A magyar migrációs potenciál a Tárki friss mérése szerint kissé mérséklődött 2015 elejéhez képest, de összességében továbbra sincs csökkenő trend a mutatókban.

A magyar társadalom migrációs potenciálja az adatok szerint nagyot nőtt a kétezres évekre, és egy évet (2010-et) leszámítva 15 és 18 százalék között ingadozik. A rövid- és hosszútávú külföldi munkavállalási szándék 2010 és 2012 között nőtt igazán, 2013 óta viszont kisebb ingadozásokkal 10 és 14 százalék között stabilizálódott.

A kivándorlást tervezők aránya nőtt leginkább az utóbbi hónapokban. Az ábrán ez a szürke vonal. Ez a szám 2005-ig stabil volt, utána 2014-ig 5–6 százalék között ingadozott.

2015 elejére viszont a korábbi kétszeresére nőtt az arány.

Azóta ez kissé mérséklődött, de a korábban mért adatokhoz képest még mindig iszonyatosan magas a szint.

A rövid- és hosszútávú külföldi munkavállalást tervezők legkedveltebb célországai még mindig Ausztria és Németország, őket követi Nagy-Britannia. A kivándorlást tervezőknél is ez a három ország vezet, nagyjából azonos adatokkal.

A magyar társadalomban továbbra is az átlagosnál magasabb azok aránya, akik bármilyen módon migrációt terveznek. Az összesített adat 15 százalékos. Azonban ebben is komoly eltérések vannak az ország egyes részei és a magyar társadalom egyes rétegei között.

A legnagyobb az arány Nyugat-Magyarországon, ahol a legtöbben ingáznak. Itt 23 százalék tervez migrációt. A szakközépiskolás végzettségűek között 27 százalékos az arány, mert ők többnyire külföldön gondolják jobban hasznosíthatóan a szakképzettségüket.

Szintén magas, 26 százalékos az arány a munkanélküliek és a kisvállalkozók között, a Tárki szerint azért, mert ezek a csoportok kényszerülnek leginkább a migrációra.

De a legdurvábbak a tanulók és a 25 év alattiak számai. A tanulók 45, a 25 év alattiak 39 százaléka tervezi elhagyni az országot.

A 26–35 éveseknél pedig 28 százalékos az arány. (Tárki via Portfolio)