Egyre feszültebb a helyzet a Dél-kínai-tenger hovatartozása miatt

Egyre feszültebb a viszony Kína és kisebb, katonailag jóval gyengébb szomszédjai között a vitatott hovatartozású Spratly-szigetek miatt. A területet hat ország követeli magának, halászati szempontból is fontos, valószínűleg olaj is lehet a közelben és az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalon fekszik. Azaz érthető, hogy mindenkinek kell. Csak Kínának jobb egyelőre az érdekérvényesítő képessége, mivel már mesterséges szigetek építéséről is döntöttek.

Az egyre jobban kibontakozó fegyverkezési versenyről már írtunk mi is, most az AP szedte össze a közelmúlt legfontosabb fejleményeit.

Fülöp-szigeteki flotta (PHILIPPINE NAVY / AFP)

Egyrészt nincs egyetértés az érintett kisebb országokban sem arról, hogyan kezeljék a helyzetet. Nemrég ült össze a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében tag tíz állam külügyminisztere, és jól látszott a megosztottság. Vietnam és Fülöp-szigetek harsányabb, keményebben odamondó nyilatkozatot akart, addig, a Peking-barát Kambodzsa és Laosz a záró dokumentum puhításán dolgozott. Ez végül olyannyira sikerült, hogy a végén kiadott határozat nem is említi Kínát egyáltalán, csak miniszterek által felvetett komoly aggályokról ír.

Az azért bekerült a közleménybe, hogy a tengeri építkezés aláássa a bizalmat és megnövelte a feszültséget, kikezdve ezzel a térség békéjét, biztonságát és stabilitását. Egyben minden érintett felet önmegtartóztatásra kértek. 

Ez a kompromisszumos megoldás így is előrelépés a 2012-es találkozóhoz képest, amikor az ASEAN tagok megosztottsága miatt nem is született közös állásfoglalás a dél-kínai tenger helyzetéről.

Találkozott egymással John Kerry amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter, de nem igazán közeledtek álláspontjaik. Vang megismételte, hogy a terület Kína területe, az amerikai felvetés pedig, hogy Kína hagyjon fel a mesterséges szigetek építésével, egyszerűen nem megvalósítható.

Kína ezen kívül belengette, hogy navigálási tilalmat fog bevezetni a területre. Erről az ország Fülöp-szigeteki nagykövete,  Zhao Jianhua beszélt először. Ez a kereskedelmi, nemzetközi járatokat nem érintené, de a katonai repülőkre és hajókra érvényes lenne.