehet lefényképezni valamit úgy, hogy a sosem vetült róla fény a kamerába?

A holdraszállás névtelen hősei: a randevú és a gombostűk

Idén történt 45 éve, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin megtette az első lépéseket a Holdon. Nem csak az űrhajósokon múlt, hogy sikerrel jártak.

Lávacsatornákban lakunk majd a Holdon?

A holdi lávacsatornák nyílásai tágas, védett föld alatti üregekbe vezethetnek. Ideális holdbázis-helyszínek lennének, de nem ártana előbb egy űrszondát ledobni valamelyikbe.

Tíz meglepő tény a Holdról

A Hold a Földhöz legközelebbi égitest, és nem csak egy szépen fénylő gömb az égen, hanem sokkal több annál. Íme 10 menő, sőt akár meglepő tény a Holdunkról.

Lehet a hélium-3 a válasz?

Az egyik leggyakoribb mantra a Hold meghódítása kapcsán, hogy az ott található hélium-3 meglehetősen hosszú időre megoldhatná a Föld energiagondjait. De hogyan oldja meg, hogyan szedjük ki a Holdból, és egyáltalán, mi az a hélium-3?

Nagy holdi durranások

Google Lunar XPRIZE. Holdemberek, holdrakéták: az elmúlt hetekben több csapat is elsütött néhány nagyobb durranást.

Google Lunar XPRIZE: öt csapat versenghet a Mérföldkő Díjakért

A GLXP bejelentette a Mérföldkő Díjakért való versengésre kiválasztott öt csapat nevét. A díjakat, összesen hatmillió dolláros értékben lehet elnyerni.

Oroszország ambíciózus tervei a Holdon és a Naprendszerben

Az orosz bolygókutatóknak nem sok babér termett a Szovjetunió felbomlása óta, két sikertelen próbálkozásuk volt; de nem adják fel.

Ötperces összeesküvéselmélet-recept

Felhívjuk érzékenyebb olvasóik figyelmét, hogy az alábbi poszt szarkazmust tartalmaz.

Julián dátum

A Kis Lépés Klub egyik tagja tette fel a kérdést, hogy mi fán terem a julián dátum, ami a klubtagságot igazoló oklevelen található. A kérdés teljesen jogos, így a válasz sem várat magára.

Ha egészen röviden akarom összefoglalni, akkor a julián dátum az időszámításunk előtt 4714. november 24-e óta eltelt idő, napokban kifejezve. Olyan, folyamatosan növekvő számláló, mint a számítógépeknél a Unix-idő, csak az másodperceket számol 1970 óta, ez meg napokat.

A julián dátum ötlete egy francia történész, Joseph Scaliger fejéből pattant ki, még 1583-ban – ekkortájt zajlott az áttérés is a julián naptárról a Gergely-naptárra. Scaliger egészen pontosan a julián periódust találta ki a történelmi események időpontjainak pontosabb kezeléséhez, aminek kezdőpontját a julián naptár szerinti i.e. 4713. január 1-re tette, és onnan lehetett az éveket egyesével számlálni. A közbenső időpontok maradtak a julián naptár szerint, de legalább nem voltak az időszámításunk előtti időpontok, fordított sorrendű évszámok és más bonyodalmak, amik a történészek életét megkeseríthették volna.

A kezdő időpont onnan ered, hogy a julián naptár három hosszabb periódust is ismert, ezeket visszaszámolva a kapjuk meg a kezdőidőpontot. A név pedig, Scaliger saját szavai alapján, valóban a julián naptárra utal, és nem az édesapjára, ahogy azt a magyar wikipédia állítja: "Iulianum vocavimus: quia ad annum Iulianum dumtaxat accomodata est", vagyis nagyjából: juliánnak nevezték el, mert ahhoz volt illesztve.

A julián periódust aztán John Herschel 1849-es javaslatára kezdték el évek helyett napokban is számolni. A csillagászok hamar megkedvelték ezt a szisztémát, hisz nem kellett többet bajlódni a hetek-hónapok átváltásával. Sőt, mivel a julián periódus évei, és így napjai is déli 12 órakor kezdődnek, az egy éjszaka alatt zajló észlelések egy naphoz tartoztak (legalábbis Európában), ellentétben a hagyományos naptárral, így a gyakorló észlelők által közismert, "ez a mérés most 12-én hajnalban, vagy 12-én este volt?" problémakörnek is véget vetett.

A csillagászati napok déli kezdete Ptolemaioszig visszavezethető, aki felismerte, hogy a helyi dél időpontja a Napnak a délkörön való áthaladásából pontosan megállapítható, míg reggel és este minden nap máskor van. Az éjfél pedig a modern korig nem is nagyon volt meghatározható.

A tört napokat, vagyis órák, percek átszámítását, és a julián napokhoz adását először Edward Pickering, a Harvard College Observatory csillagásza használta 1890-ben: ezzel megszületett a modern julián dátum. Az egyetlen változtatás, hogy nem az alexandriai, hanem a greenwich-i meridiánhoz, vagyis a világidőhöz lett igazítva a kezdőpontja: vagyis minden julián nap 12:00 UT-kor kezdődik. A csillagászati mérésekhez, eseményekhez így pontos és egyértelmű időpontot lehet rendelni, amik jóval később is, bárki által azonnal értelmezhetőek maradnak. Ügy lezárva, minden szép és jó, gondolhatnánk- de sajnos az élet nem ilyen egyszerű.

Pickering és az ő "háreme", 1913-ban a Harvard College Observatory előtt. Pickering nőket alkalmazott a megfigyelési adatok igen munkaigényes feldolgozására, de közülük többen (Williamina Fleming, Annie Jump Cannon, Antonia Maury és legfőképp Henrietta Swan Leavitt) önállóan is komoly tudományos eredményeket értek el.

A XX. századra a julián dátum túllépte a 2 400 000 napot, míg egy másodperc 0,0000115 nap hosszú. Vagyis egy másodpercre pontos időpont leírásához 12-14 számjegyre van szükség. Ez az embereknek, de még inkább az ötvenes-hatvanas évek számítógépeinek komoly kellemetlenségeket okozott. Az egyszerű megoldás a csökkentett julián dátum (RJD) használata, amiből egyszerűen levonunk 2 400 000-et, vagyis az első két számjegyet. Az amerikaiak azonban máshogy gondolták: a Smithsonian Astrophysical Observatory 1957-ben bevezette a módosított julián dátumot (MJD), ami annyiban különbözik az RJD-től, hogy éjfélkor kezdődik, vagyis pontosan fél nappal tér el az RJD-től.

A SAO-nál a Szputnyik megfigyeléseinek feldolgozására találták ki az MJD-t, hogy az aktuális, és az egy-két évszázaddal a jövőbe nyúló dátumok is elférjenek 18 bitben, és az IBM 704-es számítógép is megeméssze őket.

1979-ben a NASA is bevezette a sajátját, a csonkított julián dátumot (TJD) már 2 440 000,5-öt levonva a JD-ből. Utólag már nem tűnik ez olyan jó ötletnek: míg pár tíz- vagy százezer nap levágása könnyen gyanús lesz, főleg ha nagyjából az időponthoz tartozó évtizedet ismerjük, fél napos eltérést tutira nem szúr ki az ember elsőre, ha több forrásból dolgozik, aztán lehet az asztalt csapkodni, meg a hajat tépni, mikor elölről kell kezdeni az adatfeldolgozást. És hogy mennyire kurrens a probléma? A Kepler adatok menet közben váltottak MJD-ről normálra, így aki elfelejtette a korai adatsorait frissíteni, csúnya meglepetésekben lehetett része...

Ám ezzel, bármily hihetetlen, még mindig nincs vége a sztorinak. A Föld a Nap körül kering: a hozzánk érkező fénynek eltérő időre van szüksége az út megtételéhez, ha az egyik, vagy a másik oldalán vagyunk. A különbség nullától ±8,3 percig terjedhet, ami már számottevő eltérés. A különbségek kiegyenlítésére vezették be a Nap központjára átszámított időpontot, a heliocentrikus julián dátumot (HJD). Ha pedig az évet átívelő másodperces pontosságra van szükségünk (mint pl. a Kepler esetében), a Naprendszer tömegközéppontjába, a baricentrikus julián dátumra (BJD) kell átszámolnunk, mivel ahhoz a ponthoz képest a Nap maga is ±4 fénymásodpercet vándorol ide-oda.

A julián dátum tehát első ránézésre egy nagyszerű eszköz arra, hogy adott események időpontját egyértelműen definiálja. Csak nehogy valaki visszakérdezzen, hogy JD, MJD, RJD, HJD vagy BJD az az időpont, egész pontosan!

Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!
-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...