A jelek szerint nincs kapcsolat a fiatalkori krónikus marihuánafogyasztás és a felnőttkori testi-lelki betegségek között, állapították meg egy friss, az Amerikai Pszichológiai Társaság által közölt tanulmányukban a Rutgers Egyetem és a Pittsburghi Gyógyászati Központ kutatói.

A marihuána egészségügyi kockázatairól ezidáig is számos tanulmányt közöltek, de az eddigi kutatások között alig akadt olyan, ami a fiatalkori marihuánafogyasztás felnőttkori hatásait, és a kevés longitudinális kutatás eredményei is ellentmondásosak voltak. Az eddigi kutatások alapján a mostani vizsgálatot végzők mégis arra számítottak, hogy a kamaszkori marihuánafogyasztásnak kimutatható negatív hatásai lesznek felnőttkorban.

„Amit találtunk, az kissé meglepő volt. Semmiféle különséget nem találtunk a testi-lelki egészség alakulása és a fiatalkori marihuánafogyasztás mennyisége és gyakorisága között” – mondta a tanulmány ismertetésekor a kutatást vezető pszichológus, Jordan Bechthold a Pittsburghi Egészségügyi Központtól.

A meglepetés indokolt, az eddigi vizsgálatok számos káros hatást tulajdonítottak a fiatalkori krónikus marihuánafogyasztásnak:

• Brook, Stimmel és Zhang 2008-as, a kevés longitudinális kutatás közé tartozó tanulmánya szerint például összefüggést talált a fiatalkori szívás és a felnőttkori légzőszervi betegségek között, de ebben a kutatásban figyelmen kívül hagyták a marihuánafogyasztással párhuzamos dohányzás vagy a már meglévő légzőszervi betegségek hatását.
• Moore, Augustson, Moser és Budney 2005-ös kutatása pedig csak annyi állapított meg, hogy az aktív marihuánafogyasztóknál gyakoribbak a légzési betegségek, mint azoknál, akik nem szívnak.

A szív- és érrendszeri, illetve az anyagcsere-problémákat vizsgáló kutatási eredmények is ellentmondásosak voltak:

• Egy 2015-ös kutatás talált összefüggést a marihuánafogyasztás gyakorisága és a szívproblémákat okozó anyagcserezavarok között, de a többi, longitudinális kutatás semmilyen összefüggést nem talált.
• Sőt, egy közel negyvenezres mintán végzett keresztmetszeti (tehát egy adott időpontban tapasztalható állapotot vizsgáló) vizsgálat szerint az egykori vagy jelenlegi marihuánafogyasztók a nem fogyasztóknál kisebb valószínűséggel lesznek cukorbetegek - ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek egyik ismert rizikófaktora.

A marihuána legalizációjának ellemzői leggyakrabban és legnagyobb veszélyként az emberi elmére gyakorolt hosszútávú, károsnak vélt hatását szokták felemlegetni, amit eddig több vizsgálat is alátámasztott:

• több vizsgálatban is összefüggést véltek felfedezni a gyakori kamaszkori szívás és a korán kialakuló pszichózis között;
• más kutatások szerint azonban valójában nem is az számít igazán, hogy az alany hány évesen kezd szívni, hanem hogy mennyit és milyen gyakran szív;
• megintcsak más kutatások szerint pedig valójában kétirányú az összefüggés, vagyis akár az is lehet, hogy azok szívnak gyakrabban, akik eleve hajlamosabbak bizonyos pszichotikus zavarokra, például paranoiára.

A depresszióval kapcsolatban is hasonlóan ellentmondásos eredményei voltak az eddigi kutatásoknak.

Ehhez képest

A Rutgers és a Pittsburghi Egészségügyi Központ kutatása annyiban tért el a korábbi longitudinális kutatásoktól, hogy mintaként egy 1987-88-ban kezdődött kutatás alanyait használhatták, akikat 14-26 éves koruk között 5 alkalommal félévente, a következő tíz évben pedig évente mértek fel, majd 36 éves korukban újra. A kutatásban fogyasztási szokásaik alapján négy csoportba osztották az alanyokat: nemfogyasztókra, csak kamaszéveikben fogyasztókra, már fiatal felnőttként fogyasztani kezdőkre és fiatalkoruk óta folyamatosan fogyasztókra.

Az eredmények elemzése alapján pedig

sem szervi, sem lelki betegségek terén semmilyen számottevő különbséget nem figyeltek meg a négy csoport egészségi állapotában.

Különbséget mindössze a csoport fekete és fehér tagjai között figyeltek meg:

• A felmérésben résztvevő feketéknél felnőttkorban gyakoribb volt a magas vérnyomás, de ez a teljes népességen belül is így van;
• a fehérek körében pedig gyakoribb volt az agyrázkódás, aminek ki tudja, hogy mi lehet az oka.

A fogyasztással összefüggésben azonban, ismétlem, semmilyen releváns eltérést nem találtak.

Tény, hogy a lelki betegségeket binárisan vizsgálták csak, vagyis a meglétét vagy nemlétét vették figyelembe. Mint azt a tanulmányukban írták, ez a módszertani sajátosság annak mérését lehetetlenné tette, hogy a marihuánafogyasztás milyen összefüggésben lehet bizonyos pszichotikus tünetek erősségével.

Más, például szív- és érrendszeri betegségek kapcsán pedig megjegyzik, hogy mivel a felnőttkorú minta átlagéletkora is csupán 36 év volt, ezért egyes egészségkárosodásoknak talán idejük sem volt még kifejlődni - bizonyos kockázati tényezőket pedig az alacsony esetszám miatt nem állt módjukban vizsgálni.

Vagyis végső megállapításuk szerint érdemes volna több hasonló kutatást végezni,

de saját eredményeikből nem tudnak arra következtetni, hogy a fiatalkori krónikus marihuánafogyasztásnak hosszú távon súlyosan egészségkárosító hatásuk volna. (A kutatás összefoglalóját az Eureka Alerten olvashatják, magát a tanulmányt (.pdf) itt érhetik el.)