Egyre több holland város kacérkodik a kísérleti alapjövedelemmel

Írtunk mi is arról, hogy Utrecht városában kísérleti jelleggel a szociális juttatások helyett több száz embernek minden feltételtől független alapjövedelmet fognak adni. Ez még nem egy szociálpolitikai paradigmaváltás, hanem a helyi egyetemmel együttműködve egy kutatás, amiben azt vizsgálják, hogyan hat az érintettek életére a változás.

Az ötlet pedig terjedni kezdett az országban, sorra jelentik be önkormányzatok, hogy valami hasonlóban gondolkodnak.

A 200 ezer lakosú Tilburg volt az első város, amelyik jelezte, hogy csatlakozik Utrecht példájához, és Groningen, Maastricht, Gouda, Enschede, Nijmegen és Wageningen városában is komolyan gondolkodnak rajta.

Érveik ugyanazok, amik általában az alapjövedelem támogatóinak: hogy ez a módszer alkalmas lehet a szegénység felszámolására és a társadalmi kirekesztés megszüntetésére. Egy nemrég publikált kutatás szerint, melyhez Európa 18 városában végeztek kísérleteket, a nagyvonalúbb szociális támogatások mellett az érintettek pont hogy többet akarnak dolgozni, semmint kevesebbet.

A tilburgi Társadalmi Fejlesztési Szövetség vezetője, Ralf Embrechts szerint épp itt az ideje, hogy ezt az elméleti keretet tesztelésnek vessék alá.

Meg akarjuk vizsgálni, hogy ha megbízol az emberekben, és alapjövedelmet adsz nekik bármiféle feltétel nélkül, akkor a helyes dolgot fogják-e tenni.

- mondta erről a Quartznak. Ha Tilburg alapjövedelem-programjára rábólint a holland szociális minisztérium, akkor 2016 januárjától a város 250 lakója fog alapjövedelmben részesülni. Az összeget még nem tudni, de Utrechtben havi 900 euró járt egy-egy embernek.

Ez persze csak alapjövedelemnek egy butított, visszafogott verziója, hiszen az eredeti elképzelés szerint mindenkinek kéne járjon ugyanaz az összeg, bármiféle feltétel nélkül, addig a holland városokban olyanok részesülhetnek belőle, akik eddig is kaptak valamiféle segélyt vagy támogatást.

Az alapkérdés persze az, hogy hogyan hat ez egy munkanélküli ember életére. A program támogatói szerint az emberek a támogatásnak köszönhetően fellélegeznek, és képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelő munkát kezdenek majd el keresni, esetleg továbbképzik magukat. Kritikusai szerint viszont mindez dermesztően hat majd, és kiöli az ösztönzőket: az ingyenpénznek hála mindenki otthon fog heverészni a kanapéján.

Mint ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az alapjövedelemmel számos próbálkozás zajlott már a világban, Indiában és Malawi-ban is tesztelték már, a kanadai Dauphin városában pedig 1974 és 1979 között zajlott hasonló tesztelés. Annak a kísérletnek nagyon jó akadémiai visszhangja lett, mert ugyan valóban csökkent a munkával töltött órák száma, de főleg a fiatal férfiak körében, akik jellemzően inkább visszamentek tanulni. Ez pedig hosszabb távon érdemben befolyásolta életüket. A városban szintén mérhetően visszaestek az egészségügyi kiadások és a különböző mentális betegségek száma is. De fontos különbség, hogy míg a kanadai program univerzális volt, azaz mindenkinek járt alapjövedelem.

Az alapjövedelem ötletének magyarországi megjelenéséről tavaly rendeztek egy konferenciát, arról itt írtunk akkor részletesen. (via Quartz, felső kép: SANDER KONING / AFP)

;