Georg Streiter helyettes kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy "messze nem áll fenn a kollektív védelem esete" (vagyis amikor az észak-atlanti szerződés alapján a NATO-nak valamely tagország segítségére kell sietnie, mert támadás érte, amit a szövetség valamennyi tagállama a saját országa elleni támadásnak tekint).  

Törökország vasárnap az Észak-Atlanti Tanács összehívását kérte, hivatkozva a szerződésnek a kollektív védelemről szóló cikkére.

Berlin üdvözli, hogy Ankara csatlakozott az Iszlám Állam elleni, Washington vezette nemzetközi koalícióhoz, de óva int a török kormány és a kurd gerillák közötti konfliktus békés megoldását célzó folyamat megakasztásától. Ezt még vasárnap este fejtette ki Angela Merkel kancellár Ahmet Davutoglu török miniszterelnöknek, akivel telefonon beszélt.

A kancellári hivatal közleménye szerint Angela Merkel arra kérte az ankarai vezetést, hogy ne adja fel a kurdokkal kezdett békefolyamatot, hanem minden nehézség ellenére tartson ki mellette.

Ezt kérte Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is, aki hétfői közleménye szerint Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel telefonon folytatott megbeszélésén kifejezte Németország megértését azzal kapcsolatban, hogy Ankara fellép az utóbbi napok rettenetes terrortámadásainak felelősei ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem állhat le a békefolyamat, mert az csak tovább nehezítené az eleve nagyon összetett helyzetet.

Törökország a 32 halálos áldozattal járó suruci öngyilkos merénylet után négy nappal, pénteken kapcsolódott be az IS ellen Szíriában és Irakban folytatott harcba, és engedélyezte a szíriai határ térségében fekvő Incirlikinél lévő légi támaszpont használatát a nemzetközi koalíciónak, amit elemzők stratégiai jelentőségű fejleménynek értékelnek, rámutatva, hogy a koalíciós erők az eddiginél jóval előnyösebb pozícióból indíthatnak légitámadásokat a dzsihadisták ellen.

A török harci gépek azonban csapásokat mértek a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi kurd lázadó gerilla szervezet észak-iraki állásai ellen is, ami azzal fenyeget, hogy megakad a kormány és a PKK évtizedes konfliktusának rendezésére irányuló folyamat.

Lesz viszont összefogás az USA és a törökök között

Ankara és Washington együtt tisztítja meg Szíria északi részét az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet harcosaitól. Az erről szóló megállapodásról az AFP francia hírügynökség számolt be hétfőn egy amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva.

"A cél egy IS-mentes övezet létrehozása és Törökország szíriai határa mentén nagyobb biztonság és stabilitás szavatolása"

- mondta a névtelenséget kérő tisztviselő Addisz-Abebában. Barack Obama amerikai elnök az etióp fővárosban tartózkodik. (MTI)